2011. július 8.

Szerző:
Bogyay Katalin Jusztina

Minőség nélkül nem hatékony a disszemináció

Petre Gyöngyi PR- és marketingszakember 21 éve van a pályán. Diplomáját áru­for­­gal­mi, másoddiplomáját marketing-szak­köz­gaz­dász szakon szerezte. Pályafutása alatt dolgozott az Egyesült Államokban, de kar­­rier­jét a hazai piacon építette. Nyolc éve dolgozik a Folio 2003 Reklámügynökség Kft.-nél, második éve a cég ügyvezető igazgatója.


Mióta foglalkozik disszeminációval?

– Több mint két éve kaptam meg az első felkérést, azóta rendszeresen megkeresik cégünket hasonló megbízásokkal. Az első időben a disszemináció fogalma idegen volt a hazai vállalkozók számára, talán ez az oka annak, hogy kényszerként élik meg ezt a fajta tevékenységet. Az a tapasztalatom, hogy a gyakorlatban csupán egy kötelező elemnek, a hatósági elvárások által meghatározott kommunikációnak tekintik. Ugyanakkor szerintem többen valamiféle misztifikált tevékenységnek állítják be a disszeminációt.
Bár fiatal „iparág”, a disszeminációs kommunikációt ajánló piacon nagyobb a kínálat, mint a kereslet. Ebből adódóan viszont költséghatékonyságot érhetnek el a megrendelők, ugyanakkor az eszközök is finomodtak. Például egy helyi fejlesztést elég az adott régióban vagy a mikroszférában kommunikálni. Az ügynökségek általában rugalmasak, a kapcsolattartás során mindenben segítik a pályázót, hogy eredményesen teljesítse disszeminációs kötelezettségét. A kommunikációs gyakorlat itt is előnyére változott.

„A” típusú projekttábla
Hogyan kell tervezni a disszeminációt?

– Tapasztalatom szerint a kis- és középvállalkozások el­nagyolt tervvel szeretnék letudni ezt a pályázati elemet. Pedig a disszeminációt kezdettől a projekt szerves részének kell tekinteni. Nemcsak az elején, hanem valamennyi szakaszban meg kell találni a megfelelő disszeminációt úgy, hogy az a projekt hatékonyságát szolgálja. Egy projektcentrikus disszemináció az egyes szakaszokban más és más tevékenységet, kommunikációt kíván. A pályázó komoly versenyelőnyt érhet el a disszeminációval. Ha ügyes, nemcsak az adott vállalkozást tudja erősíteni, hanem jót tesz a részt vevő cégek imázsának is, a goodwilljük is erősödhet. A disszemináció igen jó kapcsolattartó eszköz is. A döntéshozókkal való együttműködés, a projekten belüli kommunikáció segítése is fontos.

A disszemináció immár külön szakterület?

– Egyre inkább azzá kéne válnia. Az egyes projektek disszeminációja különböző marketingeszközök felhasználását igényli. Nem mindegy, hogy terméket, szolgáltatást vagy fejlesztést kommunikálunk, mert mindegyik más marketingeszközt igényel. Nem a végeredményt kommunikáljuk, hanem a beruházott összeg útját, azt, hogy az mi mindentől válik hasznossá a társadalom számára. Például egy kerékpárút megépítése nemcsak a biztonságosabb közlekedést segíti elő, hanem a kívánatos környezetvédelmi előírásokat is támogatja, valamint a mindennapi életminőséget javítja. Ezek mind fontosak lehetnek kommunikációs szempontból. Ezen túlmenően a sikeres projektekben részt vevő szervezetek szakmai presztízsüket is növelhetik a minőségi disszeminációval. Aki nem kötelező teherként tekint a disszeminációra, az szakmai előnyre tehet szert általa. Arra is ügyelni kell, hogy ez a fajta kommunikáció ne csússzon el vállalati imázskampányba. Ezért vannak szigorúan meghatározott elemek, ezért kell a hozzáértő szakember, aki a megrendelőt – a professzionális disszeminációval – hozzásegíti az újabb szakmai sikerhez. Ezt tudatosítani kell a pályázókban. A disszemináció kapcsolatépítési technika is, ami projektmenedzsment-kommunikációt is tartalmaz, ám sok tekintetben különbözik a marketingtől és a PR-tól.

Miben?

– A jó disszeminációnak tartalmaznia kell a jó érdekérvényesítő technikát is, hiszen nem mindegy, hogy mikor, mit, kinek és hogyan kommunikálunk. Nemcsak a projekt résztvevőit, hanem a potenciális célközönséget is meg kell nyerni. Ez több mint az egyszerű marketing vagy PR. Nemcsak elérni kell az embereket, hanem meg kell őket nyerni. Ezért nem mindegy, hogy hol valósul meg a kommunikáció, milyen médiumban jelenik meg.

A disszemináció során kötelezően előírt formai elemek használata PR-cikk esetén
az Új Széchenyi Terv keretében az EU támogatásával megvalósuló projekteknél
Más-e a hazai és a nemzetközi gyakorlat?

– A disszemináció területén nincs nemzetközi gyakorlatom, de azt gondolom, hogy egy nagyobb marketingkultúrával vagy nagyobb nemzetközi tapasztalattal rendelkező országban nem kell a disszemináció fontosságát és hatékonyságát hangsúlyozni, a pályázók felismerik és kihasználják az imázsuk építésére is. Fontos, hogy szakemberhez forduljon a pályázó, mert ha nem teljesíti a disszemináció kötelező elemeit, akkor a pályázatban az erre a célra meg­határozott összeget elveszíti. Érthetetlen számomra, hogy a ma­gyar cégek miért kötelező tehernek élik meg a pályázati pénz kommunikációs költségeinek elköltését, amikor azt hosszú távon, hatékonyan lehet felhasználni. Ha a pályázó ezt megérti, és hallgat a szakember tanácsaira, akkor a disszemináció által kínált előnyöket a projekt kifutása után is ki tudja használni.

Hogyan értékelnek egy disszeminációt?

– Alapvetően azt kell megvizsgálni, hogy a disszemináció mennyire volt hatékony az eredmények terjesztésében. Ez azonban nehezen megfogható, mivel ez az egész projektre kihat, ezért nehéz a disszeminációt magában vizsgálni. Azt gondolom, hogy az adott célcsoport véleményének felmérésében találhatjuk a megoldást, tehát az eredményt célcsoportonként kell vizsgálni. Mennyiségileg egyszerűnek tűnik a teljesítés, ám a gyakorlatban nem az. Tudatosítani kellene, hogy a minőségi disszemináció a hatékony, nem pedig a mennyiségi. Itthon ez utóbbit, sajnos, még fontosabbnak tartják. Jó, hatásos publikációkkal kellene erősíteni a minőségi disszemináció hasznosságát
a mennyiségivel szemben. Ha világossá válik, hogy az egyes résztvevők és a projekt mit profitál a disszeminációból, akkor a megvalósítás is sokkal hatékonyabb lehet.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka