A hazai agrárkutatás szolgálatában
Magyarországon az agrárkutatás területén eddig nem volt példa arra, hogy a kutatási célok, feladatok kitűzése, megosztása ilyen szervezetten történjen. Az ernyőszervezethez tartozó intézetek a hálózatból adódó előnyöket kihasználva, egymással szorosan együttműködve úgy dolgozhatnak, hogy a NAIK egységes intézményként jelenik meg itthon és külföldön egyaránt. Ez azt is jelenti, hogy a szervezeten belül minden egységnek azonos prioritásrendszer alapján kell a munkáját terveznie és egymást támogatva kell a mindenki számára érvényes célok elérésére törekednie.
Irányított keresztezés (NAIK GYKI)A NAIK prioritásként kezeli a magyar K+F szféra más intézményeivel történő együttműködés ösztönzését, a kutatói utánpótlás nevelését, a Kárpát-medence magyar nemzetiségű kutatóival való kapcsolatok erősítését és az intézetek társadalmi szerepvállalásának fokozását.
Kutatók Éjszakája a NAIK MBK-ban – gyakorolnak a jövő tudósai…A nemzetközi együttműködések tervezésekor a NAIK szoros együttműködésre törekszik a földművelésügyi, valamint a külügyi és külgazdasági tárcával. Ez egyben lehetővé teszi azt is, hogy a NAIK és kutatói hálózata érdemi partner legyen a kétoldalú nemzetközi gazdasági együttműködésekben kulcsszerepet betöltő gazdasági vegyes bizottságok munkájában és egyes konkrét programok megvalósításában, továbbá a tudásexport erősítésében.
Dunai kecsegetelepítés Budapestnél (NAIK HAKI)Néhány kiemelt K+F+I terület a NAIK-hoz tartozó kutatóintézeteknél: szerves mikroszennyezők biokémiai, biológiai fő- és mellékhatás-vizsgálata; a komposzt mint „virtuális élőlény” vizsgálata genomikai, proteomikai és mikrobiológiai módszerekkel; minőségi sertés- és baromfihús-termelés megalapozása hazai termesztésű és alternatív fehérjeforrások használatával; őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták megőrzése; magas hozzáadott értékű, egészségvédő hatású élelmiszerek kifejlesztése; a klímaváltozás hatásainak elemzése és a lehetséges válaszok megadása; agroerdészeti rendszerek legjobb hazai gyakorlatának megalapozása; csonthéjas, héjas, bogyós és almatermésű gyümölcsfajok fajtakutatása; magról szaporítható egynyári dísznövényfajták és rózsafajták kutatása; haltermelési technológiák kidolgozása; haltermelő rendszerek elfolyóvizének kezelése; gazda-mikroba kölcsönhatások; in vitro megtermékenyítési rendszerek; fenntartható és környezettudatos mezőgazdasági termeléstechnológiák; alacsony üvegházhatású gázkibocsátású trágyaföldolgozási technológiák; rezisztenciaforrások genetikai hátterének kutatása, szélsőséges vízháztartási helyzetekhez való alkalmazkodás kutatása; mezőgazdasági eredetű szennyvizek öntözéses hasznosítása; szaporítóanyagok patogénmentesítése; génbanki anyagok fenntartása és genetikai vizsgálata; édesburgonya hazai termesztésbe vonása.
Bioanalitikai módszerek fejlesztése (NAIK ÉKI)Az intézmény a hozzá tartozó kutatóintézetek révén többféleképpen kapcsolódik közvetlenül is a mezőgazdasági termeléshez, hiszen ezek a szellemi műhelyek meghatározó szerepet töltenek be a termelők vetőmag- és kertészeti szaporítóanyag-ellátásában, a szaktanácsadásban és a továbbképzésben is.
Érdeklődők a NAIK standjánál a Bábolnai GazdanapokonA NAIK – kiterjedésénél fogva – nemzetközileg is jelentős méretű intézményként kapcsolódik a világ tudományos vérkeringésébe, növelve ezzel a hazai agrárkutatás elismertségét.•
Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet (NAIK ÁTHK)
Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet (NAIK ÉKI)
Erdészeti Tudományos Intézet (NAIK ERTI)
Gyümölcstermesztési Kutatóintézet (NAIK GYKI)
Halászati Kutatóintézet (NAIK HAKI)
Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet (NAIK MBK)
Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (NAIK MGI)
Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztály (NAIK NÖKO)
Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály (NAIK ÖVKI)
Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet (NAIK SZBKI)
Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály (NAIK ZÖKO)
