Hálózatelemzés és szimuláció állatpopulációkban
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont NÖVI Állattani Osztályának munkatársai tanulmányukban amellett érveltek, hogy a szociális információ egyedek közötti terjedése nem korlátozódik a csoportos életmódú fajokra, jóval elterjedtebb lehet az állatvilágban annál, mint ahogyan azt eddig feltételezték. A kutatók összegyűjtötték azokat a kísérletes munkákat, amelyek az utóbbi években a nem csoportalkotó fajoknál bizonyították a szociális információ használatának a képességét, továbbá elemezték azokat a feltételeket, amelyek fontos szerepet játszhatnak a szociális információ egyedek közötti terjedésének létrejöttében.
A zöld pontokkal jelzett populációméretek olyan idősorból (M2) származnak, ahol a zsákmány nem mutat semmilyen ragadozóelkerülési viselkedést. Amikor ragadozóelkerülő viselkedést mutatnak a zsákmányállatok (M3), a ciklikusság mindkét populációban (kék) csökken. Amennyiben a zsákmányállatok képesek használni a fajtársak által jelzett szociális információt (M4), mind a zsákmány-, mind pedig a ragadozópopulációk mérete (narancssárga) jelentősen alacsonyabb varianciát mutat, a ciklikusságuk megszűnik, és a két populációméret egymástól függése is kisebb lesz.Egy másik publikációban számítógépes szimulációval bizonyították, hogy a ragadozóelkerülési viselkedés fajtársak által történő másolása véletlenszerűen mozgó egyedekből álló zsákmánypopulációkban alapvetően befolyásolja a zsákmány- és a ragadozópopuláció dinamikáját. Az eredmények alapján a szociális információ zsákmánypopulációban történő használata a ragadozó–zsákmány kölcsönhatás gyengüléséhez, valamint a két populáció fluktuációjának a megszűnéséhez vezethet.
A tanulmányok a Frontiers in Ecology and Evolution, illetve az Evolutionary Ecology folyóiratban jelentek meg.•
