Sok évet töltött korábban a szervezet jogelődjénél, a Magyar Szabadalmi Hivatalnál. Milyen érzés visszatérni?

– Kíváncsisággal és izgatottsággal vegyes hazatérés érzése hat át. Jó újra együtt dolgozni a régi kollégákkal és megismerni új embereket. Számos új kihívás vár rám, és reményeim szerint kamatoztathatom a piacon megszerzett tudásomat és tapasztalatomat. A folytonosság jegyében szeretném a folyamatokat finomhangolni, miközben a szakmai és kormányzati partnerekkel együttműködve szeretném jobbítani a hazai szellemitulajdon-védelmi rendszert.

Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új elnöke.

Milyen szakterületekkel foglalkozott korábban?

– 1998-ban szabadalmi elbírálóként kezdtem a vegyipari és biotechnológiai osztályon, amelynek később osztályvezetője lettem. 2010-től a komplett szabadalmi főosztályt is vezethettem, majd 2014 és 2017 között a Hivatal műszaki elnökhelyetteseként tevékenykedtem. Végzettségem okán legfőképpen vegyipari és biotechnológiai területekkel foglalkoztam intenzívebben, bár a ranglétrán való feljebb lépések következtében egyre tágabb körben kellett rálátnom a szellemitulajdon-védelmi ágakra.

Az elmúlt öt évben a versenyszférában dolgozott. Milyen új tapasztalatokkal gazdagodott? Megmaradt-e a munkakapcsolata az SZTNH-val?

– A Hivatallal a munkakapcsolat mindvégig megmaradt, szabadalmi tanácsadóként számos ügyfélnek segítettem iparjogvédelmi oltalmak megszerzésében hazai és nemzetközi, így például európai és amerikai környezetben. Megismerkedhettem a szellemitulajdon-védelemmel kapcsolatos ügyféligényekkel és gondolkodásmóddal, amelyek sokféle oltalmazási stratégia kialakítását tették szükségessé. Tapasztalatot szerezhettem az oltalomszerzés finanszírozási lehetőségeivel és a megszerzett oltalmak hasznosítási lehetőségeivel kapcsolatban. Bízom benne, hogy ezt a tapasztalatot a munkám során is fogom tudni alkalmazni a potenciális ügyfeleink igényeinek hatékonyabb kielégítése érdekében.

A versenyszférában eltöltött időszakban voltak-e olyan helyzetek, melyeket korábban a Hivatal munkatársaként másképp látott, de piaci szereplőként újra kellett értékelnie?

– A szabadalmi ügyvivői feladatkör teljesen más gondolkodást igényel. Az ügyfél érdekeit szem előtt tartva kellett megtalálni a legjobb megoldást egy-egy eljárásban még azokban az esetekben is, ahol azonosulni tudtam a Hivatal ügyfél számára negatív döntésével. Mégis, kiismerve a rendszer működését, sikerült elérni, hogy a végén az ügyfél megoldása oltalomban részesülhetett. Hivatali pályafutásom alatt a bejelentők, az állam és a köz érdekei alapján kellett úgy irányítani az engedélyezési eljárást, hogy mindenki számára elfogadható végeredmény születhessen. A szabadalmi ügy­vivőknek viszont főleg az ügyfél érdekeinek minél magasabb szintű képviselete a céljuk, így természetesen sok esetben teljesen más megközelítést kell alkalmazni az oltalom megszerzése kapcsán, mint amilyen megközelítést elbírálóként alkalmaztam.

Hogyan látja, miben tudott előrelépni 2018 óta az SZTNH?

– A Hivatal mindig is törekedett arra, hogy élen járjon a fejlesztésekben, hiszen megalapítása óta az adott kor legfontosabb innovációival kellett foglalkoznia. Nem meglepő, hogy például 1996-ban a magyar közigazgatási hatóságok közül elsőként a Szabadalmi Hivatalnak lett internetes honlapja. Az elmúlt években – logikusan – az online fejlesztésekre fektetett nagy hangsúlyt az SZTNH, és ezt a folyamatot a járványhelyzet fel is gyorsította. A digitális hivatallá válás, a gyors és hatékony ügyintézés és adminisztráció egyik fontos eleme, hogy minél több ügyfél interneten keresztül forduljon hozzánk. A Hivatal digitalizációja a belső folyamatok hatékonyságának növelését és a határidők csökkentését is szolgálja. A bejelentéseknél nagyon fontos az elsőbbség, ezért a folyamatosan elérhető terminál mellett a legtöbb eljárás e-ügyintézés keretében is elérhető, így

a világ bármely részéről, a nap 24 órájában lehet bejelentéseket tenni,

de digitálisan elérhetők a szemléletformáló és tudatosságnövelő programok, kampányok, illetve a távoktatási portfóliók is.

