Olvasóinknak bizonyára van már tapasztalatuk arról, hogy a korral haladva és vásárlói, partneri elvárásokat szem előtt tartva hogyan születik meg az igény a nélkülözhetetlen online felületek használatára.
Az év végéhez közeledve talán már javában a karácsonyi időszakra tervezett megjelenéseik költséghatékony reklámlehetőségein vagy a következő évi portfólióbővítés bemutatásának eszközén dolgoznak. Mindenesetre a már hagyományosnak és kötelezőnek mondott honlapfejlesztés, -bővítés vagy akár meglévő honlapjaik új alapokra helyezésének gondolata az üzleti tervben már helyet kaphatott.
A vállalatok felépítésének megfelelően a honlapok funkcióinak együttes feladata, hogy megfelelően kiszolgálja a cégek működését, és bár nagyon egyszerűnek látszik az összehangolás – mert „mindenki ért hozzá” –, előzetesen nem árt felkészülni arra, hogy a folyamatban szükség van a vállalat minden területének részvételére.
Szakértők szerint az a jó, ha sok kérdés merül fel egy-egy ilyen folyamat kapcsán. Bár ezeket a kérdéseket nemritkán megfogalmazni sem egyszerű, ahogy előző cikkeinkben, úgy most is feltesszük azokat, amelyek online területen első hallásra egyértelműnek tűnhetnek, sokszor mégis megfeledkezünk róluk.

A megfelelő honlap építése során tapasztalataink szerint leggyakrabban felmerülő kérdésekre László Róbert, a dPortal Kft. ügyvezetője válaszolt.

Hogyan érdemes nekilátni egy honlapnak?
– A honlapoknak alapvetően a tulajdonosuk céljait kell szolgálniuk. Ezeket a célokat érdemes összegyűjteni, fontossági sorrendbe állítani. Egy honlapot elkészíteni és üzemeltetni költséges lehet, ezért nem árt, ha van terv arra, hogy mindezeket a költségeket a honlap hogyan fogja kitermelni – ha nem is szó szerint, de legalább marketingértéket biztosítva.
A versenyszférában egészen más célokat szolgál egy honlap, mint egy kormányzati vagy egy közszolgálati honlap, de végeredményben mindegyiknek rentábilisnak kell lennie. Egy webáruháznál viszonylag könnyű lemérni, hogy milyen a hatékonysága, és ténylegesen meg is tudja-e termelni a fejlesztési-fenntartási költségeit, de vannak honlapok, ahol ez nem ennyire egyértelmű. A honlapokon alkalmazott reklámok bevételei is segíthetnek a fenntartásban, ám ez elsősorban a nagy látogatottságú oldalakra érvényes inkább.
Ezért célszerű a szervezet üzleti modelljét megvizsgálni (egy nonprofit cégnek vagy alapítványnak is van ilyen), megkeresni, hogy a honlap milyen pontokon, hogyan tudja ezt a leghatékonyabban támogatni, és kialakítani a honlap üzleti modelljét. Ezeket aztán még a tervezés elején érdemes jól látható helyre, élénk színnel kiírni, mert a honlapépítéskor aztán sűrűn szükség lesz a gyökerekre hivatkozni.

Mivel kezdjünk? Arculat? Tartalom? Navigáció?
– A honlapépítésnek sokfelől lehet nekifogni. Kifejezetten szerencsés, ha vannak már kezdeti elképzelések, de érdemes nyitottnak lenni a szakértő tanácsaira. Marketingeszközként az arculat lesz talán az elsődleges, és a látogatókban is ez kelti az első benyomást. Ahhoz azonban, hogy egy honlap használható, funkcionális legyen, elengedhetetlen a jól megtervezett navigáció. Persze mit sem ér az egész, ha a „kirakatba” nem kerül a látogatókat vonzó tartalom.

