Garantált minőség a járműipari képzésben
A járművek teljes életciklusát kiszolgáló magyar járműgyártó, üzemeltető és karbantartó ipar csaknem 100 ezer embert foglalkoztat, és termelési kapacitása az ipari átlagnál gyorsabban bővül. A munkaerőpiac trendjei is azt mutatják, hogy a jármű- és mobilgép mérnöki képzéssel bíró fiatal mérnökökben komoly a hiány. A tananyag összeállítása éppen azt a célt szolgálja, hogy ezt a piaci űrt be tudják a magyar fiatalok tölteni – hangsúlyozta Kulcsár Béla, és elmondta, hogy arra törekedtek, hogy a 21. század mérnöki és tudományos tevékenységére felkészítő, európai trendeknek és az ipar igényeinek megfelelő járműipari képzési rendszert fejlesszenek ki. A projektet („Egységesített jármű és mobilgépek képzés- és tananyagfejlesztés” TÁMOP 4.1.2/A/2-10/1-2011-0018) a Kecskeméti Főiskola vezetésével, az Alföldi Iparfejlesztési Kft. (AIPA), illetve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem konzorciuma valósította meg.
Kulcsár BélaA BME professzora kitért arra is, hogy a szakma erős támogatását mindvégig maguk mögött érezték. Hozzátette: egy konferencián a járműipari és a közlekedési nagyvállalatok, valamint a járműipari beszállítók vezetői is megerősítették őket abban, hogy szükség van önálló járműipari képzésre. A 2010-ben elnyert pályázat eredménye 78 tananyag lett, melyből hetvenet a BME készített el, a többi pedig a Kecskeméti Főiskolához kötődik. Kulcsár Béla szerint ennek a hosszú és bonyolult folyamatnak az egyik legnehezebb része a több száz szerző munkájának összehangolása volt.
A felsőoktatási intézmények által kidolgozott tananyag egyfajta standard lesz, vagyis ettől eltérő ismereteket nem oktathatnak sehol az országban – jelentette ki a professzor, aki úgy véli, hogy a BME mellett kizárólag Győrben és Kecskeméten folytathatnak a jövőben ilyen jellegű képzést. Véleménye szerint ugyanis csak így lehet garantálni a szakmai minőséget. A jelek szerint eddig sikeresen: az akkreditációs csúszás miatt az első év még visszafogottan indult, tavaly már 240 fő volt az évfolyamon, s 2012-re 550 főre duzzadt a hallgatói létszám. A közös képzés a hallgatók felsőoktatási intézmények közötti mobilizációját is elősegíti.
Kulcsár Béla a tananyagról még azt is elmondta, hogy az elméleti oktatás mellett a gyakorlatorientáltságra helyezik a hangsúlyt. Az új struktúrában a korábbiaknál hosszabb lesz a vállalati gyakorlat, s a cégek és a hallgatók közötti kapcsolat is jóval szorosabb lesz. Ezzel elsősorban a Magyarországon működő nagy autóipari cégek igényeit szolgálják ki – ad magyarázatot a változások okaira a professzor. A duális képzés egyszerű alapokra épít, az elméleti képzés után a gyakorlati foglalkozásokba már bekapcsolódnak a cégek, és a szorgalmi időszakot követően a vállalatoknál szerzik meg a modern gyakorlati ismereteket, megismerhetik a vállalat működését, és részesei lehetnek a mindennapjainak.•
