<
2015. november 4.

Szerző:
Bencze Áron

Teljes pályázati portfólió

„A korábbi széttöredezett struktúra helyett egy egységes, átlátható kutatási, fejlesztési és innovációs pályázati rendszert alakítottunk ki” – ismertette az elmúlt háromnegyed éves munkájának eredményét egy háttérbeszélgetésen Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal elnöke reményét fejezte ki, hogy a teljes pályázati portfólióban mindenki megtalálja a számára alkalmas forráslehetőséget.


Pálinkás József szerint tavaly év végén nemcsak létrehoztak egy új hivatalt, de egyúttal egy olyan rendszerszintű megújítást is végrehajtottak, amely a forrásokkal kapcsolatos szemléletben is gyökeres változást hozott. Az NKFI Hivatal elnöke emlékeztetett rá, hogy korábban évente szervezték át a rendszert, ám ennek ellenére hosszú időn át töredezett és rosszul koordinált maradt. A 2007–2013-as uniós ciklus tapasztalatairól elmondta: nagyon sok kutatás-fejlesztési (K+F) pályázat nem érte el a célját, mert megfelelő ötlet hiányában elsősorban az infrastruktúra fejlesztését támogatták, ráadásul gyakran olyan projektek kaptak támogatást, amelyek valójában semmiben sem jelentettek újdonságot, és nem volt piaci hasznosulásuk sem. Mint fogalmazott, a megvalósult szemlélet- és kultúraváltás eredményeképpen a jövőben kizárólag olyan kezdeményezéseket és ötleteket támogatnak, amelyek újdonságot tartalmaznak és kézzelfogható hasznuk is lesz. „Nem a pénzkihelyezés, hanem a célszerűség és a hatékonyság kerül a kö­zéppontba” – fűzte hozzá. Megjegyezte, hogy fel kellett építeni azt a teljes kutatási, fejlesztési és innovációs területet átfogó pályázati portfóliót, amelyben mindenki megtalálhatja a számára megfelelő pályázatot, akár néhány millió, akár több milliárd forintos támogatásról van szó. Az elnök szerint mozgalmas időszak áll a hivatal mögött: egyrészt a létrejöttekor megörökölt mintegy kétezer feldol­gozatlan pályázati elszámolásból eddig 1036-ot feldolgoztak, másrészt számos, már korábban meghirdetett pályázat szakpolitikai hátterét, feltételrendszerét is kidolgozták.

Prés alatt

Pálinkás József elrettentő példaként egy Napenergiával működő kuka­prés közösségi, valamint lakossági felhasználású prototípusainak kifejlesztése című pályázatot említett. Az ötletet eredetileg korábban 27,2 millió forinttal támogatták, ám az ellenőrzés során a berendezés több fontosabb elemét – meghajtómotor, hidraulikai rendszer, napelemes töltők, akkumulátorok – a pályázók nem tudták felmutatni, és a próbaüzemről készült jegyzőkönyvek valóságtartalmát sem tudta a vizsgálat megállapítani, mivel a bemutatott eszközök állapota üzemelésre alkalmatlan volt, így végül elálltak a támogatási szerződéstől. Ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a piac szereplői rendszerint a piaci feltételeknél egyszerűbben elérhető forrásként tekintettek az innovációs forrásokra, emiatt alakult ki egy pályázatírói és innovációs menedzseri szervezetrendszer, amely abban volt érdekelt, hogy minél több pályázat nyerjen, ám az, hogy ennek van-e értelme, célja, valóban a kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) szektorban hasznosul-e, kevesebb figyelmet kapott.
Az elnök úgy véli, jobb szigorúnak lenni a kezdet kezdetén, ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy azok, akik kerülőutakon próbálkoznak, falakba fognak ütközni. Azt is elmondta, hogy az új pályázati rendszer szigorú, szakmai alapú bírálatát az is erősíteni fogja, hogy a döntéseket névvel kell vállalniuk a szakértőknek az egyes bizottságokban. Mindez a gyakorlatban azt eredményezi, hogy akár évekkel később is vissza lehet keresni, hogy ki miért támogatott egy-egy projektet. Az uniós pályázatokhoz kapcsolódó támogatói döntést a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozó Irányító Hatóság hozza meg, az egyéb területeken pedig a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap bizottságai lesznek az illetékesek.

Szigorítanak

Újságírói felvetésre az elnök elismerte, hogy a K+F+I szakvéleményezések tekintetében kezdetben lehetnek kapacitáskorlátok, amelyek esetleg a pályázatok elbírálásának időigényére is kihathatnak, ugyanakkor hangsúlyozta: a Hivatal miatt nem lesz késedelem a pályázatok elbírálásában. Magyarázatképpen hozzátette, folyamatosan zajlik a szakértői kapacitás erősítése több adatbázis összekapcsolásán keresztül. Úgy tudni, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) új webes felületére közel 500 szakértő regisztrált rövid idő alatt.
A szigorítással Pálinkás József egyébként nincs egyedül a kormányzaton belül, a nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára, Karsai Tamás egy interjúban ugyancsak kemény elbírálást ígért, és az EU-s auditkockázatok minimalizálását emelte ki a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatokkal kapcsolatban. Az elnök elmondta, hogy az OTKA pályázatait az átalakítást és az NKFI Hivatal felügyelete alá helyezését ért kritikák ellenére az idén is meghirdették Kutatási témapályázatok néven, és a korábbi eljárásrend mellett bírálták el. Az idén mintegy nyolcmilliárd forintot ítéltek oda, míg kifizetési oldalon hatmilliárdot a korábbi kötelezettségvállalásokra, másfél milliárdot pedig az idei döntések alapján teljesített a Hivatal.

Újabb pályázatok

Az elnök a források mértékéről is beszélt. Az évtized végéig uniós és nemzeti forrásokból összesen mintegy 1200 milliárd forint fordítható majd kutatás-fejlesztés és innováció támogatására. A források egyrészt a GINOP, másrészt a Közép-magyarországi régióban a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) részeként, továbbá a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból érhetők majd el. A GINOP és a VEKOP éves fejlesztési keretében megjelenő pályázatok általában három évre szólnak, így az adott évi kifizetés ennek a megjelölt keretnek a harmadát jelenti. „A kizárólag a konvergenciarégiónak szóló GINOP keretében összesen 247,5 milliárd forintnyi pályázati keret található, míg a központi régiónak szóló VEKOP pályázatokban további 13 milliárd forint van. Az alapkutatásoktól az innovációk támogatásáig minden területen az Innovációs Alap további 27,1 milliárd forintos kerettel rendelkezik” – ismertette a részleteket Pálinkás József, aki komoly előrelépésnek tartja, hogy 2015-ben az Alapból szeptember végéig a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva már tízmilliárd forinttal többet, 34 milliárdot fizettek ki.
Minden bizonnyal igen jelentős vállalati érdeklődés várható a minap közzétett, október 30-án megnyílt Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása című pályázat kapcsán (GINOP-2.1.1.-15), így félő, hogy igen gyorsan kimerül az egyébként nagynak számító, 50 milliárd forintos keret. Az elnök ezzel kapcsolatosan arra hívta fel a figyelmet, hogy jelentős túligénylés esetén az irányító hatóság vezetője saját hatáskörben dönthet a keret 20 százalékos megemeléséről. Mint kiderült, ugyancsak az ősz folyamán készülnek el az innovatív kezdő vállalkozásokat támogató pályázati modell átdolgozásával.
Pálinkás József a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központok (FIEK) kialakítását szolgáló 25 milliárd forintos pályázati keret (GINOP-2.3.4.) kapcsán elmondta: mindössze néhány ilyen együttműködést szeretnének támogatni országszerte. Azok esélyesek a dotációra, amelyek néhány nagyvállalat, illetve azok menedzsmentszemléletét is be tudják vonni az innovációs projektek végrehajtásába, és így nyugat-európai mintára vállalati-ipari kutatóhálózatok épülhetnek ki. Az elnök szerint ez egy rendkívül összetett projekt, ezért alapvetően csak a legfelkészültebb felsőoktatási intézményeknek érdemes indulniuk ezen a pályázaton. A nyertes projektekkel az a cél, hogy a nagyvállalatokat is ösztönözzék arra, hogy további K+F kapacitásokat hozzanak Magyarországra.

Egyszerűsítés a startupoknak

A tapasztalatok azt mutatták, hogy az eddigi úgynevezett startup inkubátorokat kiválasztó pályázatok kevésbé bizonyultak működőképesnek, ennek ellenére a már kihirdetett nyertesekkel megkötik a szerződéseket, a jövőben azonban egészen más logika alapján építik fel a rendszert. Az elképzelések szerint az innovatív, ám nagy kockázatú ötletek megvalósítására egyszerűsített elbírálás mellett legfeljebb hárommillió forintot nyerhetnek majd el a pályázók.
Amennyiben az ötlet működőképesnek bizonyul, üzleti tervvel és szigorúbb feltételek mellett további, legfeljebb harmincmillió forintot kaphatnak a fejlesztésekre a startupok vagy kutatók, és a következő körben, ha még mindig életképes a projekt, akkor a prototípus – beleértve a szolgáltatást és szoftvert is – előállításának támogatására 10–130 millió forint közötti összegben pályázhatnak az érintettek. Pálinkás József azt is elmondta, hogy a végleges összegekről még egyeztetnek, miként arról is, hogy az utóbbi pályázaton támogatható legyen-e a termék piacra jutása is. A startup vállalkozások támogatására a GINOP-ból és az NKFI Alapból összesen 6,5 milliárd forintot csoportosítottak át, az első felhívás 250 millió forintos keretösszeggel pedig a Közép-magyarországi régióban várható.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020
Címkék

Innotéka