Egy egyedi szoftvermegoldásokat szállító vállalat magyarországi vezérigazgatója ekképp foglalta össze személyes tapasztalatait: „Ha egy álláshirdetésben tíz kritériumot szabnak meg az adott pozíció betöltéséhez, akkor a férfi jelöltek még abban az esetben is bátran beadják az önéletrajzukat, ha mindössze kettőt tudnak az elvártakból teljesíteni. Azonban ha egy nő a saját megítélése szerint csak nyolcnak felel meg, akkor már úgy gondolja, hogy egyszerűen nem alkalmas a poszt betöltésére, és be sem adja a jelentkezését.” Pedig kivételesen nem egy olyan szektorról van szó, ahol egy-egy nagy ritkán megnyitott pozícióra százával jelentkeznének a túlkvalifikált jelentkezők. Szabad hely bőven akad, a jelentkezők száma azonban messze elmarad az ideálistól. Egy 2017-es felmérés szerint csak informatikusból minimum 15 ezer hiányzott a magyar munkaerőpiacról, az évtized elejére ez a szám már közel 45 ezerre emelkedett. A helyzet az Európai Unió­ban is katasztrofális: becslések alapján mintegy 700 ezer digitális szakember hiányzik, és a szakértők egyetértenek abban, hogy ez a hiány a jövőben radikálisan – egyes szakmákban akár 8 százalékkal – tovább növekszik majd. A be nem töltött pozíciók magas száma a többi között azért is érthetetlen, mert a szektor dinamikusan fejlődik, magasak a fizetések, és kifejezetten magas szinten lehet érvényesíteni a kreativitást. Ráadásul az IKT-szakma által lefedett tér napjainkra meglehetősen kitá­gult, a programozás ennek mindössze egyetlen szelete. Számtalan terület tarto­zik még ide, az üzleti elemzéstől kezdve a szoftvertervezésen, a fel­hasz­náló­ku­ta­tá­son, a pro­jekt­menedzsmenten és tanácsadáson ke­resztül egészen az online marketingig. A je­lenlegi pályakezdő korosztály számára olyan lehetőséget kínál ez a szektor, ami már fiatalként sem ismeretlen számukra, hiszen az új évezred gyermekei egy erősen digitalizációs közegben nőttek fel.

Nem magyar jelenség

Az infokommunikációs technológia nem csak a Kárpát-medencében képtelen nagyobb számban megszólítani a gyengébbik nem tagjait. A férfi dominancia az egész kontinensen tetten érhető. Az Európai Unióban meglepő módon nem Luxemburg vagy Belgium, hanem Bulgária büszkélkedhet a legmagasabb aránnyal a női foglalkoztatás tekintetében, azonban még ott sem éri el a 30 százalékot. A 27 országot tömörítő szervezetben a leg­alacso­nyabb, éppen két szám­jegyű eredményt (10,2 százalék) Cseh­ország produkálta, őket követi Málta, és Magyar­ország fért fel a képzeletbeli, nem túl dicsőséges dobogó harmadik fokára. Igaz, még ez is javulásnak számít, ugyanis 2018-ban hazánk az uniós átlag felét sem elérve szerepelt a leg­rosszabb pozícióban. A FemInTech Tedd láthatóvá! című kutatásának egyik meg­állapítása szerint ez a jelenség a tradíciókra vezethető vissza. Mint írják, léteznek nő- és férfi domináns szakmák, és ebből az következik, hogy a nők és férfiak jellemzően a saját nemük által dominált foglalkozások­ban dolgoznak szívesen, és ez az attitűd már a pálya­választási szokásokban is markánsan megjelenik.

A nők arányának vál­tozása az IKT-szak­emberek körében 2016 óta az Európai Unióban átlagosan és Magyar­országon

Dintsér Andrea, a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége (MVÜK) Női Vezetői Klubjának vezetője egy korábbi interjújában így fogalmazott az oktatásban tapasztalt helyzetről: „Látjuk, olvassuk, a bőrünkön érezzük, hogy a lányokat még ma is kicsi koruktól kezdve inkább a humán területek fele orientálják, ritkán bátorítják őket arra, hogy legyenek programozók, vagy foglalkozzanak például matematikával. Ezzel a hozzáállással már az életük korai szakaszában meghatároznak számukra egy gondolkodásmódot, amely eltereli őket például a programozói vagy bármely IKT-szakmától.”

A nők arányának változása az informatikaképzésben ok­levelet szerzettek között

A kutatás során egyebek között azt is megvizsgálták, hogy milyen arányban vannak jelen a nők az informatikai felsőok­ta­tásban Magyarországon. Annak el­lenére, hogy az elmúlt évtizedben folyamatos emel­kedés tapasztalható e tekintetben, összességében a gyengéb­bik nem aránya ezen a területen továbbra sem éri el a 20 százalékot. A boot­camp képzések ese­tében már nagyobb az arány, ami azért szerencsés, mert ezek erőssége valójában éppen abban rejlik, ami az egyetemi képzések hiányossága: a tananyag jóval inkább fókuszál a munkahelyeken hasznosítható tudás elsajátítására, lényegesen aktuálisabb, modernebb technológiákat tanítanak, és a soft skillekre is nagy hangsúlyt fektetnek. Egy oktatási vállalat vezetője szerint a régi sztereotípiáktól 2020 után sem sikerült megszabadulni:

gyakran továbbra is él egy hamis feltételezés, hogy nőként nehezebb elvégezni egy IT-képzést, holott a nők is éppolyan sikeresek szoktak lenni a képzések elvégzésében, mint a férfiak.

 
A felmérés szondázta a munkavállalói oldalt is, hogy kiderüljön, mi lehet az oka a női foglalkoztatás alacsony szintjének ebben a szektorban. A megkérdezett 52 vállalat döntő többsége a női jelöltek hiányát emelte ki, több mint kétharmaduknál alig minden ötödik állásinterjúra jelentkező tar­tozott a gyengébbik nemhez, de ami még riasztóbb, három vállalatnál konkrétan egyetlen beküldött női önéletrajzzal sem találkoztak az utóbbi időben. A leggyakrabban felmerülő kihívások a generációs élethelyzetekre – gyermek születésére vagy idős szülők gondozására – voltak visszavezethetők. A gyermekvállalás kérdése különösen érzékeny ezen a területen, ugyanis a gyeden, majd gyesen lévő nők egy-három éves távolléte a munkaerőpiactól azzal a valós veszéllyel fenyeget, hogy nem tudják követni a technológiai fejlődést. Rá­adásul ez a helyzet később is fennáll. Egy szoftverfejlesztő cég női kereskedelmi igazgatója egy interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy neki nemritkán a munkaidőn túl kellett időt szakítania arra, hogy az új technológiákban elmélyedjen, hogy folyamatosan képben legyen, ugyanis ez kiemelten fontos ebben a szakmában.

Akadályok az IKT-karrierben a nők szerint arra a kérdésre, hogy mi akadályozza a nőket IT-területen a karrierjükben? (%)

Mitől vonzó?

A vállalatok a női munkavállalók számára legvonzóbb tényezőnek a magas jövedelem mellett a home office/remote lehető­séget, a rugalmas munkaidőt, illetve a tanulási, fejlődési lehetőséget tartják. Ezenfelül leggyakrabban a részmunkaidős foglalkoztatás, a családbarát iroda, a munka-magánélet egyensúly biztosításának esélye és az innovatív projektekben való részvétel jelenik meg a válaszadók számára vonzó tényezőként. Fontos része volt a kutatásnak az esetleges nemi diszkrimináció meglétének feltérképezése is.

A válaszadó nők döntő többsége befogadónak és támogatónak érzi a munka­helyi közeget, ráadásul szinte kivétel nélkül kaptak vezetőik­től támogatást a csapatba való beilleszkedéshez.

A fókuszcsoportban megkérdezettek szerint a mai férfi generáció sokkal elfogadóbb, és nyitottabban áll a női szakemberekhez, elsősorban a nemzetközi háttérrel rendelkező vállalatoknál, de már egyes hazai kis- és középvállalkozások, valamint nagyvállalatok is határozottan fellépnek a megkülönböztetés ellen.

IKT-cégek nyitottsága önértékelésük szerint arra a kérdésre, hogy általánosságban hogyan értékelné az IKT-cégek nyitottságát a női munkavállalók felé?

A kutatásban részt vevő IKT-cégeknél a női munkavállalók nagyobb arányban vannak jelen a back office, pénzügy, HR, marketing, sales területen. A vállalatoknál a nők arányát tekintve az IT-területről az üzleti terület felé haladva (például: Business Analyst) növekszik a nők aránya, hard IT-területeken az interjúalanyok vállalatánál 5 és 10 százalék közötti az arány.

Követendő példák

A FemInTech Tedd láthatóvá! kutatás egyik leg­érdekesebb része olyan jó gyakorlatok és programok bemutatására fókuszál, melyeket magyar­országi vállalatok­nál vezettek be az utóbbi években. A Vodafone például kiemelt figyelmet fordít az olyan, vezetői tapasztalat­tal rendelkező kollégák vissza­csábítására és integrálására, akiknek a nagy­vállalati karrierje több évre meg­szakadt, jellemzően gyermek­vállalás, illetve saját vagy családi vállalkozás­ban eltöltött idő miatt. A vállalatnál emellett a szülési szabadságon lévő kis­mamákkal is próbálják a kapcsolatot tartani azzal, hogy számukra külön hírlevelet hoztak létre. Érdekesség, hogy a vállalatnál Magyar­országon elsők között 16 hét szülői szabadsá­got biztosítanak a férfi munkavállalóiknak is.

Női munkavállalók számára vonzó tényezők a vállalatban a vállalatok megítélése szerint arra a kérdésre, hogy mit gondol, mi lehet vonzó a nők számára az önök vállalatában? (%)

Hazánk egyik vezető szoftverfejlesztő vállalatánál, az Evosoftnál pedig létrehoztak egy Nők az IT-ban nevű közösséget, melynek fő célja, hogy platformot biztosítson az IT-ban tevékenykedő nőknek, ahol tapasztalatot cserélhetnek arról, hogy nőként miként tudnak érvényesülni az IT világában, mi hiányzik a karrierépítésükhöz, megoszthatják saját kihívásaikat és az ezekre adott válaszaikat. Az amerikai szoftverfejlesztő EPAM-nak már évek óta léteznek dedikáltan nőknek, lányoknak szóló programjaik. 2018-ban például a vállalat nyolcalkalmas programot szervezett Te is légy STEM csillag! – Lányok az IT-ban címen gimnazista lányoknak Szegeden. Kifejezetten hasznos kezdeményezésnek tűnik az egyik hazai programozóiskola, a Green Fox Academy részidős képzése. Az Academy4MoMs – bölcsődei szolgáltatással kiegészítve – azoknak a kisgyermekes anyukáknak szól, akik programozóként terveznek visszatérni a munka világába, egy új szakmát elsajátítva. Egy befektető tavaly 300 nő részére biztosított ingyenes, belépő szintű IT-képzést karriertámoga­tással egybekötve, a programot idén már 430 fővel indították el. A több mint 25 éve Magyarországon működő IT infrastruktúra-szolgáltató, a Kyndryl, egy tudatos stratégia bevezetésével sikeresen növelte női munkavállalóinak arányát. A vállalat kiemelt figyelmet fordított arra, hogy már a velük kapcsolatban lévő középiskolában megpróbálják bevonzani az IT területére a diáklányokat, és ehhez különböző eseményeket és inkubációs programokat is szerveztek. Emellett egy úgynevezett Women’s Network létrehozásával igyekeznek a női vezetőket is támogatni.

Motivációs tényezők az IKT-szektorban való elhelyezkedéssel kapcsolatban arra a kérdésre, hogy mely tényezők motiválták önt arra, hogy az IKT-szektorban helyezkedjen el? (%)

A Microsoft és a Logiscool 2020-ban meghirdették a DigiGirlz AI Challenge ver­senyt, melynek során a részt vevő a lányok fel­fedezhették, hogy a mesterséges intelli­gencia milyen sok területen segítheti az em­bereket és mozdít­hatja elő a fenn­tarthatóságot, valamint „időálló” tudással, de egy különleges online élmény­nappal és értékes nyeremé­nyekkel is gazdagodhattak. A Morgan Stanley budapesti informatikai és elemző­központja, valamint a Nők a Tudományban Egyesület hirdette meg a Smartiz névre keresztelt, közép­iskolás lányoknak indított ingyenes programját, amelynek során a részt­vevők elmélyít­hetik matematikai tudásukat, és elsajátít­hatják a kódolás rejtelmeit egy alap­szintű programozási nyelvben. Ezenfelül a programban részt vevő lányok civil szervezetek bevonásá­val kiválaszt­hattak olyan rászoruló gyerekeket, akikhez tableteket juttathattak el annak érdekében, hogy ők is könnyebben elsajátít­hassák a digitális készségeket. A ShareIT Lab nevű közösség alap­vető feladata­ként tekint a nők pálya­kezdésének, karrier­váltásának és érvényesülé­sének elősegítésére a digitális technológia területén. Eseményeket szerveznek, ahol tapasztalt IT-s nők mutatják be a lehetősé­geket saját példájukon, legyen szó akár beugró­szakmákról, akár karrier­váltásról, akár a váltással vagy előre­lépéssel kapcsolatos kérdésekről.

Együtt könnyebb

Más szakértők és IKT-szektorban dolgozó vezetők véleménye szerint azért érdemes a diverzitásra törekedni, mert a férfiak és a nők más-más készségekben erősek.

Számos kutatás igazolta, hogy még a kevésbé nőiesnek gondolt munkakörök esetén is érdemes esélyt adni a gyengébbik nem számára, mert a koedukált csoportok mérhetően jobb eredményeket érnek el.

A magyarázat egyszerű: hölgyek esetében gyakoribb a logisztikai gondolkodás, a hatékonyság, az érzékenység vagy a csapatmunka. Ráadásul általában máshogy közelítenek egy-egy problémához, másképp kommunikálnak, és ez nagyon jót tesz a vállalati kultúrának. Ugyanígy a férfiaknak is megvannak azok a készségeik, amelyekkel erősítik ezt a szakmát.

Ami a sztereotípiák lebontását illeti, minél több példaképet kell mutatni a fia­taloknak. Minél több fórumon kiemelt szerepet kell adni a szektorban dolgozó sikeres hölgyeknek, akiknek a példáján keresztül meg lehet jeleníteni, hogy egy nő igenis boldogulhat ezen a területen, és sikereket érhet el. Ehhez természetesen időre és kitartásra van szükség.•