2020. augusztus 3.

Szerző:
Szegedi Imre

Fotó:
honvedelem.hu/Rácz Tünde

Magasabb szintre lép a Magyar Honvédség

A hazai katonai kutatás-fejlesztés és innováció következő nagy feladata a hon­védelmi és haderőfejlesztési program támogatása azért, hogy a Magyar Honvédség a térség meghatározó haderejévé váljon. Ezt a célt szolgálja a tavaly alakult Modernizációs Intézet. Bárány Zoltán ezredest, megbízott parancsnokot az Intézet céljairól, feladatairól kérdeztük.


A Magyar Honvédség Modernizációs Intézetét tavaly alapították, de a magyar hadseregen belül már száz évvel ezelőtt létrejött kutatás-fejlesztéssel foglalkozó egység. Az elmúlt évszázadban több néven, eltérő formában működött ez a szervezet. Miért van szükség kutatás-fejlesztésre a honvédségnél?

– A 20. század végéig a katonai technológiák jelentették a kutatás-fejlesztés csúcsát. A modern hadseregek a világ minden pontján olyan eszközöket, eljárásokat alkalmaztak – gondoljunk például a globális helymeghatározó rendszerre, azaz a GPS-re –, amelyek egy-két évtizeddel később jelentek meg a mindennapokban. A modern eszközöket a hadseregek maguk fejlesztették. Az elmúlt évtizedekben azonban azt tapasztaltuk, hogy a civil kutatás-fejlesztési eredmények a korábbinál sokkal gyorsabban kerülnek be a közhasználatba, hamarabb hasznosulnak hétköznapi termékek formájában. A hadseregek vezetői arra figyeltek fel, hogy a polgári életben alkalmazott egyes eszközök modernebbek a hadi technikánál – ami biztonsági kockázatot jelent. Ennek hatására a haditechnikai eszközök fejlesztési ciklusa jelentősen lerövidült. Nincs időnk arra, hogy egy problémára húsz-negyven éven át keressünk megoldást. Emellett az is bebizonyosodott, hogy saját kutatások mellett célravezető a civil életből származó eredmények katonai használhatóságának elemzése. Olyan eljárásrendet hoztunk létre, amelynek keretében a civil iparban és tudományban született technológiákat próbáljuk adaptálni. A Modernizációs Intézet fő feladata a Magyar Honvédség, a kutatóintézetek és az ipar összekötése. Ha ez a kapcsolatrendszer hatékony, akkor az ipar számunkra is hasznos termékeket fejleszt.

Kizárólag a hazai kutatási eredményekre figyelnek, vagy akkor is lépnek, ha Európa vagy a világ más pontján találnak hasznosítható eredményt?

– Elsősorban a hazai védelmi iparra koncentrálunk. Ugyanakkor a NATO tagjaként lehetőségünk van, és ki is használjuk azt, hogy akár uniós, akár NATO-programokban vehetünk részt. Olyan ambíciókat és célkitűzéseket fogalmazunk meg, amiket kis országként, kis hadseregként teljesíteni tudunk. Nem vállalkozhatunk az ország teljesítőképességét meghaladó programokra, de partnerként bekapcsolódhatunk akár több milliárd eurós fejlesztésekbe. Erre példa a hidrogén üzemanyagcellán alapuló energiatárolási megoldások keresése. A haditechnikai kutatások egyik fontos eleme az energiaellátás, az energia­fel­hasz­nálás. A katonák rengeteg eszközt használnak, a legnagyobb probléma azok folyamatos energiaellátása. Olyan rendszer kell, amely rugalmas és több forráson alapul – ha például elfogy a fosszilis üzemanyag, napenergiával is üzemeltethessük az eszközeinket. A nap­energia azonban csak nappal áll rendelkezésre, de a katonai eszközök éjjel is működnek. Azaz, tárolni kell a megújuló energiát. A hagyományos akkumulátorok mellett megjelent a hidrogén üzemanyagcellán alapuló tárolás lehetősége. A NATO és az Európai Védelmi Ügynökség (European Defence Agency; EDA) számos hasonló fejlesztési programot támogat.

