A hazai fenntarthatóság kihívásai
A Bizottság szerint a fenntarthatóság helyzete hazánkban több területen aggasztó, miközben a klímaváltozás és a vízhiány egyre közvetlenebb kockázatot jelent. Az ajánláscsomag átfogó intézményi és gazdasági lépéseket sürget – egyebek között az integrált vízgazdálkodás és a zöld átállás erősítését –, hangsúlyozva: a fenntarthatóság nem szűk környezetvédelmi ügy, hanem a nemzeti biztonság és a gazdasági stabilitás alapfeltétele.
Az ország előtt álló tennivalókat négy nagy fejezet részletezi mintegy hetven oldalon.
Központi kérdések
Az első rész a központi kérdéseket tárgyalja: az intézményi és kormányzati szerkezet átalakításának szükségességét, a fenntartható fejlődési szempontok állami működésbe való beépítését, az átfogó nemzeti vagyontár és a zöld költségvetési keretek jelentőségét, valamint a tudomány szerepét a mérésben, modellezésben, kockázatbecslésben és döntéstámogatásban. Kiemelt hangsúlyt kap a természetalapú megoldások és a biológiai sokféleség védelme, mert ezek nem csupán természetvédelmi célok, hanem vízmegtartási, élelmezésbiztonsági, egészségügyi, klímaalkalmazkodási és gazdasági előnyöket is magukban hordoznak.
Víz
A második nagy egység a víz kérdését állítja középpontba. A dokumentum szerint a víz nem egy fenntarthatósági részterület a sok közül, hanem valamennyi fenntartható fejlődési cél alapfeltétele. A hazai vízgazdálkodásban egyszerre jelentkezik az intézményi széttagoltság, az aszályok és hirtelen vízbőségek kezelésének nehézsége, a települési csapadékvíz-gazdálkodás rendezetlensége, az öntözéspolitika fenntarthatósági hiánya, valamint az ivóvízbázisok új típusú kémiai szennyezőkkel – különösen a PFAS- és TFA-terheléssel – szembeni sérülékenysége. A javaslatok ezért az integrált vízgazdálkodás, a vízvisszatartás, a víztakarékos öntözés, a táji léptékű együttműködések és a korszerű monitoringrendszerek irányába mutatnak.
Gazdaság és agrárium
A gazdaság és agrárium fejezetben azt vizsgálják, hogyan lehet a fenntarthatósági fordulatot finanszírozhatóvá, mérhetővé és versenyképességi szempontból is értelmezhetővé tenni. A klímasemlegesség, a körforgásos gazdaság, a helyben termelt élelmiszerek, a klímaokos mezőgazdaság elősegítése és a fenntartható finanszírozás nem egymástól független célok, hanem egy új gazdasági működés elemei. A dokumentum világossá teszi, hogy a zöld átállás nem pusztán költség, hanem energiaimport-csökkentési, ellátásbiztonsági, innovációs és országimázs-erősítő lehetőség is – ugyanakkor ehhez a közforrások mellett a magántőke mozgósítására és megfelelő szabályozási ösztönzőkre is szükség van.
Energia és társadalom
Az energia és társadalom témakörei tovább tágítják a fenntarthatóság értelmezését. A tiszta és ellátásbiztos energiaátmenet csak akkor lehet sikeres, ha figyelembe veszi a térbeli és társadalmi egyenlőtlenségeket, az energiaszegénységet és az energiaigazságosság szempontjait. Ugyanígy a fenntartható egészségügy nem csupán a gyógyításról, hanem a megelőzésről, az egészségügyi rendszer rezilienciájáról, rugalmasságáról és saját környezeti terhelésének csökkentéséről is szól. Az oktatás, a kutatás-fejlesztés és a zöld készségek fejlesztése pedig annak feltétele, hogy a fenntarthatósági fordulat ne csak szabályozási elvárás, hanem társadalmi tanulási folyamat és gazdasági alkalmazkodóképesség is legyen.•
Címlapkép: Depositphotos/sexlim
