Erdőtalajok összehasonlítása
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Talajtani Intézete, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete és az ELTE Mikrobiológiai Tanszékének kutatói egy korábbi szántóföldön telepített, három különböző erdőtípus – egy fiatal, természetes módon újraerdősült, egy kétszer vágott akác és egy középkorú, vegyes gyertyános-tölgyes – alatt gyűjtött felső talajréteg mintáinak baktériumközösség-összetételét, diverzitását és katabolikus aktivitási profilját hasonlították össze.
A kutatókat az érdekelte, hogyan befolyásolják a növények evolúció során kialakított kapcsolatát a mikroorganizmusokkal az emberi beavatkozások: például a földművelési módok megváltoztatása, a termesztett növények, a műtrágyázás vagy a növényvédő szerek használata.
A kutatás eredményeit ismertető tanulmányukból kiderül, hogy az erdőtalajokban a leggyakoribb csoportok az Acidobacteriota, Actinobacteriota, Proteobacteria, Verrucomicrobiota, Bacteroidota és Gemmatimonadota voltak, valamint a baktériumközösség szerkezetére a talaj pH-értékének volt a legnagyobb hatása, míg a katabolikus aktivitásmintázatot a talaj pH-értéke mellett a talaj szerves széntartalma is befolyásolta, és a legtöbbféle baktérium a fehérakác-erdő talajában élt.•
Címlapkép: HUN-REN ATK