Forrás: paks.hu

A TAMF-projekt keretében történt áttekintés eredményeként az üzemelő négy blokk mindegyikére közelítőleg 430 rendszerfunkciót határoztak meg és rendeztek adatbázisba.

Feladatok

A biztonsági funkciók ellátásában szerepet játszó aktív rendszerek és rendszerelemek teljesítőképességét a karbantartás hatékonyságának monitorozása (KHM) során ellenőrzik az atomerőműben, összhangban az Országos Atomenergia Hivatal követelményeivel és ajánlásaival. A NUBIKI Nukleáris Biztonsági Kutatóintézet és a VEIKI Biztonságtechnika+ Kft. elemzőmérnökei az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. megbízásából a TAMF-projektben definiált rendszerfunkciók közül kijelölték a KHM terjedelmébe tartozókat. Ezt követően – kockázati fontosság alapján – kategorizálták a kijelölt funkciókat azért, hogy meghatározhatók legyenek a KHM-ben alkalmazandó ellenőrzési módszerek, valamint a rendszerek, rendszerelemek, ezáltal pedig a kiválasztott funkciók megbízhatósá­gára vonatkozó elfoga­dási kritériumok.

Elemzési lépések és módszerek

A NUMARC 93-01 jelű, az amerikai nukleáris biztonsági hatóság által elfogadott iparági ajánlás iránymutatásai alapján azok a rendszerfunkciók kerültek a KHM terjedelmébe, amelyek legalább egyet teljesítenek az alábbi feltételek közül:

• biztonságot érintő rendszerfunkcióként valamely tervezési üzemzavar elhárításában szerepet játszanak;
• nem biztonsági funkcióként szerepet játszanak az üzemzavar-elhárításban;
• nem biztonsági funkcióként szerepelnek az üzemzavar-elhárítási utasításokban;
• nem biztonsági funkciók, de elvesztésük meg tudja akadályozni biztonsági funkció teljesítését;
• nem biztonsági funkciók, de elvesztésük elsőfokú üzemzavari védelmi működést (ÜV1) indíthat, vagy bizton­sági rendszer üzembe lépését okozhatja.
  

A KHM terjedelmébe tartozó rendszerfunkciókhoz az erőmű Rendszertechnikai Osztálya hozzárendelte a funkciók ellátásához szükséges összes berendezést. Ezen össze­rendelése­ket figyelembe véve a NUBIKI kockázati fontossági kategóriákba sorolta a KHM-hez tartozó funkciókat. A besorolás a NUMARC 93-01 iránymutatásai szerint kidolgozott módszer alkalmazásával történt, felhasználva a paksi blokkokra a NUBIKI által készített valószínűségi biztonsági elemzést (PSA). Minden funkció vagy magas, vagy alacsony kockázati fontossági kategóriába került, előre definiált számszerű be­sorolási kritériumok alapján:

• Magas kockázati fontosságú az a berendezés, amelynek kockázat-hozzájárulási tényezője nagyobb, mint 0,005, vagy kockázatnövelési tényezője 2-nél nagyobb, vagy a berendezés szerepel a PSA alapján számított teljes kockázatérték 90 százalékát kitevő úgynevezett minimális hibaesemény-kombinációkban (minimálmetszetekben).
• Alacsony kockázati fontosságú az a berendezés, amelynek kockázat-hozzájárulási tényezője 0,005-nél nem nagyobb, és kockázatnövelési tényezője 2-nél nem nagyobb, és a berendezés nem szerepel a teljes kockázat­érték 90 százalékát kitevő minimál­metszetekben.
  
  A KHM terjedelmének meghatározása

Adódtak rendszerfunkciók, amelyeket nem lehetett kizáró­lagosan a PSA segítségével értékelni. Ezek egy részének hibája üzemzavart, PSA kezdeti eseményt vált ki, melyekre vonatkozóan végül kinyerhető volt a fontossági besorolás céljára hasznosítható információ a PSA eredményekből. A fennmaradó funkciók esetében a PSA terjedelmén túlmutató műszaki-biztonsági megfontolásokra volt szükség a besoroláshoz.

Rendszerfunkciók kockázatszempontú besorolásának lépései

A funkciók kategorizálásának utolsó lépésében a rendszerfunkciók előzőek szerint készített besorolását, mint előminősítést, széles körű szakmai ismeretekkel rendelkező szakértői csoport értékelte. A csoporttagokat az erőmű szakemberei, valamint a NUBIKI és a VEIKI Biztonságtechnika+ Kft. mérnökei közül delegálták. A PSA-val értékelhető funkciók esetében a szakértői csoport többségében jóváhagyta a PSA-alapú besorolást, néhány esetben pedig javaslatot tett a PSA eseménylogikai modelljének módosítására (kiegészítésére vagy pontosí­tá­sára). A kezdeti eseményt kiváltó, valamint a PSA-ban nem modellezett rendszer­funkciók esetében a szakértői csoport lényegében magát a besorolást végezte el.

PSA rész- és összesített eredményeinek felhasználása berendezések kockázati fontosságának megítéléséhez

Eredmények és következtetések

A munka eredményeképpen előállt a KHM terjedelmébe tartozó rendszerfunkciók listája a rendszerfunkciók kockázati besorolásával, valamint az érintett rendszerek működési módjának jelölésével. E két jellemző alapján rendelnek a továbbiakban teljesítmény­kritériumo­kat a rendszerfunkciókhoz a KHM céljaira úgy, hogy:

1. egyedi teljesítménykritériumot kell meghatározni a készenléti rendszerfunkciókra, valamint a magas kockázati fontosságú üzemi funkciókra;
2. az első kategóriába nem sorolt rendszerek és rendszerelemek biztonsági teljesítményét általános, blokkszintű teljesítménykritériumok alapján kell ellenőrizni;
3. a magas kockázati fontosságú funkciókra mind megbízhatósági, mind üzemképtelenségi kritériumokat képezni kell.
   

Az elvégzett fontossági osztályozás, funkció-, rendszer-, rendszerelem-vizsgálat és -értékelés eredményei alapján az első kategóriába mintegy 120, a másodikba mintegy 60, a harmadikba pedig közelítőleg 80 rendszerfunkció tartozik blokkonként. Emellett a munkában részt vevő elemzőmérnökök az értékelés tapasztalataira építve a KHM-terjedelem kijelö­lésének és a funkcióbesorolásnak a mindenkori helyt­állóságát, megfelelő megalapozottságát célzó műszaki-szakmai és eljárásrendi javaslatokat fogalmaztak meg. E javas­la­tok közül ki kell emelni a funkciók besorolásának végellen­őr­zé­sére vonatkozót, a besorolás különböző aspektusait jól ismerő erőművi szakértők észszerűen lehetséges még szélesebb körének bevonásával.•