Horgászok hatása a Balatonra

A szabadidős horgászat és a halászat milyen mértékű tápanyag-kiáramlást eredményez a Balatonból, és az így eltávolított tápanyag mennyisége milyen viszonyban áll a külső tápanyagterheléssel? – a kérdésre a válasz az Inland Waters szakfolyóiratban jelent meg.


Régóta ismert tény, hogy a halállománynak jelentős hatása lehet a vízi ökoszisztémák anyagforgalmára. A halak táplálékkeresés közben feltúrják az üledéket, így mobilizálhatják a benne lévő tápanyagokat, illetve anyagcsere-melléktermékeikkel is jelentős mennyiségű tápanyagot bocsáthatnak ki. Emellett azonban „tápanyagcsapdaként” is működnek, mivel viszonylag sok nitrogént és foszfort kötnek meg a testükben. A horgászattal és halászattal tehát jelentős tápanyagkivonás érhető el – a Balaton esetében azonban eddig nem készült tudományos elemzés a horgászat és a halászat ilyen irányú hatásáról.

Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) tudományos főmunkatársa, Boros Gergely az említett szakfolyóiratban megjelent tanulmánya szerint a 2017 és 2019 közötti időszakban a nettó haleltávolítás – azaz a haltelepítés és a fogás különbsége – eredményeként évente átlagosan 3,1 tonna foszfor és 10,2 tonna nitrogén távozott a Balatonból. A haleltávolítás a befolyó vizekkel érkező nitrogénterhelésnek átlagosan 1,4, míg a foszforterhelés 7,5 százalékával egyenértékű mennyiséget képviselt. Azaz, a horgászat és a halászat napjainkban csak mérsékelten képes ellensúlyozni a Balatont érő külső tápanyagterhelést.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022
Címkék

Innotéka