Hogy lesz elég IT-szakemberünk?!

Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez. A láthatóan folyamatosan szakember­hiánnyal küzdő IT-szakma is kezdi magáévá tenni e közmondás bölcsességét, és a programozási ismeretekkel nem rendelkezők számára is könnyedén kezelhető low-code, no-code automatizációs plat­formok segítségével ad új lendületet a digitalizációnak. Basa Richárddal, az Oriana International Zrt. vezér­igazgatójával a kódolás nélküli programozás előnyeiről, valamint a hazai IT-piac helyzetéről beszélgettünk.


Annak ellenére, hogy a szakma szereplői már régóta kongatják a vészharangot, továbbra is elképesztő humánerőforrás-hiány jellemzi a magyar információtechnológiai (IT-) piacot; jelenleg több mint 40 ezer betöltendő álláshely hátráltatja a digitalizáció folyamatát itthon. Az Oriana Üzleti alkalmazásfejlesztés és üzleti folyamatok digitalizációjának helyzete 2022 című vezetői kutatás egyebek között arra is rámutat, hogy vannak olyan vállalatok, ahol nagyságrendileg 50-100 millió forintos kiesést okoztak az IT-fejlesztők hiánya miatt elhalasztott projektek. Az Eurostat adatai alapján a magyar vállalatok 29 százalékánál lenne szükség több IT-szakemberre, ami EU-s viszonylatban is átlagon felülinek számít, csak Belgiumban és Írországban magasabb ez a mutató.

„A probléma nem új keletű” – erősítette meg felvetésünket Basa Richárd, az Oriana vezérigazgatója, emlékeztetve, hogy a 2010-es évtized elejéig nem öltött érzékelhető méretet a hiány Magyarországon. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt bő egy évtizedben hatalmas átrendeződés zajlott le az IT-világban, és míg 2000 előtt egy informatikus képes volt lefedni a szakmai kérdések jelentős részét, ma már ez teljesen elképzelhetetlen. Számos speciális ágazat jött létre, melyek szinte önálló szakterületeket jelentenek. Ezt a tendenciát támasztja alá az Oriana kutatása is, melynek részleteiről szólva Basa Richárd elmondta, hogy a magyar vállalatok elsődlegesen az üzemeltetés területén érzik a munkaerőhiányt (64,7 százalék), de a szoftverfejlesztés is komoly problémával küzd, itt a cégek 61,7 százaléka keres IT-szakembert, és szintén sok informatikus hiányzik a biztonság területéről (47 százalék). Ezt a trendet támasztják alá más szakértők, akik szerint továbbra is kiugró kereslet mutatkozik full-stack, frontend, backend, illetve Java- és .NET-fejlesztők iránt. Emellett egyre nagyobb igény van IT-biztonsági szakemberekre és felhőmérnökökre, ugyanakkor a 2022-es előrejelzések szerint továbbra is a sikerszakmák között marad a data scientist és a UX designer.

A full-stack olyan teljes körű (web-) fejlesztő, aki felelős a webfejlesztés minden aspektusáért:
  • frontend (kliensoldali fejlesztés)
  • backend (szerveroldali fejlesztés)
  • szerverkonfiguráció és kódfejlesztés

Az Oriana kutatásának eredményei szerint

Érdekesség, hogy a junior, vagyis relatíve kezdő pozíciók esetében sem túl dinamikus a folyamat: a válaszadók többségének három-hat hónapot is várnia kell a megfelelő jelentkezőre, csupán 11 százalékuknak sikerül egy hónap alatt felvenni kezdő kollégát. Szenior pozíció esetében a toborzási időszak három-hat hónappal kitolódik a junior pozíciókhoz képest: a válaszadók közül senkinek sem sikerült egy hónap alatt megfelelő kollégát találni, sokuknál (38 százalék) egy évet vesz igénybe ez a folyamat.

A vezérigazgató kitért arra is, hogy az okok is változóak a tekintetben, miért nem tudták feltölteni a nyitott IT-s pozíciókat. A válaszadók több mint fele egészen egyszerűen nem találta meg a megfelelő jelöltet, és mintegy negyedük nem tudott megegyezni az együttműködés feltételeiről. Ami igazán meglepő a kutatásban, hogy az esetek 8 százalékában egyáltalán nem volt jelentkező a meghirdetett állásokra.

Mindenhol kevés az IT-szakember

„Ez a helyzet nem magyar sajátosság, a világ más országainak oktatási rendszere sincsen felkészülve arra, hogy ekkora mennyiségű munkaerőigényt kiszolgáljon. Ráadásul a pandémia hatására bevezetett globális home office még bonyolultabbá tette a helyzetet, hiszen az így kiszélesedett munkaerőpiacról még könnyebben csalogathatják el a tehetséges informatikusokat az országból” – árnyalta a probléma összetettségét Basa Richárd.

Ezt a folyamatot erősíti egy másik vállalat által korábban készített felmérés is, amely sok más mellett arra hívja fel a figyelmet, hogy négyből három hazai informatikus tartja valószínűnek, hogy a következő két évtizedben távmunkában, külföldi munkaadónak fog dolgozni, és a szakemberek többsége az IT-életpálya természetes részének tekinti a külföldre történő munkavégzést.

Hazánkban az elmúlt időszakban végbement változások ellenére továbbra is Budapest számít az informatikai szektor centrumának, a munkavállalók mintegy 80 százalékát foglalkoztatják a fővárosban található cégek, míg a vidéki városok közül Szeged, Debrecen, Miskolc és Székesfehérvár válik egyre népszerűbbé az IT-szakemberek körében. Az iparágban jellemzően inkább a férfiak építenek karriert, így az üres pozíciók betöltését azzal is elő lehetne segíteni, ha a nők számára is vonzóbbá tennék ezt a pályát. Itthon jelenleg a nők aránya a szektorban 10–15 százalék között mozog, az Oriana esetében például ez több mint 30 százalék.

Az Oriana vezérigazgatójának véleménye szerint a kialakult helyzet csillapítására az utóbbi években népszerűnek számító bootcampek csak részmegoldást adnak, mivel az ilyen képzéseken szerzett kompetenciák mindössze egy-egy részterületre fókuszálnak, a teljes értékű munkavállalóvá váláshoz pedig még rengeteg további tudást kell elsajátítaniuk a résztvevőknek a tanfolyam elvégzése után. A bootcampek legfőbb előnye, hogy valós igényekre reagálnak, és gyors, gyakorlatias képzést myújtanak. „Ám ahogy orvost sem tudunk rövid idő alatt képezni, úgy fejlesztőket sem” – érzékeltette az alternatíva gyenge pontját Basa Richárd. Látni kell azt is, hogy a jelölteknek kiemelkedő kompetenciákkal kell rendelkezniük, hiszen egy fejlesztőnek egyszerre kell birtokolnia egyebek között a kreativitást, a mérnöki szemléletet, komplex összefüggések gyors átlátásának képességét vagy az algoritmikus gondolkodást. Ezért sem meglepő, hogy a szakmában nemcsak a világpiacon hasítanak a bérezések, a szektorban dolgozók átlagfizetése itthon is kiemelkedő.

A hazai felmérések alapján az egy-két éves tapasztalattal rendelkező szakemberek is bruttó 600 ezer forint feletti fizetéssel számolhatnak. Az ismeretek bővülésével – vezetői munkakörben – akár havi kétmillió forintot is elkérhetnek a munkájukért. Itthon tavalyhoz képest 20 százalékos emelkedés volt tapasztalható, de külföldön találunk példákat ennél markánsabb béremelésekre is. Nem véletlen, hogy a szakmában a „megtartás az új toborzás” elvét egyre többen vallják. Az Amazon nemrégiben arról adott hírt, hogy megelőzve a kilépéseket, a magasan képzett informatikusainak a fizetését megduplázza. Basa Richárd szerint

Azok a kiegészítő juttatások, mint a régebben még kivételesnek számító Túró Rudi-nap, masszőr vagy csocsóasztal, már nem képviselnek extra kategóriát, már-már minimumok lettek. A vezérigazgató azt is elmondta, hogy tapasztalataik szerint a fizetés mellett egyre inkább felértékelődik a siker és a szakmai kihívás érzése. „Büszkék vagyunk arra, hogy az Oriana csapatának tagjai a szakmai kihívásokra mint mindenkori fejlődési lehetőségre tekintenek” – tette hozzá.

Valódi alternatíva?

Basa Richárd olyan eszközök, módszertanok és technológiák bevezetésében látja a megoldást, mint a low-code (alacsony kódú fejlesztés), no-code (kód nélküli fejlesztés) rendszerek, melyek segítségével további szakemberek vonhatók be az üzleti applikáció fejlesztésébe.

