Kép: Depositphotos/VitalikRadko

Tavaly nagy vihart kavart a nemzetközi sajtóban annak a kínai bűnszervezetnek a leleplezése, amelyik Amerikában és Európa-szerte, több tízezer kamu webáruházat működtetve, alig néhány év alatt több mint egymillió megrendelést gyűjtött be, és ezzel mintegy 50 millió euróval rövidítette meg a gyanútlan vásárlókat. A bolthálózat létezését a Security Research Labs (SR Labs) német kiberbiztonsági tanácsadó cég tárta fel, a The Guardian pedig a világ egyik legnagyobb online csalásaként aposztrofálta az ügyet. A bűnözők a többi kö­zött angol, spanyol, francia, olasz és német nyelven is el­érhető online áruházak virtuális polcain olyan prémium­már­kák termékeit „kínálták”, mint például a Versace, a Prada vagy éppen a Dior. Természetesen egyetlen céggel sem álltak kapcsolatban, így a termékek sosem érkeztek meg a vásárlókhoz. A trükkel ráadásul nemcsak pénzt szereztek, hanem a becslések szerint közel 800 ezer vá­sárló e-mail-címéhez, bank- és hitelkártyaadataihoz is hozzá­jutottak. „Az elmúlt években Magyarországon is egyre több visszaélést tapasztalunk, a trükkök gyakorlatilag telje­sen ugyanazok, mint a nemzetközi térben” – mondta Eitmann Norbert. Magyarázatképpen hozzátette, az online csalások elkövetői legtöbb esetben nem is hazánkban élnek, más kontinensről irányítják tevékenységeiket, és párhuzamo­san több országban működtetik webshopjaikat.

Gyanús jelek

Az elmúlt években sokat finomodtak ezek az oldalak, az azonnal feltűnő, ordító hibák már nem jellemzőek. Ennek ellenére egy kis óvatossággal könnyen megóvhatjuk a pénztárcánkat egy felesleges kiadástól. A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság sajtófőnöke szerint már az gyanakvásra ad okot, ha a korábban nem ismert webshopot csak a Facebook ajánlja, vagy a Google első tíz találata között szerepel. „Miután ezek fizetett hirdetések, bárki lehet mögötte, egyáltalán nem jelenti azt, hogy megbízható oldalra navigáltunk” – szögezte le Eitmann Norbert. Az sem számít garanciának, ha a webshop doménnevében egyaránt szerepel a márkanév és a „Hungary” kifejezés. Ezzel a bűnözők csupán azt a látszatot akarják kelteni, mintha hivatalos magyar viszonteladója lenne a gyártónak, azonban a doménnév soha nem jelent semmit. Tisztában kell azzal lennünk, hogy a honlap magyar nyelvű megjelenése vagy a doméncímében látható .hu kiterjesztés nem jelenti automatikusan azt, hogy az eladó Magyarországon letelepedett, székhellyel, telephellyel vagy ügyintézési hellyel rendelkező vállalkozó.

Ismeretlen webshop esetén érdemes ellenőrizni a webhely címét, hogy az URL biztonságos https-sel kezdődik-e, de a biztonság jelei közé tartozik a webcím melletti lakat ikon is. (Kép: Depositphotos/abidal felhasználásával)

