2011. július 8.

Szerző:
Bogyay Katalin Jusztina

Fiatal PR- és marketing-„iparág” a disszemináció

A magyar vállalkozásoknak számos lehetőséget nyújt az Európai Unió a pályázati források elnyerésére, melyeknek része a kötelező kommunikáció — idegen kifejezéssel: a disszemináció — meghatározott megvalósítása. Ezt azonban gyakran figyelmen kívül hagyja számos pályázó. A mulasztás többmilliós veszteséggel járhat, ám ez megelőzhető olyan tanácsadó személy vagy cég együttműködésével, akinek, illetve amelynek fő profilja a disszemináció. A társadalmi nyilvánosság biztosításának fontosságáról, valamint a Magyar Disszeminációs Szövetség (MaDisz) tevékenységéről kérdeztük Perlaky-Papp Józsefet, a MaDisz elnökét, a Budapesti Kommuni­kációs és Üzleti Főiskola docensét.


Sok pályázó nem hallott a dissze­mi­náció kifejezésről, gyakran először csak a kiírásban találkoznak vele. Mi a disszemináció lényege?
– Az európai uniós forrásokból megvalósuló projektek speciális szakkommunikációt követelnek meg a pályázóktól. E kommunikációs elemek teljesítése kötelező, és egy elkülönített, másra át nem csoportosítható összegből finanszírozhatók. A disszemináció elsődleges célja a projekt eredményeinek nyilvánossá tétele, ami sokszor pluszterhet jelent, mégis kiváló marketingfogás lehet a pályázó és projektje számára. Hasznot hozhat a szervezetnek is, hiszen a kommunikáció értéknövelő folyamat. A pályázók többségétől általában távol áll a PR- és a marketingterület, vagy kezdőként foglalkoznak vele. Tapasztalat híján, legtöbbször a civil szervezeteknél, önkormányzatoknál, valamint a kis- és középvállalkozásoknál (kkv) van szükség ilyenfajta segítségre. Gyakori probléma, hogy a disszeminációs tevékenység elmarad, illetve csak egy része valósul meg, aminek az lehet az oka, hogy a pályázók az elején nem gondolják végig, mit is vállalnak. Általában a folyamat utolsó fázisa a disszemináció, ám ha nem építik be időben, akkor veszélyeztethetik a sikeres pályázat kimenetelét. (Például ha túl sok sajtómegjelenést vállalnak be, amit aztán nem tudnak teljesíteni.)

A disszemináció jelentése, fogalma
A disszemináció kifejezésre a hazai szaknyelv még nem talált magyar megfelelőt, ezért az angolból átvett forma került be a köztudatba. A szó jelentése magvetés. Fogalomként a disszemináció egy projekt tapasztalatainak, eredményeinek, módszertanának terjesztése annak érdekében, hogy a projekt megvalósítására fordított összeg, anyagi forrás a lehető legjobban hasznosuljon.

Ugyanazokat a gyakorlati és arculati elemeket használják valamennyi európai uniós országban, vagy vannak különbségek?
– Bár a külföldi tapasztalatokból sokat tanulhatunk, Magyarországon – más országokhoz képest – jelentősebb a disszemináció, máshol ez marginálisabb. A nemzetközi gyakorlat nem mutat különösebb eltérést a hazaihoz képest, de azt elmondhatjuk, hogy itthon jelentős és sokkal bővebb a disszeminációs követelményrendszer. A MaDisz fontosnak tartja a meglévő jó gyakorlatok bemutatását, s a pályázók és a hatóságok kapcsolatát is igyekszik támogatni. A disszeminációs munkában gyakorló kommunikációs szakemberek vesznek részt. A disszeminációs rész projekttípusonként százalékosan eltérő mértékű, egyebek között azért is tartjuk fontosnak a fejlesztésekről szóló beszámolókat, mert így képet kaphatunk arról: mire használjuk fel a forrásainkat. A disszemináció így nemcsak az átláthatóságban és a követhetőségben segít, hanem olyan közhangulatot is támogat, amelyben pozitívabban láthatjuk a jelenünket és a jövőnket, ami a gazdaság és a közélet szempontjából is hasznos. Fontos megemlíteni, hogy Magyarországon egy új arculati „segédeszköz” jelent meg: az Új Széchenyi Terv arculati kézikönyve, amely tartalmazza a program kommunikációjának valamennyi vizuális követelményét. Ez egységes arculati rendszerbe foglalja azokat az elemeket, amelyekkel a kommunikáció és disszemináció egyik fontos elvárása teljesíthető, ennek köszönhetően a pályázó megfelelően végezheti a disszeminációs feladatokat.
Hogyan oldják meg dissze­mi­ná­ciós feladataikat a pályázók? Saját munkatárssal vagy alvállalkozót vonnak be?
– A felkészültségen nagyon sok múlik. Sok helyen saját dolgozó képzésével oldják meg ezt a munkát. Egyébként a szövetségünk is együttműködik disszeminációképző intézményekkel, egyúttal azt is szeretnénk megmutatni, hogy a kommunikációs és a pályázati jártasság nem elég, e területen is elengedhetetlen a minőség. Ugyanez a cél
a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán, ahol van EU projektmenedzser-képzés, e szak elvégzése után aktív tanácsadóként lehet elhelyezkedni. Érdemes megemlíteni a DFT-Hungária egynapos felkészítő programjait, amelyek hasznos ismereteket nyújtanak a pályázóknak. Tanácsadásban, eligazodásban a MaDisz közvetlenül segít a pályázóknak, természetesen díjmentesen. Szervezetünk munkája azért is fontos, mert a disszeminációra fordított költségek csaknem egyharmadát – különféle teljesítési hibák miatt – nem kapják meg a pályázók az erre betervezett EU-forrásból. Ez az óriási összeg hiányzik a magyar vállalkozások, szervezetek és intézmények kasszájából. Ezért is elengedhetetlen a jó tanácsadó vagy a felkészült, saját szakember, akivel már a pályázat első fázisában érdemes konzultálni. Az EU nagyon „kedveli” a határokon átnyúló, térségi, a kultúrákat integrálni kívánó fejlesztéseket. Ilyen jellegű kiírásnál előfordulhat, hogy külföldi kommunikációs elemeket is kér a kiíró, ilyenkor érdemes társpartnereket bevonni, akik ismerik a határon túli piacot is.

Hogyan alakítja a piacot a dissze­mináció?
– Ha lassan is, de beépül a köztudatba ez a fogalom, ami az EU-s pályázatok kapcsán vált ismertté. Úgy látom, hogy a gazdasági válság miatt megbízásokat veszített PR- és marketingcégek is keresik azokat a lehetőségeket, amelyekkel a disszemináció területén kínálhatják a szolgáltatásaikat, hiszen a szükséges szakértelmük megvan. A disszemináció ugyanis általában nem igényel új kompetenciákat, a meglévő PR- és marketingtudást, -képességeket kell a bizonyos esetekben speciális elvárásoknak és szabályozásnak megfelelően alkalmazni.
Miért volt fontos, hogy létrejöjjön a MaDisz?
– A szövetség 2010-ben alakult, célja a disszeminációval foglalkozó cégek, szervezetek érdekképviselete, emellett e tevékenység szakmai színvonalának emelése. Mindezt kutatásokkal, elemzésekkel, vita­fórumokkal, képzésekkel, valamint a kül- és belföldi konferenciákon, rendezvényeken szerzett tapasztalatok összegyűjtésével, átadásával kívánja elérni a MaDisz. A disszeminációt a klasszikus PR egyik területének tekintjük, ezért a hazai PR Szövetséggel is kiváló kapcsolatra törekszünk.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021
Címkék

Innotéka