Információtechnológia, amiről keveset tudunk

Milyen kép él a fejünkben, és mi a valóság az IT-nak nevezett területtel kapcsolatban, amelybe rengeteg különböző szakma tartozik? „A magyar informatikai szakmák ismertségéről szóló kutatásból az derült ki, hogy az átlag az IT-szakmák felét sem ismeri, és a többség tévesen gondolkodik arról, hogy milyen tulajdonságokra van szüksége egy informatikusnak” – mondja Pulay Gellért, az IThon.info oldal alapítója, aki pályája kezdete óta az IT-piacon, illetve annak közelében dolgozik HR-szakemberként.


Ma szinte mindenki IT-területen szeretne elhelyezkedni, aki pályát módosít, például mert jól lehet keresni, és mert azt hallotta, hogy hiány van informatikusokból? Valójában kinek érdemes ezen gondolkodnia, milyen végzettségre, képességekre van szükség?

– A hosszú ideje tapasztalható jelentős munkaerőhiány informatikai szakemberek­ből az egyik oka annak, hogy egyre többet lehet keresni ezen a területen. Ennek hatására sokan olyanok is elkezdtek érdeklődni az IT-szakmák iránt, akiknek még általános ismeretük is alig van erről a területről. Azonban ha valaki csupán a magas jövedelem miatt szeretne ebben a szakmában dolgozni, nem biztos, hogy jól fogja magát érezni. A legtöbb ember téved ezzel kapcsolatban, valójában nem tudják, mit is jelent az, hogy informatikus.

Akkor kérem, magyarázza el…

– Egy párhuzammal élve, az informatikus meghatározás kicsit olyan, mintha azt mon­danánk, hogy házépítő. Jó, de kire gondolunk? Az építész­mérnökre, a kivitelezőre, az építésvezetőre, a kőművesre vagy a villanyszerelőre? Ahogy egy ház megépítése legalább húsz különböző szakma együttműködésével valósul meg, ugyanez a helyzet az informatikai piacon is. Amikor egy szoftvert készítenek, azon legalább annyi, különböző területekhez értő specialista dolgozik, mint – maradva az eredeti hason­latnál – egy ház megépítésén: ugyanúgy van például a projektnek vezetője, és van, aki az alapokat tervezi… Az informatikai piacot három nagy területre szokás osztani: az egyik a tervezés, a másik a létrehozás, programozás, a harmadik pedig a karbantartás, üzemeltetés. Vannak olyan szakemberek, akik értenek a fejlesztéshez és az üzemeltetéshez is, ők a két terület összekapcsolódásával foglalkoznak. Szintén külön szakma például a hálózatok létre­hozása. Az üzleti elemzőknek erős informatikai ismeretek birtokában az üzleti problémát kell megérteniük, azt, hogy mire akarják használni az adott szoftvert. Hosszan lehetne folytatni az IT-szakmák felsorolását.

Mi kell ahhoz, hogy valaki jó programozó legyen?

– Annak a fiatalnak, aki ezzel szeretne foglalkozni, egészen az alapoktól kezdve kell ismernie a szakterületet. Nem lehet tehát megkerülni az ehhez szükséges alapképzéseket, ideértve az egyetemi diploma megszerzését is. Viszont manapság annyira sok szak­emberre van szükség, hogy akár gyors képzéseket követően is be tudnak lépni a munka­erő­piacra. El lehet tehát így kezdeni a szakmát, mert van kereslet az alternatív programozó­iskolák által képzett fejlesztőkre is, de hosszú távon nem ez a könnyebbik út, mivel hiányoz­nak az alapok, amelyeket előbb-utóbb pótolni kell. Legalábbis annak, aki komolyabb szintre szeretne eljutni az informatikában.

Az informatikai piac három nagy területre osztható: az egyik a tervezés, a másik a létrehozás, programozás, a harmadik a karbantartás, üzemeltetés.
Említette, hogy hatvan-hetven különböző szakmát is magába foglal az IT-piac. Ezek közül mely munkakörök a legkevésbé népszerűek, és hol van leginkább szakember­hiány?