Százéves a hazai haditechnikai kutatás
Az első világháború elvesztése után, 1920-ban jött létre a Haditechnikai Intézet (HTI), ahol titokban dolgoztak a mérnökök, hiszen a trianoni békediktátum Magyarország számára megtiltotta a katonai fejlesztéseket. A második világháború előtt és alatt találmányok, új konstrukciók sora született. Ilyenek voltak például a hazai harckocsifejlesztések, a K típusú hadihíd vagy a világon elsőként felismert és alkalmazott elven működő harckocsi elleni akna. Bay Zoltán professzor, a HTI felkérésére és a katonai követelményeknek megfelelve indította el a magyar lokátorfejlesztéseket. A Pest megyei Sári falu mellé telepített 300 kilo­méter ható­sugarúra tervezett lokátor ideális időben az Adriai-tenger felett is érzékelte az ellenséges támadó repülőgépeket. Munkájuk világhírű „mellékterméke” a Föld–Hold távolságának meg­határozása volt 1946. február 6-án. Bay Zoltán fizikus és kutatócsoportja saját fejlesztésű radarral, a világon egyedülálló eljárással mérte meg ezt a távolságot, ez a kísérlet alapozta meg a rádiócsillagászat tudományát.
A második világháború végén az intézet gyakorlatilag megsemmisült, a magyar katonai kutatás-fejlesztés 1947-ben indult újra a Katonai Műszaki Intézet megalakulásával, melyet 1948-tól neveztek újra Haditechnikai Intézetnek. A saját kutatások folytatása helyett előtérbe került a szovjet haditechnikai eszközök honosítása. Nem kellett a magyar lokátor, a rakéta­fejleszté­sek, a kézifegyver-fejlesztések. Olyan eszközöket fejleszthettek, melyek nem sértettek szovjet érdekeket. Készülhettek a Csepel teherautók különböző változatai, a TS-uszályhíd vagy az UKA–63 kumulatív akna.
A rendszerváltást megelőző és követő években műszaki tudományos szempontból a HTI újra fénykorát élte. Készült a Gepárd fegyvercsalád, pilóta nélküli repülőgép, könnyű terepjáró, de az eredmények többségének hasznosítására végül már nem került sor.
Ha már az üzemanyagcellás kísérletet említette, erre van hazai együttmű­ködő partner?

– Az idén áprilisban létrejött Nemzeti Hid­ro­gén­tech­nológiai Platform célja a hidro­génnel kapcsolatos kezdeményezések, kutatások koordinálása. De hasonló példa lehet a szintén az Innovációs és Technológiai Mi­nisz­térium támogatásával megszületett Mesterséges Intelligencia Koalíció (MI Koa­líció), melyhez Intézetünk is csatlakozott. A mintegy 70 magyar és nemzetközi céget, egyetemet, tudományos műhelyt magába foglaló tömörülés célja, hogy Magyar­ország Európa élvonalába kerüljön, fontos tagjává válva a nemzetközi mesterséges intelligencia közösségnek. Intézetünk mindkét szerveződés munkájában részt vesz.

Hol van szerepe a mesterséges intelligenciának?

– A második világháborúban kikísérletezett és akkor jól bevált vezetési és technikai esz­kö­zök­ről jelenleg állunk át a 21. század digitális technológiájára. Ma már nagy mennyiségű adat határozza meg az adott katonai szervezet hatékonyságát. Nem feltétlenül tűzerőben mérjük a harci erőnket, mert egyre nagyobb szerepe lesz az információnak. A szenzoroktól és egyéb érzékelőktől beérkező rengeteg adat feldolgozása alapján hozunk döntéseket. Arra törek­szünk, hogy a bennünket körülvevő műveleti környezetet minél alaposabban fel­dolgoz­zuk. Ez rengeteg előkészítő és elemzőmunkát igényel, aminek zömét a mesterséges intelligenciára bízhatjuk. A gyors adatfeldolgozás lerövidíti az előkészületeket, a parancsnok hamarabb és jobb döntést hozhat, mint az ellenfél parancsnoka. Ez a gyorsaság csatákat, ütközeteket dönthet el.

9 milliméteres CZ P09 pisztoly
Ezek szerint a mai modern hadse­reg­ben a teherautó nemcsak gulyáságyút vontat, hanem szuperszámítógépeket is?

– A szuperszámítógépek megérkeztek. Az új, német gyártású Leopard 2-es harc­kocsik első darabjait idén vesszük át. Egy Leopard 2-es harckocsi gyakorlatilag hetven tonna számító­gép. Az Airbus cégtől vásárolt helikopterek repülő számítógépeknek tekinthetők. Szinte minden valamirevaló katonai eszközben jelen van a modern technológia. Ugyanakkor nem reális a teljes hadiipari eszközpark cseréjének megcélzása, ezért a mi célunk az is, hogy a megöröklött eszközöket, amennyire csak lehet, fejlesszük és beépítsük a modern berendezések közé.

Airbus H145M többcélú katonai helikopter
A legendás T–72-es harckocsi modernizálható?

– A páncélzata nem, de az elektronikai rendszere felhozható a 21. század szintjére. Kérdés, hogy érdemes-e, mert a nyugati harc­kocsiktól eltérő filozófia alapján született. Az új harc­kocsik rendszerbe állítása az egész hazai hadsereg számára kihívást jelent, hiszen nemcsak az azokat közvetlenül kiszolgáló állományt kell a jelenleginél jóval magasabb digitális szintre emelni, hanem valamennyi katonát. A hadsereg vezetése azzal is tisztában van, hogy nem elég megvenni a technológiát, azt használni is tudni kell. Más a modern harc­járművek páncél­védettsége, lőtávolsága, más a mozgékony­sága, aminek köszönhetően nagyobb te­rületet tart ellenőrzése alatt. Emiatt a műveleti eljárásainkat is újra kell fogalmazni. A használat során szerzett tapasztalatok majdan új igényeket fogalmaznak meg, amelyekre ugyancsak megoldást kell találni. A modern technológiát le kell vinnünk az egyes katonák szintjére.

A koronavírus-járvány milyen feladatot adott a Honvéd­ségnek?

– A vírusnak „köszönhetően” megtapasztalhattuk, hogy rendkívüli helyzetben is képesek vagyunk valamilyen eszköz proto­típusának gyors előállítására. Az egyik ipari partnerünkkel ultraibolya-tartományban működő fertőtlenítő lámpakészle­tet fejlesztettünk – a berendezés a szolgálati helyiségek csíramentesítésére alkalmas. A Modernizációs Intézet munkatársai felügyelték a honvédségi létesítményekbe érkezők hőmérsékletét érzékelő kamerákat. Intézetünk eddig nem említett fontos feladata a kapcsolattartás. Az egyik hazai kutatóintézet rajtunk keresztül jutott el a járvány elleni védekezést irányító Operatív Törzshöz. Mi jelentettük a szérumkutatásban érdekelt kutatóhely számára a belépési pontot ehhez az információs rendszerhez. Ezt a képességünket roppant fontosnak tartom, mert azt bizonyítja, hogy partnernek tekintenek bennünket a kutatók. Egyik küldetésünk ugyanis, hogy az Intézetet megismertessük az akadémiai szférával és a védelmi iparral. A kutatás-fejlesztés területén kaput nyissunk számukra a Magyar Honvédség egésze felé. Fontos, hogy a kutatók nemcsak bennünket érhetnek el, hanem segítségünkkel európai uniós és NATO-programokba is bekapcsolódhatnak, az intézet ugyanis be tudja vonni az érdeklődőket a nagy volumenű NATO- és egyéb programokba. Jelenleg is van olyan Európai Unió által támogatott, magyar kezdeményezésű, szimulációs rendszerek összekötésére született program, amely magyar vezetéssel dolgozik. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a magyar gazdaság méreténél fogva nem alkalmas nagyszámú kutatási program működtetésére. Néhányra koncentrálunk, ahol a mi jelenlétünk a meghatározó, de sokba bekapcsolódunk résztvevőként. Az EU-ban és a NATO-ban nagyon széles körű a kutatási portfólió, hozzáférünk a teljes tudásbázishoz.

5,56 milliméteres CZ BREN–2 gépkarabély
A Modernizációs Intézetnek saját ku­tató-­­fejlesztő gárdája is van, avagy a megfelelő embereket kutatja fel a számára fontos programokhoz?

– Ahogy említettem, tavaly jött létre az intézet, most az alapok lerakásánál tartunk. Kiválóan felkészült szakembereink segítik a Magyar Honvédség különböző kutatási programjait, illetve projektfelelősként irányítanak fejlesztéseket. Jelenleg alapvetően külső kutatóintézetekkel és cégekkel oldjuk meg feladatainkat, de a fejlődési folyamat következő lépéseként növelni szeretnénk saját szakemberbázisunkat. Korábban meglehetősen szűkösek voltak a kutatás-fejlesztési lehetőségek, ez meglátszik az állomány mennyiségén – a minőséggel minden rendben van. Óriási eredménynek tartjuk, hogy a Debreceni Tudományegyetem kihelyezett tanszéke működik a Modernizációs Intézetben. Egyébként összesen nyolc hazai (Budapest: BME, NKE, ELTE, TE; Kelet: DE, SZTE, SZIE; Nyugat: PTE, PE, SZE) és egy külföldi egyetemmel (Bavarian University) alakítottunk ki kapcsolatot. Ezek az intézmények védelmi kutatásaink bázisát jelentik.

Polaris MRZR–4 típusú ultrakönnyű taktikai jármű
Saját kutatás-fejlesztési pályázatokat is kiírnak?

– Költségvetésünk erre is lehetőséget ad. Egyetemeket és egyetemi hallgatókat szólítunk meg adott védelmi problémával, amire válaszokat várunk. Minél több szakembert vonunk be, annál többféle ötlet közül választhatunk. A másik irány is él. Ha például egy műegyetemi kutató fejéből olyan ötlet pattan ki, amiről azt érzi, hogy az számunkra érdekes lehet, keres­sen meg bennün­ket. Olyan innovációs rendszert sze­retnénk, amely felkarolja, bátorítja az új ötletek megvalósítását, amely nem hagyja veszni az előremutató ötleteket, megoldásokat – a Honvédségen belül és kívül.

Publikálhatók a katonai kutatási eredmények?

– A katonai és a civil kutatók abban valóban eltérnek, hogy az utóbbiak érdeke, hogy minél nagyobb impakt faktorú folyóiratban jelenjen meg a cikkük, hogy az eredményük minél több emberhez jusson el. A katonai fejlesztések esetében léteznek olyan programok, amelyek eredményei külső felhasz­nálók számára elérhetetlenek. Mi is közzétesszük bizonyos fejlesztéseinket, de vannak, amiket nem tárunk a nyilvánosság elé, merthogy hadititok.

Ebből gondolom, hogy akárki nem dolgozhat a Magyar Honvédség számára…

– Alapos átvilágítás után lehet egy vállalkozás a partnerünk. Szerencsére hazánkban rengeteg olyan cég működik, amelyik rendelkezik haditechnikai fejlesztési tapaszta­latokkal – dolgozott az Európai Unióval, illetve a NATO-val.

A Honvédelmi és Haderőfejlesztési program miként segíti a hadsereg modernizációját?

– Hihetetlen lehetőség előtt áll a Magyar Honvédség, mert az elmúlt harminc évben nem volt mód olyan léptékű fejlesztésre, ezen belül kutatás-fejlesztésre, mint ami most a programnak köszönhetően meg­valósulhat. A magyar sajtóban is megjelent, hogy a legmodernebb heli­kop­te­rek­kel és harckocsikkal gazdagodik a hadsereg. A Magyar Honvédség ugyanis nem azt tűzte ki maga elé célként, hogy haditechnikában utolérje a szövetséges nemzeteket, hanem generációs ugrást akar végrehaj­tani. Nem a jelen nívóját célozzuk meg ezekkel a fejleszté­sek­kel, hanem a jövőt. A Moder­nizációs Intézetnek kulcsszerepe van abban, hogy ez a program sikeres legyen. Számos hazai vállalattal tartjuk a kapcsolatot, dolgozunk együtt, illetve keressük a lehetőségeket.

A Magyar Honvédség Airbus A319-es repülőgépe
Említette, hogy nem utolérni próbáljuk szövetségeseinket, hanem minőségi ugrásra készülünk. Szövetségi rendszer tagjaként ezt egyeztetni kell a partnerekkel?

– A honvédelmi és haderőfejlesztési koncepció szervesen illeszkedik a NATO mo­­der­nizációs programjába. Annak keretében, szövetségesi vállalásainkkal összhangban fogalmaztuk meg a célokat és hajtjuk végre a fejlesztéseket. A mi programunkhoz hasonló fejlesztés minden egyes szövetséges tagállamban elindult. Az egyes rendszereket nem mi akarjuk kifejleszteni, hanem integrálni szeretnénk mások megoldásait. A fejlesztéseinknél alapvető, hogy azok csatolhatók legyenek a többi tagállam rendszeréhez.