Miért a navigáció az első?
– Mert a honlapra szánt tartalom nem feltétlenül áll rendelkezésre már az elején, az arculatot pedig részben a navigáció határozza meg. A honlap építését ezért én a navigációs struktúra tervezésével kezdeném. A navigációs struktúra könyörtelen dolog, egyértelműen hatékonynak kell lennie: ha valami nem érhető el kényelmesen, vagy a szerkezet nem átlátható, akkor az a kiszolgálás rovására megy. Ezért a navigáció tervezését a kínált szolgáltatásokra, illetve az elérni kívánt látogatók várható szokásainak előzetes elemzésére kell alapozni. Meg kell vizsgálni, hogy ki és miért fogja a honlapot látogatni, és hogy az egyes felhasználói csoportok a látogatási céljukat hogyan tudják a legegyszerűbben elérni. A navigációs struktúrának nyilvánvalóan követnie kell azokat a célokat, amelyek elérésére a honlapot létrehozzuk, de ezt úgy kell tennie, hogy közben találkozzon a látogatók elvárásaival is. A navigációs struktúra tervezése során óhatatlanul letisztul az üzleti modell is.

Mi a helyzet az arculattal?
– Az arculatot legalább részben a navigációs struktúra is meghatározza: másképp lehet felépíteni például egy néhány oldalas honlapot, amely egy fotóművész munkáját mutatja be, és másként egy hírportált. Az arculat egyik jellemzője az oldalak felépítése, a vizuális elemek elrendezése. A navigációs struktúra tükrözi a honlap céljait, és egy ehhez illeszkedő, jól megválasztott elrendezés, illetve az elrendezéshez igazodó attraktív dizájn egymást erősítő eszközökké válhatnak. Az arculat másik jellemzője a szín- és formavilág. Ezt ugyan részben meghatározzák a már meglévő arculati jegyek és kialakult imázs, de ezek mellett is lehetséges egy kis játék. A várható látogatók elemzéséből kiderülhet például, hogy jellemzően milyen korosztály fogja a honlapot látogatni, vagy más olyan szempont, amit egy dizájner arculati döntésekre tud fordítani, és ehhez alkalmazkodva választhat például sötétebb vagy világosabb színeket, szögletes vagy kerekded formákat.

És a tartalom?
– A honlapot a tartalom fogja életben tartani. Hiába van egy elvileg megtervezett navigáció és hiába szép a megjelenés, ha a látogató tartalmilag nem azt kapja, amit vár. A tartalom persze egészen eltérő lehet a honlap céljától függően. Előfordulhat, hogy csak elvétve van szükség a tartalom frissítésére, de manapság ez ritka: ha valami nem változik, akkor az meghal. Ezért elengedhetetlen a tartalom karbantartása, ami jelentős energiákat köthet le, ezzel érdemes számolni.
Nagyobb szervezet esetén ajánlatos tartalomfelelősöket kijelölni, akik a területükhöz tartozó oldalakat naprakészen tartják, ilyen esetben érdemes tartalomkezelő rendszert használni, ahol átláthatók a felelősségi területek és a honlap állapota. A honlapra szánt tartalmak sokfélék lehetnek, a szöveges képes tartalomtól kezdve a videókon keresztül az interaktív vagy közösségi tartalmakig.

Mikor érdemes interaktív (hozzászólások, fórum stb.) honlapot készíteni?
– Akkor, ha ez a honlap céljait szolgálja, ami a kezdeti elemzésekből kiderül. Az emberek néha szeretnek hozzászólni a dolgokhoz, de még azok is, akik nem szólnának hozzá egy témához, rendszerint szívesen olvassák mások véleményét, és méltányolni szokták, hogy legalábbis lehetőség van erre.
Az internetet ma közösségek formálják, és nagyon „trendi” minél több webkettes eszközzel élni, de ez kétélű fegyver. A hozzászólások forgalmat generálhatnak, építhetik a közösséget, ami a honlaphoz kötheti és visszatérésre ösztönözheti a felhasználókat. Ugyanakkor a látogatók által feltöltött tartalmakat folyamatosan figyelni kell, reagálni kell, és szükség lehet akár arra is, hogy a fenntartó beavatkozzon egy-egy fórumba. Összességében a közösségi szolgáltatások a honlap javát szolgálhatják, ám érdemes ezt is tervezetten elindítani, és már a kezdetekkor erőforrást biztosítani ennek támogatására.