– Kezdjük azzal, hogy mely területeken nincs szakemberhiány. Például nincs hiány a néhány fős cégek számára nem túl átfogó ismereteket igénylő üzemeltetési meg­oldásokat nyújtó rendszer­gazdákból. Aki elvégez egy rendszergazda-tanfolyamot, és nem képezi magát tovább, hosszú távon nem igazán számíthat ennél nagyobb karrierre. A pályakezdőknek azt szoktuk tanácsolni, hogy először próbálják megérteni, mi a különbség a progra­mozó, a tesztelő, a tervező és a rendszergazda között, mert így könnyebben el fogják tudni dönteni, hogy mihez lenne kedvük, milyen munkakörben teljesítenének a legjobban.

Pontosan erre voltak kíváncsiak az informatikai szakmák ismertségéről szóló kutatásban. Kik voltak a megkérdezettek?

– Azok a tizenhét és huszonnégy év közötti, pályaválasztás előtt álló vagy karrierváltásban gondolkodó fiatalok, akik vagy már elkezdték az egyetemet, vagy még nem döntöttek a tovább­tanulást illetően. A megkérdezettek között kis százalékban voltak olyanok is, akik már valamilyen informatikai területen dolgoznak. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan próbálnak a fiatalok a későbbi felsőfokú tanulmányaik felé orientálódni, miként választanak maguknak szakmát adott szempontok szerint. A felmérésben, azon kívül, hogy megkérdeztük, milyen irányban gondolkodnak, illetve mi alapján döntenek, arra is igyekeztünk választ kapni, hogy az informatikával kapcsolatban milyen ismereteik, információik, benyomásaik vannak a fiataloknak. Melyik az a szakterület, ami mond nekik valamit, és mi az, amiről még csak nem is hallottak. A kutatás kitért arra is, hogy tudják-e, milyen típusú képességekre van szükség ahhoz, hogy valamelyik IT-szakmában elhelyezkedjenek. A köztudatban az a kép alakult ki az infor­matikus­ról, hogy egy nem túl kommunikatív ember, aki a szoba sarkában ülve csendben javítja a számítógépeket. Ahhoz, hogy rájöjjünk, mennyire téves ez az elképzelés, elég, ha megnézzük, merre tart napjainkban például a szoftverfejlesztés. Olyan óriási rendszerekről beszélünk, ahol nagy jelentősége van annak, hogy valaki mennyire képes közösségben dolgozni, hogyan tud kommunikálni. Előtérbe kerültek ezen a területen azok a szakemberek, akik jól tudják kifejezni magukat, könnyen megértik mások problémáját, amit aztán képesek egyszerű nyelvezetre vagy akár más nyelvre lefordítani. Az is kulcsfontosságú, hogy ezek a szakemberek mennyire tudnak egy problémát a lehető legprecízebben, kellő részletességgel leírni. Sokszor nagyobb hangsúly van azon, hogy jól értette-e meg az informatikus a problémát, mint azon, hogy képes-e leprogramozni a megoldást.

Az IT-szakmák ismertségét és megítélését vizsgálta az IThon.info kérdőíves online kutatása. A felmérés résztvevőinek egy huszonegy lehetőségből álló listát mutattak az IT-területhez kapcsolódó szakmákról, ezek közül azokat kellett bejelölniük, amelyekről már hallottak. Míg a válaszadók jelentős többsége csak tíz területet ikszelt be, addig a huszonöt év alatti korosztály tagjai az átlagnál is kevesebbet, pedig ők azok, akikre leginkább számítana munkaerő-felvételnél a szakma. A kutatásban a rendszergazda, a fejlesztő, a dizájner, a grafikus, a projekt­menedzser, a tesztelő, az IT biztonsági szakértő, a termék­menedzser, az IT támogató szakember, az etikus hacker, az üzleti elemző és a hálózati szakértő voltak azok a szakmák, melyekről legalább minden második válaszadó hallott. A legkevésbé ismert szakmák a folyamatautomatizációs szakértő, a szoftver architekt és az üzleti intelligencia szakértő voltak. A felmérés készítői arra is keresték a választ, hogy a kitöltők szerint milyen ismeretekre van szüksége annak, aki informatikai területen dolgozik, vagy ott szeretne elhelyezkedni. A válaszadók több mint nyolcvan százaléka szerint a logikus gondolkodás és a probléma­megoldó képesség szükséges feltétele az informatikai területen való elhelyezkedésnek, és 59 százalékuk úgy gondolta, hogy mindkét tulajdonsággal rendelkezik. A felmérésben részt vevők kétharmada szerint a tanulásra való hajlandóság, az önállóság és a precizitás is fontos, viszont alig nyolc százalékuk tartja csak szükségesnek IT-területen a jó beszéd­készséget. Az eredmények alapján a kutatás szervezői úgy látják, hogy a válaszadók többnyire egységesen egy bizonyos kategóriába sorolják az informatikát, holott ennél jóval több területe létezik. Ezek ráadásul sok esetben más-más kompetenciát igényelnek, így az egyén erősségei az egyik munkakörben jobban, a másikban kevésbé kamatoztathatók, általánosítani azonban semmiképp nem célszerű. A magyar informatikai szakmák ismertségéről szóló kutatásból az derült ki, hogy az átlag az IT-szakmák felét sem ismeri, és a többség arról is tévesen gondolkodik, hogy milyen tulajdonságokra van szüksége egy informatikusnak. A felmérés készítői összességében azt állapították meg, hogy az informatikai szakmák sokszínűségére érdemes minél többféle fórumon és módon felhívni a pályaválasztók figyelmét.
A köztudatban az a kép alakult ki az informatikusról, hogy egy nem túl kommunikatív ember, aki a szoba sarkában ülve csendben javítja a számítógépeket.
A programozó esetében tehát kulcsfontosságú a matematikai mellett a kommunikációs készség is. Mit neveznek algoritmikus gondolkodásnak?

– Az algoritmikus gondolkodás inkább a programozó matematikushoz áll közel, aki képes logikai lépésekben, algoritmusokban gondolkodni. Erre sokan azt mondhatják: mindig gyenge voltam matekból, és nem is szerettem, úgyhogy ebből inkább nem kérek. Természetesen nem állíthatjuk azt, hogy a programozásban nincs szükség matematikai ismeretekre, de csak egy bizonyos feladattípushoz, és nem biztos, hogy a résztvevők közül mindenkinek foglalkoznia kell ezzel.

Azt olvastam, hogy a programozásban a logikai és matematikai gondolkodásért felelős agyterületek mellett fontos szerep jut a nyelvi területeknek is. Ön is osztja ezt a véleményt?

– Ennek az lehet a hátterében, legalábbis én azt hallom ezzel kapcsolatban, hogy nemcsak Magyarországon, hanem világviszonylatban sem olyan régi ez a szakma, aminek a tervezési szakasza többnyire a nyolcvanas, kilencvenes években zajlott. Napjainkra a legtöbb megoldást valaki már egyszer megírta, kidolgozta, tehát a mai szakembereknek nem kell a nulláról indulniuk. A különböző programnyelvek, bár más-más cé­lokra jók, a beszélt nyelvhez hasonlóan épülnek fel, és aki könnyen tanul nyelvet, az könnyen tanul programnyelvet is.

A kutatás eredménye alapján milyen irányú felkészülést, illetve képességek fejlesztését javasolja a fiataloknak? Például hogy tisztában legyenek azzal, megfelel-e a munkáltatók igényeinek az, amit magukról gondolnak?

– Rengeteg ingyenes és nyilvános teszt van a neten, illetve személyes tanácsadáson is fel lehet mérni, hogy a fiatal pályakezdő tudja-e, milyen adottságai erősek, illetve melyek gyengék. Ezek alapján lehet a képességeket vizsgálni, például kiderül, hogy igaza van-e annak, aki úgy gondolja, ha az iskolában nem volt jó matekból, akkor nem jó a logi­kai képessége. Érdemes ezzel foglalkozni, de mindenképpen az érdeklődés oldaláról közelíteném meg, hogy milyen IT-szakma mellett döntsön a pályaválasztás előtt álló, vagy karrierváltáson gondolkodó fiatal.

A kiberbűnözés terjedésével minden bizonnyal egyre nagyobb az igény a jól képzett információbiztonsági szakemberekre.

– Egyre jelentősebbé válik a biztonság kérdése. Egy ismerősöm megkérdezte tőlem, tudom-e, hány bankba törtek be az utóbbi években? Nyilván nem sokba. Ehhez képest manapság mégis sokkal több pénzt lopnak el, mint huszonöt évvel ezelőtt. Ma már a bankrablások jelentős része az online térben zajlik. Az IT biztonsági szakemberek iránti igény folyamatosan nő, de ez is egy olyan terület, ami komplex tudást igényel, és a becslések szerint világszerte több millió betöltetlen állás van az informatikai biztonsággal összefüggő területeken. Érdekes kutatási eredményekről lehet olvasni azzal kapcsolatban, hogy egy informatikusnak nem bizonyos tudásra van szüksége, hanem a folyamatos tanulásra és változásra való hajlandóságra. Ezért gondolom, hogy az IT-területet az érdeklődés oldaláról érdemes megközelíteni. Ha valaki szeretné megtudni, hogyan törnek be a számító­gépekbe a hackerek, és ez annyira érdekli, hogy elkezd utánaolvasni, az sokkal előre­mutatóbb gondolkodás, mintha az motiválná, hogy az etikus hackert ma nagyon jól megfizetik, és ezért megy el egy ilyen irányú képzésre.

Milyen cégek alkalmaznak etikus hackert? Elsősorban a nagy bankok, mul­tinacionális vállalatok?

– Van olyan etikus hacker, aki a nagyvállalatok biztonsággal foglalkozó osztályán dolgozik, illetve vannak biztonságra specializálódott szakértő cégek, amelyek mások megbízásait teljesítik. Magyarországon az egyik legnagyobb informatikai biztonsági szakembereket foglalkoztató szervezet maga a honvédség.

A legnagyobb szakemberhiánnyal a programozási, valamint a bizton­sággal foglalkozó területeken küzdenek az állami és az üzleti szektorban egyaránt, de nagy kereslet mutatkozik még a rendszerszervezők és az üzleti elemzők iránt is.
Milyennek látja az informatikai szakmák jövőjét, mi a fejlődés iránya?

– A legnagyobb szakemberhiánnyal a prog­ramozási, valamint a biztonsággal foglalkozó területeken küzdenek az állami és az üzleti szektorban egyaránt. Nagy kereslet mutatkozik még a rendszerszervezők és az üzleti elemzők iránt, és úgy gondolom, hogy ez a jövőben is így lesz, sőt, a korábban tapasztalt tendenciák még inkább felgyorsulnak. Nehéz lenne megmondani, hogy hány emberre van szükség ezen a területen idehaza. Tulajdonképpen egy globális piacról beszélünk, és hamar híre megy, ha Magyarországon egyre több jó szakembert lehet találni, ezért a külföldi cégek szívesebben jönnek – már most is – ide, és hoznak létre leányvállalatokat nálunk. A jó szakemberek iránt kiapadhatatlan az igény, amit sohasem fogunk tudni teljesen kielégíteni, mert minél többen vannak, annál többen jönnek ide, hogy alkalmazzák őket. Lehetne akár országos stratégia az informatikai szakemberek képzése, mert hosszú távon a stabil munkalehetőségek ezeken a területeken lesznek.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021
Címkék

Innotéka