Erdőtalajok összehasonlítása

Magyar kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy az emberi beavatkozások miként befolyásolják a növények evolúció során kialakított kapcsolatát a mikroorganizmusokkal. A kutatásból az is kiderült, mi történik a talajban, ha egy szántóföld helyére erdőt telepítenek.


ErdőtalajKép: HUN-REN ATK

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Talajtani Intézete, a Soproni Egyetem Er­dé­sze­ti Tudományos Intézete és az ELTE Mikro­biológiai Tanszékének kutatói egy korábbi szántó­földön telepített, három különböző erdőtípus – egy fiatal, természetes módon újraerdősült, egy kétszer vá­gott akác és egy középkorú, vegyes gyertyános-tölgyes – alatt gyűjtött felső talajréteg mintáinak bakté­rium­közösség-összetételét, diverzitását és katabolikus aktivitási profilját hasonlították össze. 

A kutatókat az érdekelte, hogyan befolyásolják a nö­vények evo­lúció során kialakított kapcsolatát a mikro­organiz­musokkal az emberi beavatkozások: például a földművelési módok megváltoztatása, a termesztett növények, a műtrágyázás vagy a növényvédő sze­rek használata. 

A kutatás eredményeit ismer­tető tanulmányukból kiderül, hogy az erdőtalajokban a leg­gya­koribb csoportok az Acido­bac­te­riota, Actino­bacterio­ta, Proteo­bac­teria, Verruco­micro­biota, Bac­te­roi­dota és Gem­ma­timona­dota voltak, valamint a baktérium­közösség szerkezetére a talaj pH-értékének volt a legnagyobb hatása, míg a katabolikus aktivitásmintá­za­tot a talaj pH-értéke mellett a ta­laj szerves széntartalma is befolyásolta, és a legtöbb­féle baktérium a fehérakác-erdő talajában élt.•

Címlapkép: HUN-REN ATK


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka