Az innovációk jobbá teszik az életünket
De vajon hogyan látják a magyarok a technológia rohamos fejlődését és benne a mesterséges intelligencia (MI) szerepét? Erre kereste a választ 1000 fő – 18 és 65 év közöttiek – megkérdezésével együttműködésük első lépéseként a magyarországi Bosch-csoport és a Richter Gedeon Nyrt. közös kutatása, melynek eredményeit a Bosch × Richter Innovátorok Napja című konferencián mutatták be.
A technológiai fejlődés már jó ideje része az életünknek, az elért eredményeknek sok hasznát tapasztaljuk a mindennapjainkban. A kutatás szerint a magyarok közel kétharmada (63 százalék) pozitívan gondolkodik az innovációról, és elenyésző arányban (2 százalék) vonja kétségbe az innováció hasznosságát. Az innovatív fejlesztéseknek ma három fő küldetést tulajdonítanak a megkérdezettek: a környezetszennyezés mérséklését (46 százalék), a mindennapi élet kényelmesebbé tételét (43 százalék) és a hatékonyabb energiafelhasználást (42 százalék).
A legtöbben az MI szakmai alkalmazását jelenleg az internetes keresőmotorok (48 százalék), az önvezető járművek (48 százalék), a navigációs eszközök (42 százalék) és a gyárak működésének optimalizálása (39 százalék) területén látják. Kevésbé nyilvánvaló a válaszadók számára, hogy a mesterséges intelligencia már jelen van az orvosi berendezések tervezésében (34 százalék), a biztonsági megoldásokban (29 százalék), a gyógyszerek, oltások fejlesztésében (27 százalék), továbbá az energiaellátás szabályozásában is (21 százalék).
Mire használnák szívesen az emberek a mesterséges intelligenciát a mindennapokban? A válaszadók elsősorban általános információkeresésre (73 százalék) használják vagy használnák az MI-t. Ez nyilvánvalóan összefügg az utóbbi idők ChatGPT-boomjával, és ez lehet a mögöttes oka annak is, hogy sokan az MI-t a munkájuk megkönnyítésére (66 százalék) is igénybe vennék. Szintén jelentős azoknak az aránya (66 százalék), akik az egészségügy területén, a betegségek diagnosztizálásába vonnák be a mesterséges intelligenciát.
A jövőre vonatkozóan a válaszadók közül legtöbben azt remélik, hogy az MI hozzájárul majd a ma még gyógyíthatatlan betegségek terápiájának kifejlesztéséhez (46 százalék). Az orvosi diagnózisok pontosabbá tétele (42 százalék), valamint a gyógyító munka általános megkönnyítése (41 százalék) szintén a fő célok között szerepel. Sokan vannak, akik a mesterséges intelligenciától a környezetvédelemben való előrelépést (37 százalék), az emberi munka hatékonyságának javítását (34 százalék) és a közlekedés biztonságosabbá tételét (31 százalék) várják.
Miközben a magyarok általánosságban kifejezetten bíznak a technológiában és az innovációban, maga a mesterséges intelligencia felvet néhány kérdést a válaszadókban. A megkérdezettek több mint fele (54 százalék) egyelőre bizonytalan az MI hasznosságát illetően. Ugyanakkor azok, akik hasznosnak tartják a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket (27 százalék), túlsúlyban vannak a szkeptikusokhoz képest (19 százalék). A Boschnál és a Richternél is tisztában vannak azzal, hogy a kevésbé ismert új technológiák eleinte számos nyitott kérdést vethetnek fel, éppen ezért mindkét vállalat elkötelezett, hogy a mesterséges intelligencia iránti társadalmi nyitottságot és bizalmat tovább erősítse.•