A bűnözők tipikusan az eredeti webcímre hasonlító domént regisztrálnak, a különbség nem feltűnő. A betűket olykor számokkal helyettesítik, az „o” betű helyett nullát használnak, vagy elhelyeznek benne kötőjeleket. „A doménnévben szereplő .com kiterjesztés sem jelenti azt, hogy megbízható vállalkozásról van szó. Ez azt az érzetet kelti a vásárlóban, hogy egy nemzetközi cég, egy viszonteladó az üzemeltető” – említett egy újabb praktikát, kiemelve, hogy a bűnözők elsősorban lélektanilag akarnak hatni a látogatóra. Ezért is élnek olyan bizalomgerjesztő fogásokkal, mint például a „30 napos pénzvisszafizetési garancia”. Természetesen a hatalmas áresés és a soha vissza nem térő akció is túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Emellett kezeljük kellő óvatossággal az „ingyenes ajándékot” ígérő ajánlatokat is. Árulkodó lehet a nyelvezet is. Annek ellenére, hogy a mesterséges intelligenciát alkalmazó fordítóprogramok egyre magasabb színvonalon képesek szövegeket generálni, néhány típushiba továbbra is megmaradt. Ilyen például, ha a magyar nyelvű oldalon minden szó kezdőbetűje nagybetűvel van írva. A megbízható cégek elsősorban angol nyelven kínálják termékeiket és szolgáltatásaikat, vagy magyar szövegírókat alkalmaznak a tartalmak megfogalmazásához. Szintén gyanakvásra adhatnak okot a kizárólag idegen nyelven elérhető termékleírások. Természetesen még a legális webshopok esetében is előfordulhat, hogy egy új termék mellett átmenetileg csak a gyártó eredeti nyelven készült leírását jelenítik meg, de az mindenképpen árulkodó, ha az összes terméknél hiányzik a magyar nyelvű ismertető.

A bűnözők tipikusan az eredeti webcímre hasonlító domént regisztrálnak.

Az NKFH sajtófőnöke szerint egy ismeretlen webshop esetén alaposan nézzünk utána az oldalnak. Egy új alapítású internetes boltnál még az online fórumokon sem biztos, hogy található fogyasztói tapasztalat vagy értékelés, továbbá az oldalon megjelenő fogyasztói értékeléseket is érdemes fenntartással kezelni. Ezért célszerű a webshop további menüpontjait is áttanulmányozni, és nem azonnal dönteni a vásárlásról. Első lépésként érdemes ellenőrizni, hogy a webhely címe, azaz az URL http-vel vagy https-sel kezdődik. Az utóbbi kifejezésben az „s” a secure, azaz a biztonságos rövidítése. Semmiképpen sem szabad megadni a fizetési adatainkat olyan oldalon, amelyet nem biztosítottak ezzel a protokollal. A felhasználói élmény érdekében számos böngésző elrejti az előtagot, a hivatkozási sávba belekattintva azonban minden esetben megjelenik a teljes link, és ellenőrizhető a webhely titkosítottsága, amit ráadásul a Google 2018 óta el is vár, és ennek hiányában nem biztonságosnak minősíti az adott weboldalt. Sajnos a statisztikák szerint erre a részletre egyre jobban figyelnek a bűnözők, és az új átverős oldalak döntő többsége már az elvárások alapján készül. De kereshetünk más árulkodó jeleket is. A biztonság jelei közé tartozik, ha a webcím mellett lakat ikon látható, ami azt mutatja, hogy a weblapot SSL vagy TLS protokollal titkosították.

Célszerű a webshop további menüpontjait is áttanulmányozni, és nem azonnal dönteni a vásárlásról.

„A vásárlás előtt keressünk információkat az eladóról, és semmiképpen se rendeljünk az eladó kilétét és elérhetőségeit elhallgató oldalakról, hiszen az utcán sem adunk idegen embereknek pénzt” – mondta az NKFH sajtófőnöke, aki szerint az általános óvatosság, körültekintés az online vásárlásoknál is javasolt. Hozzátette, amennyiben a hon­lap nem tartalmazza a szerződéskötési folyamatot, a jótállási-szavatossági szabályokat, az elállási jogot, vagy azt a kontaktot, akihez probléma esetén fordulhatunk, akkor azonnal navigáljunk el az oldalról.

Hogyan vásárolj?

Eitmann Norbert szerint az internetes vásárlások során hasznos lehet a virtuális kártya használata. Ez egy olyan, kizárólag online fizetésre használható kártya, amely a fizi­kai bankkártyától eltérő kártyaadatokkal rendelkezik, és sokszor külön alszámlához kapcsolódik az adott bankon belül. Erre eseti jelleggel lehet átutalni a vásárláshoz elégséges összeget. „Amennyiben mégis átverés áldozataivá válnánk, a legrosszabb esetben is »csak« az ezen a virtuális kártyán lévő összeget tudják leemelni a csalók, és nem az összes megtakarított pénzünket” – érzékel­tet­­te a virtuális kártya legnagyobb előnyét a sajtófő­nök.

