A magyarok többségét nem lehet átverni
Az elemzés rámutatott arra, hogy az EU-ban magas azoknak a száma, akik érteni vélik a szellemi tulajdon fogalmát. A válaszadók 83 százaléka mondta, hogy nagyon jól vagy jól érti a fogalmat. A megértés országonként jelentősen eltér: megosztott első helyen van Magyarország és Portugália, ahol ez az arány 92 százalék, míg Dániában csupán 49 százalék, Svédországban pedig 47 százalék.
A tanulmány vizsgálta a hamisított árukkal kapcsolatos fogyasztói magatartásokat is. A magyar fogyasztók élen járnak, mindössze 9 százalékuk vásárol szándékosan illegális terméket, miközben ez az adat Dániában és Hollandiában 26-26, Bulgáriában 31, Romániában pedig 72 százalék.
Az internetes kalózkodás és a világhálón elérhető illegális tartalmak tekintetében a dánoknak csak a 24 százaléka mondta azt, hogy elfogadhatónak tartja az internetről illegálisan, személyes használatra szánt tartalom beszerzését, a szlovákok 58, a szlovének 56, a magyarok 54 százalékban gondolják így. Az európaiak 12 százaléka tavaly kizárólag sportközvetítéseket nézett illegális forrásokon keresztül. Hazánkban ez mindössze 6 százalék volt, míg Görögországban és Bulgáriában a sportrajongók 20-21 százaléka választott illegális csatornát. Viszont uniós szinten tízből csaknem kilenc válaszadó ismer legalább egy legális online tartalomszolgáltatót, de vannak eltérések: a portugál és észt 96 százalék, a magyar és dán 83-84 százalék.•