Az átalakulás új szakmai lehetőségeket teremt
Pusztán adminisztratív átalakításról van szó, vagy a változás magában hordja a szakmai megújulás lehetőségét is?
− Az eddigi összevonás adminisztratív jellegű volt, tulajdonképpen mindent át kellett alakítani. A gazdasági apparátusokat összevontuk és bevezettük a közalkalmazotti korhatárt; ez az egyetemekhez hasonlóan 65 év, illetve a nagydoktorok esetében 70 év. Természetesen megbízással továbbra is kapcsolatban maradhatnak a kutatóközponttal a kollégák, és az Akadémia kiadhat professzor emeritus címet, ami a nyugdíj mellett havi járadékkal jár. Az egyik nagy változás a gazdasági apparátus összevonása és az idősebbek munkaviszonyának megszüntetése miatti létszámcsökkenés, ezáltal „áramvonalasabbá” váltak a működési feltételek. Az átalakulás természetesen új szakmai lehetőségeket teremt, amivel a jövőben élni kell. Nálunk ez konkrétan azt jelenti, hogy az atomenergia mellett más energiatudományokkal is foglalkozunk. Tavaly elkezdődött egy olyan munka, amelyben mindkét intézetből részt vettek kollégák. Ezt idén folytatjuk; bizonyos megújuló energiaforrásokkal, valamint a különböző energiatermelési módoknak az összehasonlító elemzésével szeretnénk foglalkozni, továbbá az olyan ipari technológiákkal, amelyekben komoly energiamegtakarítás érhető el. Elsősorban környezetbarátabb és energiatakarékosabb rendszerek kutatását tűztük ki célul. 2013-tól a kutatóközpont az atomenergia mellett másik energetikai részleggel fog működni, és a konkrét problémák megoldásában ipari kapcsolatokkal tudjuk segíteni a munkát.
Milyen előnyökkel jár a társadalom számára ez a fúzió?
− Vannak alapvető dolgok, amelyekre a társadalomnak szüksége van, ebbe beletartoznak ipari-technológiai perspektívák, amiben jó lenne, ha egyértelmű vélemény alakulhatna ki. Az Akadémia mindig is tudott tanácsokat adni a kormányzatnak. Sokszor nagyon fontos volt, hogy atomenergia ügyben független szakértő intézményként elfogulatlan véleményt tudtunk megfogalmazni. Úgy gondolom, hogy a jelenleg többnyire lobbibefolyás alatt álló megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban is szükség lenne objektív vélemény kialakítására. Szeretnénk az egyetemekkel együttműködni ezekben a témákban is.
Változások várhatók az atomenergetikai kutatások területén?
− Jelenleg nincs szükség stratégiai változtatásra, mert ez pár évvel ezelőtt megtörtént. Míg korábban főképp a paksi blokkok üzemidejének hosszabbításán és teljesítményük növelésén dolgoztunk, most előtérbe került az új erőmű kérdése, és ehhez sokkal szélesebb körű ismeretekre van szükség. Legalább ennyire fontos tudományos kutatásokat folytatunk az üzemanyagciklus zárása és a negyedik generációs atomerőművek kifejlesztése témakörében.
Jó hír, hogy világ atombiztonsági rangsorában, amely a hasadóanyagok tárolásának biztonságossága szerint állítja sorrendbe az országokat, Magyarország a második helyen áll.
− Ebben az előkelő helyezésben benne van az Izotópkutató Intézet szakértői tevékenysége is, és az MTA Energiatudományi Kutatóközpont létrejöttével egységes irányítás alá kerültek a biztonságos működésre és a fizikai biztonságra, azaz a nukleáris technológiára és a nukleáris anyagok védelmére vonatkozó kutatása.
Javulhatnak a kutatási feltételek, például az akadémiai kutatási infrastruktúra fejlesztésére kiírt pályázatnak köszönhetően?
− Igen, de nehezebb helyzetben vagyunk, mint tíz évvel ezelőtt, mivel az akadémiai intézetek számára 2009 óta gyakorlatilag megszűntek a hazai pályázási lehetőségek. Ráadásul az Európai Unió is leginkább szavakban támogatja az atomenergetikát, miközben az erre fordított pénz drasztikusan csökken.•