Mire van szükség a hon­lap­épí­­tés­hez?
– Kell egy jó csapat. Olyan szertágazó ismeretekre és képességekre van szükség egy jó honlap felépítéséhez, ami ritkán van meg egy emberben. A szervezet felső vezetésének támogatása a nyitó lépés, azonban szükséges a marketing és az IT bevonása is.
A honlapfejlesztés egy projekt, a projektvezetőn is sok múlik, ahogy a csapat többi tagján is. A tényleges fejlesztést jobb professzionális fejlesztőkre bízni, a siker azonban csak közös eredmény lehet. Szükséges persze az informatikai infrastrukturális háttér, amit a szervezet saját erőforrásból is biztosíthat, vagy szolgáltatásként bérbe is vehet.

Mi a különbség a sitebuilder és a fejlesztő között? Hogyan függ össze a munkájuk? Ideális esetben kik működnek közre egy honlap kialakításánál?
– A honlapépítő szerkezeti szempontból, „felülről” közelíti meg a feladatot, és azt részekre bontja. A fejlesztő ezeket a részekre bontott „alsó” építőkockákat készíti el, és rakja aztán össze egésszé. Ideális esetben a honlap kialakításában minden érdekelt részt vesz, az üzleti megrendelőtől kezdve a tartalomért felelősökön keresztül a fejlesztést végző különböző specialistákig.
Markánsan különböző készségek szükségesek például egy szép arculat elkészítéséhez, mint mondjuk a honlap hátterében lévő hatékony adatszerkezetek tervezéséhez.
A grafikus, a dizájner, a szoftverergonómus, a rendszertervező, a sitebuilder vagy a fejlesztő elvileg mind különböző szakterületen dolgozik, de a munkájuk a gyakorlatban mégis szorosan összekapcsolódik. A honlapépítés során ezek a területek gyakran hatnak egymásra, például egy ergonómiai megfontolásból leegyszerűsített interakció magával hozhatja az optimális adatszerkezet egyszerűsödését is, vagy egy grafikai ötlet hatással lehet a honlap oldalelrendezésére és arculatára.

Fejlesztők között milyen típusokat különböztetünk meg?
– Sokakat érthetünk ide, kezdve az oldalak HTML struktúráit és a formázó stíluslapokat fejlesztőkkel, a Javascript vagy Flash programozókon keresztül a Java programozókig. De ide sorolhatók végeredményben a kiszolgáló háttérrendszerek vállalatialkalmazás-fejlesztői és az adatbázis-fejlesztők is.

Hogyan keressünk fejlesztőt? Érdemes saját fejlesztőt alkalmazni?
– Ez attól függ, milyen célra keresünk fejlesztőt. A webes fejlesztés nagyon népszerű, sokan „értenek hozzá”, ami bizonyos szintig igaz is, és nem mindenhez szükséges nagyon mély ismeret. Részben ez is a motorja a web szédületes fejlődésének, és valószínűleg ez így is van jól. Nem tartanánk itt, ha a web csak a programozókon múlt volna.
A karbantartás jellegű vagy kisebb feladatok elvégzésére elegendő lehet saját alkalmazott is. Egy bizonyos méret fölött a honlap már több, különböző irányokban specializálódott fejlesztőt igényelhet, amit nem biztos, hogy belső erőforrásból célszerű biztosítani. Ilyenkor érdemes lehet a honlapépítést és -fenntartást kihelyezni.

Ügyfélként mi alapján dönthetjük el, hogy tapasztalt fejlesztővel van-e dolgunk?
– Ajánlatos referenciákat kérni, de a mai világban egy fél évvel korábbi munka már történelem lehet. Ezért elsősorban a legutolsó munkákat célszerű megnézni, és akár beszélni a fejlesztő elképzeléseiről is. A tapasztalt fej­lesztőnek van mit mesélnie, de vannak tervei is.
A mai világban egyre több „gyors” tudásterület formálódik, ezekkel nem könnyű lépést tartani. Kifejezetten hasznos, ha vannak a csapatban friss titánok, akik nem olvasnak e-mailt, mert az már elavult, és öt percnél régebbi közösségi üzenetekre sem válaszolnak már. De azért a tapasztalat nem hátrány, a nagyon fiataloknak egyszerűen nem volt még idejük felépíteni az őket később szakértővé avató összetettebb sémáikat. A mai „gyors” tudás gyakran felszínességgel jár, és majdnem mindig eljut a fejlesztés egy olyan szakaszba, ahol szükség van a szakértők mélyebb ismereteire és átfogóbb szemléletére.

Hol tévednek sokan?
– Mivel szinte mindenki használja az internetet, sokan gondolják úgy, hogy értenek is hozzá, és alábecsülik a hon­lapkészítéshez szükséges munkát és tudást. Pedig a szakértőknek is folyamatosan újra kell értékelniük a tapasztalataikat, és újra meg újra meg kell vizsgálniuk, hogy mitől működnek a dolgok, és mi az, amitől tegnap még működtek, de ma már nem. Az internet folyamatosan változik, és ez azért is potenciális csapdahelyzet, mert nehéz észrevenni, ha valami elkerüli vagy elkerülte a figyelmünket.
A honlap építése kapcsán gyakran megnehezítik a szakmai szempontok érvényesítését a megrögzült megrendelői elképzelések. Lehet, hogy amit a megrendelő szépnek vagy praktikusnak gondol, az az aktuális honlapon nem nézne ki jól, vagy nem alkalmazható. A fejlesztő egy szintig igyekszik a szakmai szempontokat képviselni a megrendelő érdekében – akár a megrendelő véleményével szemben is –, de végül meg kell hajolnia a megrendelői akarat előtt, s ez nem mindig eredményez referenciaértékű megoldást.
Egy honlap indításánál sokan törekszenek arra, hogy a népszerű keresők találati listái élére kerüljenek, és ezt irreális határidő alatt szeretnék elérni. A találati listák előkelő helyeiért nagy a verseny, és akik jelenleg ott vannak, akiknek a helyére vágyunk, adott pillanatban azok ennek a versenynek a nyertesei. Ezt a helyet ők már kiérdemelték, és megtették azt, ami előttünk még csak elérendő cél. Az elsőséget csak úgy lehet elvenni tőlük, hogy kiemelkedően jót alkotunk, innovatívabb és szerethetőbb oldalt építünk, mert miközben mi ezen dolgozunk, a jelenlegi nyertesek sem valószínű, hogy karba tett kézzel ülnek. A keresőmotorokra való optimalizáció (SEO) izgalmas kihívás: a tartalom, a kapcsolatok és a technikai megoldások szinergiájára van szükség, hogy eredményeket lehessen elérni. Erre önmagában a fejlesztő nem képes, csapat kell hozzá. De azok sem nyugodhatnak meg, akik jelenleg az elsők, szüntelenül törni kell a fejüket, hogy milyen újítással tarthatják meg a helyüket.

Mire kell még figyelni?
– Akármilyen hihetetlen, potenciálisan gyakorlatilag minden honlap kezel személyes adatokat. Amennyiben rögzítik a tűzfalon vagy a kiszolgáló szerver naplójában a látogató IP címét egy időbélyegzővel, ez már közvetetten azonosíthatóvá teheti a látogatót, ami az adatvédelmi törvény fogalmai szerint személyes adatnak minősülhet. Bármilyen regisztráció, ahol felhasználói nevet vagy e-mail címet kérünk, már személyes adatkezelést feltételez, a honlapépítő pedig nem árt, ha ezzel tisztában van. Érdemes lehet szakjogásszal konzultálni, mert kényes pontokra hívhatja fel a figyelmet, és akár csak néhány tanáccsal is „életet menthet”.
Egyébként viszont technikai szempontból a felkészülés nem lehetetlen vállalkozás. Át kell tekinteni, hogy a honlap kiszolgálása során milyen jellegű adatok minősülhetnek személyes adatnak, és az adatvédelmi törvény által előírtak szerint kell szabályozni és megoldani ezek kezelését. Nagyon fontos az érintettek számára az adatkezeléssel kapcsolatban biztosítani a lehetőséget a törvényben előírt jogaik gyakorlására, amit a honlapon célszerű/ajánlott feltüntetni.
A fentieket összegezve a honlapok építése bár egyszerűnek tűnik, mégis a folyamatba kapcsolódó, szerteágazó területek bonyolulttá tehetik. Ajánlott tehát – mint oly sok más szakterületen – ebben az esetben is delegálni, kiszervezni az egyes részfolyamatokat. Legyünk körültekintőek a szakember kiválasztása során, mindig releváns témakörben kérjünk referenciát.•