Az internetes vásárlások során hasznos lehet a virtuális kártya használata.

A ha­zai bankrendszer lépést tart a korral, és felkészült az ilyen jellegű igényekre, szinte az összes nagy pénzügyi intézet számlacsomagjaiban lehet virtuális kártyát kérni. Emellett javasolt minden ismeretlen webáruházból először egy kisebb értékű, néhány ezer forintos terméket rendelni. Így személyesen győződhetünk meg arról, hogy a kereskedő a megrendelt és megfelelő minőségű terméket szállítja-e le, betartja-e a honlapon vállalt szállítási határidőt, a webshopon szereplő eladási árat és szállítási díjat számlázza-e ki, kapunk-e számlát, magyar nyelvű és érthetően megfogalmazott használati-kezelési útmutatót, adott esetben jótállási jegyet. Hozzátette: a kereskedő köteles a fogyasztó online megrendelését haladéktalanul, de legkésőbb 48 órán belül elektronikusan visszaigazolni, ami a gyakorlatban egy automatikus válasz-e-mail megküldését jelenti. A szerződés abban az esetben jön létre, ha a kereskedő az automatikus visszaigazolást követően egy újabb e-mailben igazolja a megrendelés részleteit, a konkrét terméket, az árát, a fizetési és szállítási felté­teleket és határidőket.

A fizikai bankkártyánk használatánál a fizetési adataink és a bankszámlánk kerülhet veszélybe, helyette biztonságosabb az online fizetésre használható virtuális kártya, amely a fizikai bankkártyától eltérő kártyaadatokkal rendelkezik. (Kép: Depositphotos/scornejor)

Eitmann Norbert szerint érdemes magyar vagy európai uniós vállalkozástól rendelni, mert ha bármilyen fogyasztói probléma felmerül, sokkal köny­nyebb azt érvényesíteni, mint egy távol-keleti vagy ame­rikai vállalkozás esetében. „Az uniós jogharmonizáció eredményeképpen megillet minket az elállási jog, amely egységesen tizennégy naptári nap. Elállás esetén a termék kiszállításának díját sem lehet utólag a fogyasztóra terhelni” – fűzte hozzá.

Ismeretlen webáruházból először érdemes egy kisebb értékű, néhány ezer forintos terméket rendelni. Így meggyőződhetünk arról, hogy a kereskedő a megrendelt és megfelelő minőségű terméket szállítja-e le, és betartja-e a honlapon vállaltakat. (Kép: Depositphotos/tharathiponsri@gmail.com)

Az NKFH sajtófőnöke végül kitért arra is, mit tehetünk, ha probléma merül fel a vásárláskor. Mint mondta, a legfontosabb, hogy első körben a vállalkozás felé kell jelezni a konkrét esetet. Amennyiben harminc napon belül nem kapunk visszajelzést, akkor eljárást kezdeményezhe­tünk a fogyasztóvédelmi hatóságnál. Emellett pedig békéltető testülethez is fordulhatunk; az eljárásban az érintett vállalkozásnak ugyanis együttműködési kötelezettsége van, és a testület 200 ezer forint igény alatt kötelező, a bírósági ítélettel megegyező erejű végrehajtható dön­tést hoz. Amennyiben uniós országban működő vállalko­zás­sal szembeni panaszát a vásárló nem tudja közvetlenül rendezni, az Európai Fogyasztói Központ ingyenes segítségét kérheti. Azt is jó tudni, hogy az Európai Fogyasztói Központok ingyenesen nyújtanak jogi segítséget a határon átnyúló fogyasztói panaszok megoldásában.•

Címlapkép: Depositphotos/VitalikRadko