Hajózás és időjárás – az ellenálló képesség fokozása információs szolgáltatásokkal

A vízi áruszállítás az egyik leghatékonyabb áruszállítási mód az energiafelhasználást tekintve, ugyanakkor a legkevésbé rugalmas, érzékeny az időjárási körülményekre, és az esetek többségében nem kínál közvetlen eljutást, emiatt átrakodást igényel.


A csepeli kikötőA csepeli kikötő (Kép: Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt.)

Magyarországon az áruszállítás nagy része, az elszállított árumennyiséget tekintve, közúton valósul meg (66%), a környezetet kevésbe terhelő vasúti (21%), vízi (2,5%) és csővezetékes (11,5%) áruszállítás volumene kisebb. (Forrás: KSH)

Ugyanakkor a vízi áruszállítás versenyképessége növelhető, például az időjárási körülményekkel szembeni ellenálló képessége javítható integrált információs rendszerekkel. A PLOTO Horizon Europe project keretében a cél a belvízi hajózás időjárási körülményekkel és klímaváltozással szembeni ellenálló képeségének növelése információs rendszerek és szolgáltatások fejlesztésével. A három és fél éve, 2022-ben indult nemzetközi projektben magyar oldalról a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a belvízi információs rendszereket fejlesztő és működtető Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület, az esettanulmány helyszínét is biztosító, az ország legnagyobb trimodális logisztikai központja, a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt., valamint a vízi szállításhoz szorosan kapcsolódó vasúti infrastruktúra vizsgálata érdekében a MÁV Pálya­működtetési Zrt. vesz részt.

A projekt keretében a kutatócsoport a releváns időjárási hatásokat, az elérhető vagy fejlesztendő információs szolgáltatási funkciókat egy nemzetközi kérdőíves felmérésben vizsgálta. Emellett kidolgozták az ellenálló képesség értékelési keret­rendszerét belvízi kikötőkre. A módszert a Csepeli Szabadkikötőben al­kalmazták, ehhez első lépés­ben felmérést végeztek, és pontos tér­képek készültek a területen található létesítmé­nyek­ről, műtárgyakról.

Az alacsony vízszint jelenti a legnagyobb kihívást a belvízi hajózásra nézve, amelyet tovább súlyosbít az éghajlatváltozás. Ha a Duna mentén Budapest és a Fekete-tenger part menti kikötői között nem szabályoz­zák a vízszintet, akkor a vízi, a vasúti és a közúti árufuvarozó vállalatok kö­zötti szorosabb együttműködés vált­hatja ki a vízi szállítást. A hajó­zás jobban tervezhető, ha több napra előre elérhető az alacsony és a magas vízállások előrejelzése, továbbá, ha megbízható információk állnak rendelkezésre az árvizekről, a hőhullámokról, illetve az intenzív csapa­dék­ról, a szélről és a ködről is.

A vízszint szabályozása szükséges a belvízi hajózás megbízhatóságá­nak, elérhetőségének és hatékonyságának javításához. Ellenkező esetben a belvízi hajózás részaránya tovább csökkenhet. Számos információs szolgáltatás már elérhető, azonban ezek töredezettek, ezért szükség van egy integrált szolgáltatásra. A GPS-alapú navigáció és a vízszint-előrejelzés megbízható, de más belvízi hajózással kapcsolatos információs szolgáltatások (például kikötőkkel és forgalommal kapcsolatos integrált tájékoztatás) fejlesztése szükséges a jobb szolgáltatási minőség elérése érdekében.•

Címlapkép: Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt.


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024  2025
Címkék

Innotéka