Milyen Magyar Honvédséget képzel el?

– A hadsereg vezetése azt a célt tűzte ki maga elé, hogy tanuló szervezetté váljon. Ezen azt értjük, hogy gyorsan tudjon reagálni a rendkívül gyorsan változó bizton­sági környezetre. Húsz éve nem számoltunk az Iszlám Állam megjelenésével, a migráció felerősödésével, vagy a tavaly ősszel indult világjárványhoz hasonló pandémia kitörésével. A hirtelen, előre­jelez­he­tet­le­­nül be­következő biztonsági környezetváltozásokat a hadseregnek tudnia kell kezelni. Ez csak egyféleképpen lehetséges, ha tanuló szervezetté válik a Honvédség. Ebben játszik kulcsszerepet a Modernizációs Intézet azzal, hogy az új biztonsági kihívásokra új meg­oldáso­kat keres és talál. Mind­ezt gyorsan teszi meg. Nem ismételhetjük magunkat. Afganisztánban például a felkelők meglepő robbanószerkezeteket használnak. Az a célunk, ha valakit valahol támadás ér, hasonló akciót a katonák következő alkalommal már ki tudjanak védeni. Feldolgozzuk a támadást, és a következő járőrözésnél ugyanaz az attak nem vezethet eredményre. Folyamatosan változtat­juk a ka­tonáink felszereltségét, ha kell, más­féle vé­dőmellényt adunk, máshova tesszük a bal­lisztikai védelmi eszközt, változtatunk a felderítésen. A drónok elterjedése alapvetően változtatja meg a katonai egységek életét. Többféle ilyen eszköz létezik több­féle irányítással és képességgel. Egy újonnan megjelenő berendezés paramétereit fel kell dolgozni, hogy tudjuk, miként védekezhessünk ellene. Ezt a gyors reagálást képes biztosítani egy tanuló szervezet.

Jól értem, hogy a modern hadsereg nem a páncélok vastagságáról ismerszik meg, hanem arról, hogy mennyire elektronizált?

– Minden veszélyhelyzetnek ki lehet dolgozni az ellenszerét. Lehetséges, hogy bi­­zonyos helyzetekben a vastagabb páncél a megoldás, de a pontos információ legalább olyan hatékony lehet, mint egy lövedék. Napjainkban ugyanis olyan hatásos fegyverek léteznek, amelyek ellen a legvastagabb páncél sem véd. Az adott katona akkor éli túl a támadást, ha nem ott van, ahova lőnek. Ehhez tudni kell, hogy hol az ellenség, és milyen eszközével hová és mikor tud hatni. A gyors dönté­sek mellett a gyors mobilitás szintén rendkívül fontos. A védelemnek tehát fon­tos összetevői az információs fölény és a ma­nő­verezőképesség is.

Digitális katona
Hogyan segítik a katonákat a folyamatos tanulásban?

– Ennek egyik módja a kognitív képességek fejlesztése, illetve olyan eszközök előállítása, amelyek csökkentik az emberek szellemi leterhelését. A katonának a legfontosabb ingerekre kell figyelnie, ne zavarják felesleges információk. Olyan humán-gép interfészeket kell létre­hozni, melyek használata a lehető legkevésbé szűkíti a katonák kognitív sávszélességét. Emellett alapvető a tanulási és felfogóképességek javítása – erre is léteznek berendezések és távoktatáson alapuló programok. Meghatározó a logikai gondolkodás magasabb szintre emelése, mint ahogy a figyelem összpontosítása is javítható technológiai eszközökkel. Az intenzívebb pihenés ugyancsak segíthető műszerekkel. A cél olyan minőségi haderő létrehozása, amely bármilyen fenyegetéssel szemben fölénybe tud kerülni.

Suzuki Vitara típusú autó
Biztosítva látja-e a felsorolt fejlesztések megvalósulását?

– A vezetés eltökélt, az erőforrások rendelkezésre állnak. A Modernizációs Intézet ezt a célt szolgálja.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020
Címkék

Innotéka