Magyar–szerb tejipari kutatás és fejlesztés
A Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Karát és az Újvidéki Egyetem Technológiai Karát évtizedes kutatási kapcsolat fűzi össze. A membrántechnológia területén igen szerencsésen egészíti ki egymást a két intézmény. A vajdaságiak komoly tapasztalatokkal rendelkeznek a tejipari technológia és a membrántisztítás terén, míg a budapesti Élelmiszeripari Műveletek és Gépek Tanszék a membrántechnikai műveletek kísérleti vizsgálatában, illetve a berendezések technológiai tervezésében mutat fel magas szintű tudást.
Szinte magától értetődő volt tehát, hogy 2009-ben közösen adnak be egy EUREKA-pályázatot, de a megkívánt teljes K+F vertikum kiépítéséhez be kellett vonni egy magyar és egy szerb ipari vállalatot is. A nagykanizsai Hidrofilt Kft. készítette el a kísérleti, majd a komplett „félüzemi” berendezést, míg a Mlekoprodukt Zrenjanin (Nagybecskerek) ultramodern tejgyára ad helyet a kísérleti üzemnek, és látja el azt ingyenesen alapanyagokkal.
A végül 2011 és 2014 júniusa között lezajló, mintegy 70 millió forintos pályázat számos tudományos innovációt tartalmaz. Önmagában a különböző membránfajták tejipari alkalmazása nem tartozik ide, hiszen ez évtizedes nemzetközi gyakorlat. Ami újdonság, az egyrészt a hagyományos (polimer vagy kompozit alapú) membránok kiváltása a jóval megbízhatóbb, hatásosabb és könnyebben tisztítható kerámiamembránokkal, ezen belül is többcsöves, illetve kapillárcsöves megoldásokkal. Másrészt a Corvinus Egyetemen kidolgozott komplex technológiák a fejlesztések révén hatékonyabbak, mint az elterjedt membrános eljárások.
A magyar kutatók (Vatai Gyula tanszékvezető egyetemi tanár, Koris András docens, Galambos Ildikó adjunktus, Fogarassy Eszter tanársegéd) kidolgoztak egy speciális diaszűrési, illetve hidrodinamikai módszert is. Ez utóbbit a fluxus (átáramlás) növelésére, az itt alkalmazott statikus keverők és maga a levegőbefújásos megoldás pedig abszolút nóvumnak számít a szakirodalomban.
Az EUREKA-pályázat nem arról szól, hogy néhány nagyszerű ötletet laboratóriumi körülmények között kipróbáljanak (egyébként működnek). Ha a kidolgozott új, intenzív membránszűrési technikák – ezen belül pedig a hatékony membrántisztítás – a most telepített félüzemi berendezésekben is jól teljesítenek, akkor már gondolhatnak a végső célra, a kisüzemi gyártásra. A „fölösleges” tejsavó membrános besűrítésével (mikro-, ultra-, nanoszűrés és fordított ozmózis) számos értékes ipari alapanyag állítható elő, mint például a magas koncentrációjú laktóz- és fehérjesűrítmény, de a járulékos eredmény, a további tisztítást nem igénylő ipari víz sem lebecsülendő.
Az igazi választ természetesen a költségérzékeny piac adja majd meg, hiszen a mai ultramodern membrántechnika mellett bármilyen folyadék (legyen az tej vagy tejsavó) szűrhető, tisztítható, kezelhető, csak kérdés, hogy gazdaságilag megéri-e.
A kisüzemi készülék iránt egyébként már számos érdeklődő akad az EU-határokon belül és kívül; a konzorcium tagjai úgy gondolják, mindenképpen érdemes lenne folytatni a projektet. Ezért újabb pályázatokon indultak-indulnak. A tanszék szakmai hátterét mindenesetre már meg is erősítették: a külföldön dolgozó magyar kutatók „hazacsábítására” életre hívott Marie Curie program keretében sikerült egy tehetséges kollégát Németországból „leigazolni”.•
