A Pungor Ernő professzor által 1993-ban létrehozott intézmény mára hazánk vezető, alkalmazott kutatásokat folytató kutatóközpontjává nőtte ki magát. Miért volt szükség rá?

– Pungor Ernő tárca nélküli miniszter nagy álma volt, hogy a német Fraunhofer-hálózathoz hasonló intézetek szülessenek Magyarországon. E cél érdekében hozták létre a negyedszázada elhunyt világhírű fizikusról, Bay Zoltánról elnevezett alapítványt. A német nyelvterületen működő, ipari kutatóintézetekből álló Fraunhofer-hálózat tagjait a befogadó városok, a tartományok és a szövetségi állam is támogatja. Nálunk az alapítvány tőkéjének kamataiból, illetve az ipari megbízások bevételeiből indult meg a munka. A közalapítványok megszűnése után 2011-től a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. vette át az irányítást.

Grasselli Norbert

Az intézetekre azért volt szükség, mert a rendszerváltozás után a korábban erős ipari kutatóintézetek megszűntek. Ezzel felszámolódott a hazai, illetve a hazánkba betelepülő cégeket segítő kutatás-fejlesztési bázis. Pungor Ernő professzor ugyanakkor tudta, hogy ilyen bázis nélkül nem fejlődhet a magyar ipar. A Bay Zoltán-hálózat keretében először a szegedi kutatóhely alakult meg, amelyet a miskolci és a budapesti követett. Nap­jainkban a fővárosi bázis mellett öt vidéki telephellyel rendelkezünk: Szeged és Miskolc mellett Egerben, Kecskeméten és Tatabányán is dolgozunk. Az elmúlt negyedszázadban nem változott a cél: most is ipari kutatással foglalkozunk. Cégünk nem az alapkutatásra helyezi a hangsúlyt, főként a vállalkozások alkalmazott kutatási és fejlesztési igényeit elégítjük ki.

Szeged, Biotechnológiai divízió

Miből élnek?

– Az ipari megrendelésekből. Nagyon sok pályázatban is részt veszünk – az utóbbi időben főleg az Európai Unió által finanszírozott programokon, illetve hazai pályá­zati kiírásokon szerepelünk sikerrel. Az alapítvány forrásait a többi között ösztöndíjprogramokra is fordítjuk.

A multinacionális cégek saját kutatóintézeteket hoztak hazánkba. Ezekhez is találnak utat?

– Majd mindegyik nagyvállalatot partne­reink között tudhatjuk. Vannak olyan spe­ciális kutatások, melyeket az egyes cégek saját mérnökei nem tudnak elvégezni, mi viszont megoldást tudunk nyújtani rá. A Bosch például olyan logisztikai megoldást vagy különleges anyagvizsgálati fejlesztéseket bíz ránk, amelyeket nem éri meg elküldeni a német központba. A hazai autó­gyárakkal is szoros a kapcsolatunk. Gyakorlatilag valamennyi, hazánkban dolgozó nagyvállalattal kooperálunk, ahol van kutatás-fejlesztés. A járműipar, az energiaipar, a környezetipar mellett az utóbbi időben egyre több megrendelést kapunk az élelmiszeripari cégektől is. Különleges profilunk az orvosi implantátumok vizsgálata – valamennyi hazai szolgáltatóval együttműködünk az ilyen anyagok tesztelése és fejlesztése terén.

Szeged, Biotechnológiai divízió

Hallhatunk néhány sikertörténetet?

– Büszkék vagyunk két spinoff cégünkre, mindkettő Bay Zoltán-os know-how-t hasz­nál. Az egyik a Miskolc melletti Felső­zsolcán alumíniumhabot gyártó Aluinvent Zrt., a másik a budapesti ByeGravity Zrt. által kifejlesztett repülőeszköz. Ez az első olyan drón a világon, amely nemcsak súlyosabb csomagok, hanem ember szállítására is alkalmas. Ugyancsak különleges, hogy az itthon mind népszerűbb Bogányi-zongorához speciális rezonátorokat fejlesztettek munkatársaink.
Az elmúlt tíz évben nagyon sok energiát fektettünk az alga-biotechnológiai kísérletekbe. Magyarország legnagyobb, gyakorlatilag önállóan működő alga-előállító telepe Makón található, melyet kollé­gáink üzemeltetnek a Zöldségcentrum Kft.-vel közösen. Az itt gyártott algát döntően talajerő­forrás-pótlásra használják, de a kozmetikai és az élelmiszeripar is élénken érdeklődik a technológia iránt.
Az elmúlt években több, különleges feladatra alkalmas célgépet is fejlesztettünk – ilyen például az elektromos motorokat tesztelő berendezésünk. És akkor ne feledkezzünk meg az anyagvizsgálatokról, felületkezelésről és a szenzorfejlesztésekről sem. Ezekből a példákból látható, hogy igen széles és színes a palettánk.

Miskolc, Mérnöki divízió

Kik dolgoznak a Baynál?