A Hivatal fontos eredménye, hogy feldolgoztuk a korábbi ügyhátralékokat, így ma már az átfutási idők világviszonylatban is egyedülállóan jók. Milyen célokat fogalmazott meg önmagával szemben?

– Egyértelműen a hazai innovatív szereplők iparjogvédelmi aktivitásának ösztönzése a legfőbb cél, amelyet egy proaktív, ügyfélbarát, nemzetközileg is elismert, digitális megoldásokat kínáló és hatékonyan működő SZTNH-val kell támogatnunk. Feladatomnak tekintem, hogy a hazai innováció és kutatás-fejlesztés kormányzati, üzleti és érdek­képviseleti szereplőivel szorosan együttműködve növeljük a hazai szellemitulajdon-védelmi tudatosságot és az iparjogvédelmi, például a szabadalmi bejelentések számát.

Véleménye szerint miképp lehet növelni a hazai innovatív szereplők iparjogvédelmi aktivitását?

– A kormány álláspontja is ez, és mi is úgy véljük, hogy nagyrészt az oktatás irányából lehet leginkább tudatossá tenni a magyar innovációs ökoszisztéma szereplőit. Vagyis a felsőoktatási intézményekben kell már a hallgatókkal megértetni, miért lehet fontos a tanulmányaik során is gondolni arra, egy-egy megvalósulás alatt álló berendezésük, iparművészeti alkotásuk, az általuk alapított startup mind-mind értékesebbé válik attól, ha szabadalmakkal, formatervezési minta (dizájn) oltalmakkal, védjegyekkel bástyázzuk őket körbe. Természetesen a gazdasági élet további szereplőihez is szólnunk kell. Azokon a területeken, ahol már bejáratott a szellemitulajdon-védelem (például a gyógyszeriparban), a még gyorsabb, még hatékonyabb ügyfélkiszolgálással tudunk segíteni, ezzel is motiválva őket a további aktivitásra.

A kis- és középvállalkozói (kkv) szektor esetében arra hívjuk fel a figyelmet, hogy

a szellemitulajdon-védelem költséghatékonyan is végezhető folyamat,

mivel a vállalkozások szellemi vagyonának feltérképezésére szolgáló IP Scan szolgáltatásunk ingyenes, az oltalmazási folyamatok elindítását pedig olyan uniós pályázatok támogatják, mint a Kkv-alap. A hazai pályázati rendszert is finomhangoljuk, hogy minden eddiginél nagyobb szerepe legyen a szellemitulajdon-védelemnek.
De ezen felül a kormány által meghirdetett Neumann János Program keretében a Hivatal kedvezményekkel fogja segíteni az iparjogvédelmi aktivitás növekedését. Ilyen lépés lesz a célzott bejelentői csoportoknál a bejelentési és fenntartási díjak 75 százalékos díjcsökkentése, az elektronikus bejelentésekért járó 15 százalékos kedvezmény, és szintén nagy segítség lehet a formatervezési mintaoltalmak megadásának felgyorsítása is.

Jelenleg milyen támogatást kaphatnak az innovatív magyar vállalkozások a szabadalmak, védjegyek megszerzéséhez?

– Az előző válaszban említett Kkv-alap ilyen. A program célja, hogy a védjegyek, formatervezési mintaoltalmak, szabadalmak vagy növényfajta-oltalmak megszerzésére akár 75 százaléknyi forrást is biztosítanak. A Kkv-alap az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) pályázata, amely 2023. december 8-áig, vagy a rendelkezésre álló támogatási keret kimerüléséig érhető el. A támogatást igénylő vállalkozások visszakapják az európai uniós vagy hazai védjegyek és formatervezési minták bejelentési díjának akár 75 százalékát, míg az EU-n kívüli védjegyek és dizájn­oltalmak díjának akár a felét is igényelhetik. Szabadalmak esetében az újdonságkutatás díjának és a bejelentéssel kapcsolatos díjaknak a háromnegyede visszaigényelhető hazai és európai szinten is, míg a közösségi növényfajta-oltalomnál 50 százalékos visszatérítés járhat az online bejelentési díjból.

