2012. október 5.

Szerző:
Bencze Áron

Az ország új húzómotorja Kecskemét

Kiemelt járműipari központtá nyilvánította a kormány idén augusztusban Kecskemétet és térségét. A döntés pozitív következményei országosan is jelentősek lehetnek: felgyorsulhat a GDP-növekedés üteme, megélénkülhet a K+F tevékenység, a hazai gazdaság exportképessége pedig tartósan javulhat. A részletekről a megyeszékhely alpolgármesterét, Szemereyné Pataki Klaudiát kérdeztük.


A kormánydöntés elsősorban annak köszönhető, hogy hazánkban a járműipar már 2011-ben is – tehát a kecskeméti Mercedes-üzem beindulása előtt – a teljes ipari termelés 16 százalékát, az ipari exportértékesítés 24 százalékát, valamint a GDP 8 százalékát tette ki. Tavaly a járműgyártás termelése országosan meghaladta a 4000 milliárd forintot, a 2013-as gazdasági növekedésnek pedig ez az ágazat lesz az egyik jelentős motorja. A beinduló és felfutó nagyberuházások becslések szerint újabb 2 százalékos GDP-növe­kedést eredményeznek.

Orbán Viktor elmondása szerint a döntésben komoly szerepet játszott az is, hogy Kecskemét polgármestere, Zombor Gábor összeállított egy tíz pontból álló nagy fejlesztési programot. Milyen lényeges elemeket tartal­mazott ez a dokumentum?
– Kecskemét fejlesztési elképzeléseinek alapja az a körülmény, hogy a város rendkívül gyors és erőteljes gazdasági fejlődése rövid időn belül a 114 ezres lakosságszám 10 százalékos növekedését vonta maga után. Ezt a megnövekedett lakosságszámot kell úgy kiszolgálni, hogy a város élhető maradjon. Éppen ezért a dokumentum egyik legjelentősebb pontja a közlekedésfejlesztés. Kecskemétnek jelenleg négy projektje fut a KÖZOP, a Közlekedés Operatív Program keretében: az intermodális pályaudvar kialakítása és a kapcsolódó közösségi közlekedés fejlesztése, a térségi elérhetőségek javítása, az elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése, valamint egy kerékpárút kialakítására vonatkozó projekt.

E fejlesztések egy része esetében a kormány azóta már döntött arról is, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá kívánja nyilvánítani őket. A másik lényeges kérdés, hogy megfelelő minőségű és számú bérlakás legyen a városban, hiszen az ide érkező munka­vállalók elsősorban az ingatlanbérlést preferálják a vásárlás helyett. Legalább ilyen fontos, hogy legyen megfelelő minőségű és mennyiségű szabadidős programkínálat. Ennek eddigi legnagyobb lépése volt, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő Hírös Sport Kft. saját forrásból, lízingkonstrukció keretében építette meg az új fürdőkomplexumot. Nem utolsósorban említeném, hogy tovább kell növelnünk az óvodai férőhelyek számát, hiszen az elmúlt években a városban 480 új óvodai férőhelyet hoztunk létre, de még ez is kevésnek bizonyul.

Milyen gazdasági mutatók támasztják alá a döntés helyességét?
– Kecskemét megalkotta a maga munkahelyteremtésre irányuló gazdaságösztönző politikáját. A gazdasági mutatók magukért beszélnek: Kecskeméten az elmúlt négy évben 4000 új munkahely jött létre, a gazdasági szereplők több százmilliárd forint értékű fejlesztést hajtottak végre. 2008–2011 között 106 vállalkozói építési beruházás volt a városban, a tendencia pedig folytatódik. Idén 54 olyan beruházás kezdődik, illetve kezdődött el, amelyhez már megvan az építési engedély, és további 27 beruházás van az engedélyezés fázisában.

A Mercedes mellett 2008 óta több ipari üzem kezdte meg tevékenységét a városban, a már régóta sikeresen működő kecskeméti vállalatok pedig több milliárd forint értékben fejlesztettek. Például a Phoenix Mecano Kecskemét Kft. tavalyi jelentős fejlesztése után idén újabb, 2,1 milliárdos beruházásba kezdett. A Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. idén februárban vásárolta meg az önkormányzattól azt a déli iparterületen fekvő ingatlant, ahol modern üzemcsarnokot és azt kiszolgáló gyártó, adminisztrációs és K+F tevékenység folytatására alkalmas létesítményeket valósít meg. És ha már szó volt az új bérlakásokról: a Magyar Progresszív Intézet felmérése szerint Kecskemét negyedik helyen áll a legtöbb új lakást építő önkormányzatok sorában, miközben Budapesten 40 százalékkal, országosan 38 százalékkal esett vissza a lakásépítés. A gazdasági mutatók közül említhetjük azt a turisztikai szempontból lényeges adatot is, hogy Kecskeméten a vendégéjszakák száma 88 ezerről közel 152 ezerre, a vendégek átlagos tartózkodási ideje 1,9 napról 2,5 napra növekedett. Azt gondolom, minden jel arra mutat: a város nem keveset tett azért, hogy megalapozza a kormány döntését.

Mikor kezdődött el ez a fejlődési folyamat? Milyen fontosabb mérföldkövei voltak?
– 2007-ben kezdtük el azt az együttgondolkodást, amelyben az önkormányzat, a gazdasági szféra szereplői, valamint a kereskedelmi és iparkamara is részt vett. A cél az volt, hogy megteremtődjenek a minőségi munkaerő-kínálat feltételei, és a cégek számára stabil gazdasági környezetet alakítsunk ki. A gazdaságösztönző intézkedések közül meghatározó volt, hogy a hazai nagyvárosok közül elsőként csökkentettük az iparűzési adót. A vállalkozások a náluk maradó többletforrást K+F tevékenységre, innovációra, szakképzésre, fejlesztésre fordítják. A következő nagy mérföldkő a Daimler döntése volt, hogy Kecskeméten építi fel az üzemét. De sorolhatnám a nagybe­ruházásokkal kapcsolatos döntéseket, az elnyert pályázatokat is, hiszen valóban mindegyik egy-egy újabb mérföldkő.

A döntés milyen pozitív következményekkel járhat a térség életében?
– Egy megyeszékhely fejlődése nyilvánvalóan húzza magával a teljes térséget. A nemzetgazdaságilag kiemelendő beruházások kapcsán már látjuk: országos érdek lesz minden olyan fejlesztés, amely Kecskemétre és a térségre irányul. Ezeket a minisztériumok prioritásként kell, hogy kezeljék, jelentősen lerövidülhetnek az ügyintézési, engedélyezési határidők. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tervezettnél akár évekkel korábban megvalósulhatnak Kecskemét és a környező települések tervezett fejlesztései. A döntés eredményeképpen még erőteljesebben lehet majd ösztönözni a munkahelyteremtést, a foglalkoztatottság növelését, országos szinten pedig a magyar gazdaság exportképességének tartós javulása várható. Felgyorsul a GDP-növekedés üteme, megélénkül a hazai K+F tevékenység, kialakul a minőségi foglalkoztatottság, növekednek a lakossági jövedelmek.•

Palkovits László, a BME Gépjárművek Tanszékének professzora, a Knorr-Bremse fejlesztési igazgatója a szakmai oldal egyik részt­vevőjeként nyilatkozott: „Már 2008-ban, amikor döntés született a Mercedes-Benz Kecskemétre költözéséről, megkezdtük annak a folyamatnak a kidolgozását, amelynek egyenes következménye lett az augusztusi kormányzati döntés” – emlékezett az első lépésekre Palkovits László. A professzor elmondta: elsőként az a projekttársaság alakult meg, amely a Mercedes projektjeinek konkrét szervezésével és menedzselésével foglalkozik, és ezzel párhuzamosan intenzíven elindult a Kecskeméti Főiskola átalakítása és fejlesztése, illetve a járműmérnöki alaptantárgy megjelenése. A főiskola az utóbbi időben nagy energiát fektetett abba, hogy hosszú távon a Mercedes-Benz és beszállítói igényeinek megfelelni tudó, felsőfokú járműipari szakemberek képzését tudja biztosítani.
A fejlesztési igazgató kitért arra is, hogy a közeljövőben a Mercedes-Benz és a kormány egy olyan versenyképességi szerződést ír alá, melyben tételesen szerepelnek majd azok a lépések, melyeket a cég megvalósít a térség gazdasági környezetének fejlesztéséhez.
Palkovits László reméli, hogy ennek elsődleges következménye a beszállítók fejlesztése lehet. Mint mondta, lehetőség nyílik arra, hogy minél több új és magyar tulajdonú vállalat jelenjen meg a térségben, ami egyfajta tudáskoncentrációt eredményezhet. A fejlesztési igazgató a másik nagy előrelépési lehetőséget a felsőoktatáshoz kapcsolódó kutatás-fejlesztés intenzívebb fejlődésében látja. Palkovits beszélt arról is, hogy bár a képzett magyar munkaerőre nem jellemző a mobilitás, azonban a kialakuló feltételek áttörést jelenthetnek e téren is, és nemcsak a környékről, hanem az egész országból várható mozgás Kecskemét felé.
A Knorr-Bremse fejlesztési igazgatója végül arra hívta fel a figyelmet, hogy cége a döntésnek köszönhetően bővíteni kívánja a kecskeméti gyártó- és fejlesztőkapacitását, és hamarosan új gyárépület építésébe kezdenek. Elmondta, hogy a jelek szerint az anyavállalat egyre határozottabban gondolkozik Kecskemétben mint perspektivikus térségben.

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022
Címkék

Innotéka