– Jelenleg százhetven dolgozónk van, ebből százhúsz kutató, mérnök, laboráns és technikus, valamint ötven fő támogató személyzet: titkárság, pályázattal és szellemi tulajdonvédelemmel foglalkozó kollégák és üzletfejlesztők. Szerencsére új projektjeink okán folyamatosan bővülünk. Idén augusztusban tizenkét kollégát vettünk fel. Tapasztalataink szerint jó mérnököt könnyebben találunk, kevés jelentkezés érkezik azonban például magasan képzett géplakatos hirde­tésünkre. Fontos munkaerő lenne pedig egy gép összeszereléséhez. A korfa egészséges, hiszen a huszonévestől a nyugdíjasokig minden korosztály megtalálható nálunk.

Egy kutató számára szakmai kihívást jelent a Bay?

– Meggyőződésem, hogy igen. Számos mérnök azért jött hozzánk, mert érdekes szakmai feladatra vágyott. Egy minőségbiztosítással foglalkozó kollégánk korábbi ipari munkahelyén másfél évtizeden keresztül csavarokat ellenőrzött – ezt is meg lehet unni. Nálunk folyamatosan új megbízások érkeznek, új kihívásokkal. Nonprofit cégként nem tudjuk megadni a versenyszférában garantált béreket, bár próbálunk lépést tartani, de sokak számára a pénznél fontosabb a szakmai kihívás. Az akadémiai szférából pedig azért érkeznek, mert nálunk nem önmagáért való kutatás folyik, hanem konkrét termékeket lehet előállítani.

Budapest, Ipari lézertechnológia, fejlesztés és gyártás

Tudományos karriert is építhet egy itteni munkatárs?

– Nagyon sok kollégánk PhD-fokozatot szerzett – ebben anyagilag is támogatjuk őket –, a miskolci intézetünkben akadémikus is dolgozik, Kaptay György az anyagfejlesztési osztályt vezeti. Munkatársaink rendszeresen publikálnak, bekapcsolódnak a hazai tudományos életbe, de azt tudni kell, hogy a mi szakembereink napi nyolc órában nem a saját kutatásaikkal foglalkoznak, hanem amit a megbízók kérnek, aminek az eredményét eladhatják a piacon. Ha ezt a feladatot teljesítik, természetesen a saját ötleteiket is megvalósíthatják. Ha az ötletre vevő a piac, spinoff céget alapíthatnak a továbblépésre. Az elmúlt két évben mindinkább érezhető az interdiszciplináris megközelítés. A cégek által felvetett problémák egyre bonyolultabbak, amire mondok egy példát. A biotechnológiai divíziónk baktériumokat állít elő, amihez az intelligens rendszerek divíziónk szenzorokat épít, a kettőből bioszenzort tudunk összerakni, amit a földből nyert elektromos árammal üzemeltetünk. Ilyen mértékű együttműködésre korábban nem volt szükség.

Mi a következő nagy lépés?

– Jelenlegi partnereink 99 százaléka magyar, vagy itt működő külföldi cég. Kilépve ebből a körből, a külföldi piacokon szeretnénk megjelenni, külhoni vállalatoknak végeznénk munkát. Az első fecskék megérkeztek – idén zártuk le az első két kínai megrendelésünket, s készülünk az újabb távol-keleti megbízásra. Egyébként meglehetősen ritka, hogy kínai cég anyagvizsgálatra ilyen távolságra ad megbízást. Biztos, hogy a következő öt évben újabb divízió alapítását nem tervezzük, ellenben bővíteni szeretnénk a jelenlegieket. Tavaly decemberben alapítottuk a kecskeméti telephelyet, ahol a helyi egyetemmel közösen ipari lézerközpontot hozunk létre. Az ipari lézervállalkozásoknál mi rugalma­sabban teljesítjük az igényeket, hiszen míg az előbbiek – ugyan gyorsan és hatékonyan – ugyanazokat a munkákat tudják elvégezni, mi speciális kéréseket is teljesítünk. Kis szériában legyártunk bármit, ha kell, egy szobrot is kivágunk. Egyre inkább úgy látjuk, hogy a hazai telephelyek mellett belátható időn belül egy külföldi bázist is nyitni kell – intenzíven keressük, hogy melyik környező országban alapítsunk bázist.

Budapest, Nanoanyagok labor

Nonprofit vállalkozásként fontosnak tartják a tudományos ismeretterjesztést – a Kutatók Éjszakája kezdeményezés egyik legfőbb hazai támogatói. Miért állnak-e mozgalom mellé?

– Természetesen a mi érdekünk is, hogy minél több természettudományos szakember végezzen, de nem csak önös érdek­ből támogatjuk ezt a rendezvényt. Az egész ország érdeke, ha minél többen tudják, hogy a kutatói pálya vonzó, nemcsak szakállas öregemberek dolgoznak a laborokban, ha­nem fiatalok, akiket izgalmas feladatok vittek oda. Idén Miskolcon, Szegeden és Bu­dapesten is különleges programokkal vártuk az érdeklődőket – az utóbbi helyen például a tűzijátékokról hallhattak tudományos előadást. Egyébként nemzetközi szinten is bekapcsolódunk a tudományos életbe. Európában 2017 végéig mi koordináljuk az EURAXESS kutatói mobilitási programot, amely a kutatók és a tudományos ösztöndíjak egymásra találását segíti – ezt a feladatot jövő januártól egy görög intézmény veszi át.

Mit mondana vajon Bay Zoltán, ha látná a neve alatt futó hálózatot?

– Nagyon remélem, hogy büszke lenne ránk, annak ellenére is, hogy nem foglalkozunk radaros kísérletekkel.•