2016 júliusában, magyar kezdeményezésre hívták életre a Visegrádi Szabadalmi Intézetet (VSZI). Mennyire tudta betölteni szerepét az elmúlt években?

– Ahogy mondja, a Visegrádi Szabadalmi Intézet 2016. július 1-jén kezdte meg működését, amellyel kedvező feltételeket teremtett a régió azon feltalálói és innovatív vállalkozásai számára, akik és amelyek a világ 153 országára kiterjedő szabadalmi együttműködési megállapodás rendszerét (PCT) veszik igénybe. A VSZI-hez hasonló szervezetből 23 van a világon. A VSZI lehetőséget nyújt arra is, hogy szabadalmi bejelentői anyanyelvükön indíthassák meg a nemzetközi szabadalmi bejelentést, illetve az eljárás során felvetődő kérdésekre is anyanyelvükön kaphassanak választ. Az oltalomképességre vonatkozó nemzetközi kutatási és vizsgálati jelentések, az igénybe vehető díjkedvezmények révén a nemzetközi jogszerzés területén költséghatékonyabbak is, és ezt ki is használják a hazai bejelentők.

Célunk, hogy régiónk minél több innovatív vállalkozásának segítsünk abban, hogy külföldön is szabadalmi oltalmat szerezzenek, és így biztonságosan léphessenek a nemzetközi piacra. A Visegrádi Szabadalmi Intézetre olyan eszközként tekintünk, amely mindenkor a magyar szabadalmi bejelentők segítésének céljával úgy szolgálja régiónk összetartozását, egymás jobb megértését, hogy egyúttal lehetővé teszi azt is, hogy régiónk szabadalmi bejelentői ugyanolyan eséllyel induljanak a világ „meghódítására”, mint Európa fejlettebb gazdaságú területeinek polgárai.

Mit lehetne tenni annak érdekében, hogy az SZTNH nemzetközileg még elismertebbé váljon?

– Egyrészt erősíteni fogjuk a már említett Visegrádi Szabadalmi Intézet pozícióját, másrészt sokkal intenzívebb kapcsolatot akarunk kialakítani az Európai Szabadalmi Hivatallal (EPO), az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalával és a Szellemi Tulajdon Világszervezetével (WIPO). Ebben segítségünkre van az, hogy mindhárom szervezetben dolgoznak magyar kollégák.

Bemutatkozó közleményében a digitális megoldások fokozásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Az egyre népszerűbb ChatGPT azonban komoly kihívások elé állíthatja a szerzői jogok tekintetében a szakmát. Miként vélekedik erről a helyzetről?

– Egyértelműen nehéz helyzetet teremt a mesterséges intelli­gen­cia térnyerése. A legnagyobb dilemmát az okozza, hogy a mes­ter­séges intelligencia által generált tartalom esetében kit illet a szerzői jog: az MI eszköz létrehozóját, az azt adattartalommal betaní­tó személyt vagy akár az MI alkalmazást konkrét válaszadás cél­jából igénybe vevő személyt? Ha íratok egy anyagot a ChatGPT-vel, akkor a kreatív, alkotói döntéseket ki hozza meg, ki juttatja kifejezésre? A felhasználó csak utasítást ad, legfeljebb az elvárásait összegzi, de a végeredményt az MI hozza létre. Tehát a felhasználó nem lehet szerző, mert csak utasít, megrendel, de nem alkot, a ChatGPT hozza létre a tartalmat. Eltérő megközelítések vannak, ugyanakkor

Európában az kiforrott álláspontnak látszik, hogy szerző csak ember lehet, gép, mesterséges intelligencia nem.

Akkor mégis kié az, amit az MI alkot? Talán az MI-fejlesztőé? A konkrét mű megvalósításához látszólag még kevesebb köze van, mint nekem, aki az MI-t utasítom. A gyakorlatban tehát létrejöhetnek olyan, a szerzői védelem feltételeinek látszólag megfelelő alkotások, amelyek a létrehozójuk gépi minősége miatt mégsem állnak/állhatnak oltalom alatt; nincsen szerzői jogi jogosultjuk.

Elvben lehetnek olyan körülmények, amelyek alapján ennek a kérdésnek a megítélése változhat, illetve elképzelhető, hogy egyes országok joga másként szabályozza ezt a kérdést. Ezért ezeket az ügyeket csak esetről esetre, a körülmények megfelelő vizsgálatával lehet eldönteni.

A szabályozás felülvizsgálata, kiegészítése az MI-k kapcsán elkerülhetetlennek látszik, viszont a jelenség nemzetközi jellege miatt nagyon fontos lenne, ha ezekre a kérdésekre – legalább alapelvi szinten – egységes nemzetközi válasz születne. Közben napról napra változnak a technológiák, így nehéz konkrét válaszokkal operálni a száguldást természetszerűleg csak lassan követni tudó szabályozással.

Az idei szellemi tulajdon világnapi tematika középpontjában a nők álltak. A nemzetközi felmérések szerint a szellemi tulajdonvédelem terén még mindig alacsony a hölgyek aránya. Magyarországon készült erről kutatás?

– Az SZTNH legutóbb 2017-ben végzett felmérést, amely a női szerepvállalást vizsgálta a szellemitulajdon-védelem terén. A kuta­tás arra jutott, hogy az elemzett, 2000 és 2015 közötti időszak­ban a nemzeti szabadalmi bejelentésekben felsorolt feltalálóknak átlagosan 13,3 százaléka volt csak nő, a kizárólag nőkhöz köthető be­jelentések aránya pedig mindössze 2,5 százalékot tett ki. Nagyjából egyébként ez az európai uniós átlag is.

Szerencsére azért a női kutatók, női feltalálók, a szellemitulajdon-védelem terén tudatos hölgyek között számos olyat találunk, aki motiváló példa lehet mások számára. Elég csak Karikó Katalin kutatóbiológusra gondolni, hiszen az általa kidolgozott technológián alapulnak azok a legújabb generációs, mRNS-alapú vakcinakészítmények (például a Pfizer-vakcina), amelyek hatékony eszközt jelentettek a koronavírus-világjárvány meg­fékezé­sé­ben. Hasonló területen ért el fontos eredményeket Fekete Andrea gyermek­gyógyász is Sigma-1 receptor serkentésére vonatkozó szabadal­maz­tatott találmányával, amely a megbetegedések szövődményeként kialakuló tüdőgyulladás és szöveti hegesedés kezelésében hasznosítható.

Fontos azonban kiemelni azt is, hogy a szellemitulajdon-védelem nem csak a tudományos területen dolgozók privilégiuma: egy iparművész, ruhatervező, mérnök, építész, zenész, étteremtulajdonos ugyanúgy gazdasági hasznot realizálhat abból, ha tudatosan ügyel saját szellemi vagyonának oltalmazására.

Mit kell tudnunk a kézműves és ipari termékek védelméről szóló, uniós földrajzi árujelzőkről?

– Számos magyar mezőgazdasági termék – például a budaörsi őszibarack, a csabai és gyulai kolbász, a kalocsai paprika, a makói hagyma, az őrségi tökmagolaj, a tokaji bor – jelenleg is földrajziárujelző-oltalom alatt áll az Európai Unióban. Ugyanakkor a nem mezőgazdasági termékek eddig nem kaphattak egységes uniós védelmet.

Május elején az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament ideiglenesen megállapodott a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek oltalmáról szóló rendeletjavaslat szövegéről. A végleges jóváhagyást követően lehetőség lesz arra, hogy a mezőgazdasági termékek után olyan kézműves és ipari termékek is oltalmat szerezhessenek az EU-ban, amelyek előállítása egyes földrajzi területekhez szorosan kötődik. Ennek megfelelően uniós

földrajzi jelzésként oltalmat kaphat majd például a herendi porcelán, a halasi csipke, az ajkai kristály, a muranói üveg vagy a solingeni acél.

A javaslat előírásokat tartalmaz arról, hogy az egyes tagállamok miként akadályozhatják meg a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos visszaéléseket a területükön, továbbá arra is ügyel, hogy megkönnyítse az online platformokon elkövetett jog­sér­tésekkel szembeni fellépést. Így lehetőség lesz megállítani az interneten forgalmazott hamis termékek terjedését. A jogszabály a tagállamok hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtást is szabályozza majd.•