„Azokat a citizen developereket, vagyis programozási ismeretekkel nem rendelkező szakembereket lehetne így bevonni a folyamatokba, akik kódolást nem igénylő fejlesztőeszközök segítségével oldják meg a vállalatok bizonyos üzletialkalmazás-fejlesztési feladatait” – ismertette a kódolás nélküli programozás előnyeit. A citizen developerek a speciálisan számukra kialakított vizuális fejlesztőeszközök segítségével képesek alkalmazásokat létrehozni, és ezek a platformok sok esetben használatra kész, a vállalati rendszerekben alkalmazott sablonokat kínálnak fel, melyeket utána csak testre kell szabni a vállalat profiljához igazítva. A felhasználóbarát kezelőfelület vizuális megjelenítéssel helyettesíti a kódolást, így a felhasználó úgy tudja felépíteni az alkalmazást, összekapcsolni adatbázisokkal, webes szolgáltatásokkal, hogy az alkalmas legyen az adott probléma megoldására. Ennek köszönhetően a cégek érezhetően gyorsabban reagálhatnak a felmerülő piaci igényekre, az ezzel kapcsolatos költségek mégis csökkennek, ráadásul kisebb mértékben szorulnak külsős fejlesztők bevonására.

Tarol a kódolás nélküli programozás
Míg az IDC (International Data Corporation) adatai szerint (Worldwide Developer Census, 2022) ez év elején világszerte 30 millió felhasználója volt a low-code, no-code technológiának, az elkövetkező öt évre robbanásszerű emelkedést várnak a szakértők, akik szerint 2027-re megduplázódik az ilyen típusú felhasználók száma. Európában az adatok szerint idén 7,5 millió felhasználója volt a low-code, no-code platformoknak, közülük 3,5 millióan számítanak laikusnak, vagyis ők azok, akiknek szerény az IT-tudásuk. Az IDC előrejelzése szerint az elkövetkező egy-két évben a Fortune Top 1000 vállalatoknál szinte mindenhol ott lesz a technológia, hogy saját versenyképességüket növeljék.

Az Oriana vezérigazgatójának véleménye szerint a most 25–45 éves korosztály képviselői kifejezetten magas arányban képesek ilyen típusú feladatok elvégzésére, ennek ellenére jelenleg rejtett erőforrásként látják el napi feladataikat, ami a felmérésből is kiderül, hisz az automatizálási platformok eszköztárával dolgozó szakembereket a megkérdezettek többsége vagy nem ismeri, vagy nem tudják, hogy dolgoznak-e a vezetésük alatt hasonló skill settel, azaz szakmai tudáskészlettel rendelkező munkavállalók. A kutatás számait az IDC (International Data Corporation) adatai is alátámasztják, melyek szerint a 2022 elején a világon számontartott 30 millió fős low-code, no-code fejlesztői közösségnek a 40 százalékát olyan szakemberek teszik ki, akiknek nincs IT-tudásuk. Érdekes adalék, hogy az IT-tudással nem rendelkező low-code, no-code felhasználók felét egyáltalán nem azért fizetik, hogy fejlesszenek. Ők ezekre a platformokra pusztán eszközként tekintenek, mellyel a saját munkájuk hatékonyságát és vállalati eredményességüket növelik.

A komplexebb enterprise fejlesztésekhez ugyan továbbra is professzionális fejlesztői csapatra van szükség, azonban – szerencsére – a vállalatok nagy része már felismerte a low-code, no-code automatizációs platformok előnyeit, hiszen az Oriana-kutatásban megkérdezettek 49 százaléka egy éven belül vagy az elkövetkező egy-három évben már tervezi ilyen jellegű platformok bevezetését. A legtöbb vállalat az általános üzleti folyamatok digitalizációjával foglalkozna, de napirenden van az általános back office (az ügyfelekkel közvetlenül nem érintkező – a szerk.) folyamatok fejlesztése, ahogy a szerződéskezelés, dokumentumkezelés, iratkezelés módosítása is az ERP-rendszert kiegészítő fejlesztések, de javítanának a fejlesztéssel a pénzügyi folyamatokon, HR- vagy jogi területen, valamint a sales-marketingen egyaránt.

Létezik még egy másik fontos hozadéka is az alacsony kódú platformok elterjedésének: közelebb hozzák a professzionális és a civil fejlesztőket, közös, mindkét fél számára értelmezhető nyelvet és kommunikációs felületet adva a kezükbe. Basa Richárd végezetül rámutatott arra is: ahogy az Oriana, úgy egyre több szoftverszállító és felhőszolgáltató – Microsoft, Amazon, Google, Oracle – kínál valamilyen low- és no-code platformot, ez a folyamat azonban nem gyengíti a professzionális fejlesztők pozícióit, ráadásul szakmai tapasztalatukra és tudásukra még nagyobb szükség lesz a jövőben más területeken.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka