Bővülő kutatás-fejlesztés
A 2014-es csökkenés után az állam kutatás-fejlesztési ráfordításai tavaly érezhetően emelkedtek. A növekedés mintegy 14 milliárd forint, melyből 10 milliárd a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból (NKFI Alapból) teljesített, a jogelőd intézmények (OTKA és KTI Alap) 2014. évi kifizetéseihez képest megnövekedett kifizetés. (Az NKFI Alapból 2015-ben mintegy 50,5 milliárd forintot utaltak át a nyerteseknek.) A kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordítások növekedése a vállalkozásoknak is köszönhető. A 2012 és 2013 közötti jelentős ugrás a GDP-arányos K+F ráfordításban láthatólag egy fenntartható, megalapozott K+F aktivitási szintet állított be – tájékoztatott az NKFI Hivatal –, az aktivitást növelve lehet cél a 2020-ra kitűzött 1,8 százalékos GDP-arányos K+F arány elérése.
A vállalkozások évek óta növekvő mértékű kutatás-fejlesztési ráfordítása – 2015-ben mintegy 230 milliárd forint – az erősödésüket mutatja. A K+F ráfordításokban élen járó országokhoz hasonlóan, ahol az állami támogatás helyett a vállalati ráfordítások dominálnak, nálunk is előnyösen változott ez az arány (2005-ben például még több volt az állami, mint a vállalkozási forrás). Ennek a tendenciának hosszú távú fenntartásához a hazai kutatásfinanszírozási szakpolitika a kiszámítható és a vállalkozások idevágó tevékenységét ösztönző versenypályázati rendszer kialakításával és működtetésével járulhat hozzá. Ebből a célból tett javaslatot az NKFI Hivatal a versenypályázati portfóliónak a vállalati kutatás-fejlesztést ösztönző elemeire, melyekből idén az NKFI Alap és az EU-s operatív programok forrásaiból várhatóan mintegy 200 milliárd forint keretösszeggel jelenhetnek meg vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó pályázatok. Az NKFI Hivatal értékelése szerint a külföldi források csökkenése relatív: a 2014-es kiugró mértékű növekedés után tavaly a 2013-ast némileg meghaladó szintre tértek vissza. Az NKFI Alapból és EU-s strukturális alapok forrásaiból finanszírozott versenypályázati portfólió egésze azt a célt is szolgálja, hogy a hazai szereplők nemzetközi kapcsolatrendszerüket, eredményeik versenyképességét, kutatási infrastruktúrájukat megerősítve eredményesebben szerepeljenek a nemzetközi pályázatokon.
A kutató-fejlesztő helyek száma és a kutató-fejlesztő területen dolgozók létszáma csökkenést mutat 2015-ben. Ez utóbbi mértéke (1,6 százalék) azonban a kutató-fejlesztő helyek számának csökkenésénél (6,8 százalék) kisebb. A folyamat megfordítása az NKFI Hivatal eszköztárán túlmutató megoldásokat kíván, amire Pálinkás József, a hivatal elnöke több fórumon is felhívta a figyelmet. A kutatásfinanszírozás ösztönzőivel ugyanakkor az NKFI Hivatal is hozzájárulna a trend megfordításához. Mivel a megnövekedett források értékteremtő felhasználása csak a kiváló kutatókkal biztosítható, ezért a kutatásfinanszírozással és más szakpolitikai eszközökkel a kutatói életpálya vonzóvá tételét igyekszik elősegíteni a versenypályázati rendszer, így például a megújult kutatási témapályázatokkal, illetve a tudományos fokozattal már rendelkező kutatókat támogató posztdoktori felhívással. A hatékonyabb forrásfelhasználást segíti elő, hogy az NKFI Hivatal kezdeményezésére az idén június 15-én megjelent jogszabály-változások adómentessé teszik az NKFI Alapból finanszírozott ösztöndíjakat, így a már meghirdetett posztdoktori ösztöndíjakat is.
A Pálinkás József által vezetett hivatal arra hívta fel a figyelmet, hogy az intézménynek a hazai kutatás-fejlesztés-innováció növekedési pályára állítását ösztönző tevékenysége hosszú távon hozzájárulhat a kedvező trendek erősítéséhez és a kedvezőtlen irányok megfordításához.•