2020. március: jegyzet, közlekedés, biztonságtechnika, automatizálás, portré, agykutatás, Nemzeti Agykutatási Program, disszemináció, tudomány, genomika, kémia, orvostudomány, etológia, mesterséges intelligencia, biológia, fizika, innováció, egyetem, anyagtudomány, egészségipar, agrárium, energiagazdálkodás, hulladékgazdálkodás, környezetvédelem, zöldkörnyezet, paragrafus, it, kriptográfia
2020. március 4.

Szerző:
Bencze Áron

Virtuális pénztárcáink

SMS, QR-kód, mobil pénz vagy éppen chatprogram – íme néhány pénzügyi tranzakciót kiváltó innovatív megoldás a 21. századból. Napjainkban egyre ritkábban használunk készpénzt, és rövid időn belül a bank­kártya­használat is elveszítheti hegemóniáját a piacon. Összeállításunkban virtuális pénztárcáinkban kotorásztunk egy kicsit.


A közhiedelemmel ellentétben nem a föníciaiak, hanem Kis-Ázsiában, az Égei-tenger partjától keletre élő lüdek fedezték fel elsőként a nemesfémek hatalmát, és verték az első arany- és ezüstpénzeket i. e. a 7. században. Az újító megoldást előbb a görögök, majd később a rómaiak is átvették, elterjesztve a pénz fogalmát és használatát egész Európában. A fémpénzek hegemóniája – néhány elszigetelt példát leszámítva – évszázadokon keresztül megkérdőjelezhetetlennek számított, de az ipari forradalom után egyre nagyobb hiány alakult ki a nemes­fémek piacán, ezért a kereskedők előbb váltókat adtak ki, majd ezekkel a váltókkal kereskedni is kezdtek. Idővel a bankok bocsátották ki a váltókat, melyeket a 19. századtól bankjegyeknek neveztek el, mígnem végül az állam szerezte meg kibocsátásuk monopóliumát, így váltak a bankjegyek egy-egy ország törvényes fizetőeszközévé.

Érdekesség, hogy az első papírpénz, mintegy ezer évvel megelőzve a nyugati világot, már a 7. században használatba került, méghozzá Kínában, a Tang-dinasztia uralkodása idején. Marco Polo (1254–1324), a híres velencei utazó személyesen tapasztalhatta meg, hogy a kereskedések során nagy alakú papíros anyagú eszközt használtak csereeszközként. Útinaplójában külön fejezetet szentelt a kínai pénzügyi újításnak. Jól mutatja az akkori Európa felsőbbrendű hozzáállását a Távol-Kelethez, hogy az utazó feljegyzéseit kétségbe vonták. Vélhetően a legrégebbi, ma is létező bankjegyet valamivel később, feltehetően 1375 körül, Hongwu császár uralkodása alatt készítették.

A mindenható plasztik

A bankkártya megjelenésére egészen a 20. század közepéig kellett várni, amikor is a legenda szerint egy bizonyos Frank McNamara nevű bankár akkor szembesült azzal, hogy otthon felejtette a pénztárcáját, amikor fizetni akart egy étteremben. A kellemetlen helyzet végül a pénzügyi világot gyökeresen megváltoztató ötletet eredményezett, és alig egy esztendővel később a Hamilton Credit Corporation kiadta az első, bankhoz kötött bankkártyát, a Diners Clubot. A termék olyan sikeres lett, hogy már egy éven belül húszezer darab került forgalomba. Kelet-Közép-Európa első bankkártyája az MKB Bank nevéhez fűződik, azonban magánszemélyek nem, kizárólag devizabetéttel rendelkező cégek igényelhettek bankkártyát, az esetleges túlköltésekhez a banknál vezetett számláik szolgáltak fedezetül. A pénz mintegy 2700 éves történetében évszázadokon keresztül alig történt némi változás, ám az elmúlt évtizedekben hihetetlenül felgyorsult a fizetőeszközök innovációja.

Hosszú időn keresztül a bankkártyákat bolti vásárlás során, a terminálba dugták be, hogy a chipet le tudja olvasni az eszköz, vagy a mágnescsíkot húzták le a terminálon – ma már elég közel tartani hozzá. A MasterCard 2003-ban, a floridai Orlandóban indította el pilottesztjét, Magyarországon 2010 körül terjedt el az érintéses fizetés.

Hosszú időn keresztül a bankkártyákat kétféleképpen lehetett használni vásárláskor: a terminálba dugták be, hogy a chipet le tudja olvasni az eszköz, vagy a mágnescsíkot húzták le a terminálon. Ma már ki sem kell adni a kezünkből a plasztikkártyát, elég közel tartani a terminálhoz. Annak ellenére, hogy itthon 2010 táján terjedt el az érintéses fizetés – elsőként a nyári fesztiválok fiatal közönsége fizethetett alkalmi kártyákkal –, a PayPass, valójában nem is számít új technológiának. A MasterCard közel egy évtizeddel korábban, 2003-ban, a floridai Orlandóban indította el pilottesztjét, amikor 16 ezer vásárló több mint 60 üzletben próbálhatta ki, mennyi időt spórol, ha csak a terminálhoz érinti a bankkártyáját. Magyarországon a kényelmi szempontok miatt ötezer forint alatti tételeknél nem kérnek PIN-kódot a terminálok.

Chateléstől a vásárlásig

Az online fizetési megoldások közül messze a legnépszerűbb a PayPal, ami nem más, mint egy meglévő banki infrastruktúrára épülő internetes fizetési rendszer. Ez a szolgáltatás lehetővé teszi a felhasználóknak az egyszerű fizetést, a webáruházak üzemeltetőinek pedig a biztonságos pénzfogadást. Alkalmazásával kiküszöbölhetők az internetes visszaélések, ugyanis ha mégsem a megfelelő terméket vagy szolgáltatást kapja a megrendelő, akkor a pénzt visszautalják. A PayPal tranzakciós díja az elutalt összeg 1,9–3,4 százaléka között van, és minél több vásárlást bonyolítunk le, annál kevesebb lesz a jutalék. A regisztráláshoz elég egy e-mail-cím, és csak a felhasználói fiókban kell egyszer megadni bankkártyaadatainkat. A PayPal segítségével átutalásokat is fogadhatunk.

Kínában egy közösségi média platform, a 2011-ben létrejött WeChat uralja a piacot, és bár eredetileg üzenetek küldésére, képek és videók megosztására jött létre a felület, napjainkban már a számlákat is ezen keresztül fizetik a kínaiak, és pénzt is utalhatnak egymásnak vele. A platform használata nem csak a gazdagok körében elterjedt, a közel egymilliárd regisztrált felhasználó egyértelműen arra utal, hogy még a szerényebb körülmények között élők is ezt a rendszert használják bevételeik és kiadásaik kezelésére az országban. A WeChat más iparágakra is hatással van a közel másfél milliárdos lélekszámú országban; a kínai Ubert felvásárló Didi közösségitaxi-szolgálat kezdi szinte teljesen kiszorítani a hagyományos taxikat, készpénzt viszont nem nagyon fogad el, és nem meglepő módon a WeChat marad ez esetben is az egyetlen fizetési forma. A dübörgő turizmus hatására már Európában is találkozhatunk a szolgáltatással, hiszen sokan ráeszméltek arra, hogy a gazdag kínai turisták szívesebben költenek a digitális pénztárcájukból. A londoni piacokon pedig már számos helyen be is üzemelték a WeChat Pay-t, a Budapest Airport – Európában az elsők között – három új, a kínai turisták által preferált fizetési rendszert vezetett be a repülőtéren, köztük a híres közösségi platformot.

A Kínában elterjedt WeChat eredetileg üzenetek küldésére, képek és videók megosztására jött létre, ma már a számlákat is ezen keresztül fizetik a kínaiak, és pénzt is utalhatnak egymásnak vele.

Az ázsiai ország hamarosan szintet léphet ezen a területen: 2015-ben vezették be a Sesame Credit nevű „társadalmi hitelrendszert”, mely adott pontszámban határozza meg a felhasználó hitelképességét. A kiszámítási procedúra nemcsak a teljes, digitálisan tárolt fizetéstörténetet veszi figyelembe, hanem a személyi azonosítóval összekötött teljes internetes tevékenységet és közösségimédia-jelenlétet. Ezt a lehetőséget egészítheti ki a Kína nagyvárosait lefedő, mesterséges intelligenciával felvértezett kamerás térfigyelő rendszer, vagyis hamarosan megvalósulhat az arcazonosítás alapján történő fizetés.

Csak le ne merüljön a telefon

A világ egyik legszegényebb országában, Etiópiában a lakosság kétharmada a mobilfizetésben hisz. Az ország GDP-jének mintegy 40 százaléka érinti ezt a rendszert, és a világon ebben az afrikai országban a legmagasabb a mobilfizetés gazdasági súlya. A rendszer elindítása a Safaricom nevű helyi mobilszolgáltatóhoz fűződik, és az M-PESA nevű mobilfizetés rendkívül egyszerű. A feltöltőkártyán található kódot kell elküldeni a szolgáltatónak, mely hozzáadja a tulajdonos mobiltárcájához a feltöltés összegét. Az M-PESA sok mindenre használható az országban, nemcsak utazni lehet vele, de a kiskereskedelemben és a szolgáltatási szektorban is elfogadják. A szolgáltatás az elmúlt években már számos afrikai országban megjelent, és a fejlődő országok fő fizetési formájává vált. De elérhető Albániától Indiáig számos államban, sőt több kelet-európai országban, például Romániában is.

Több kontinensen – a technikai fejlődés jóvoltából – ötvözték a bankkártya és az okostelefonok adta lehetőségeket, így a mobil­fizetés technikai feltételei napjainkban már alapnak számítanak: egy NFC-képes, internet-hozzáféréssel rendelkező és a QR-kód ér­telmezésére képes okostelefonra van hozzá csupán szükségünk. A mobilok a vezeték nélküli technológia (a Near Field Com­mu­ni­cation, azaz a közeli rádiófrekvenciás kommunikáció) segítségé­vel kommunikálnak a fizetési terminállal. A mobilfizetés egyik leg­inkább terjedő változata a QR-kód, ilyenkor a művelethez egy kétdimenziós vonal- vagy pontkódot használnak, amely eredetileg az angol Quick Response (gyors válasz) kifejezés rövidítése. A QR-kódot még jóval korábban, a kilencvenes évek közepén Japánban fejlesztették ki. Legfőbb előnye, hogy bármilyen szögből lefényképezhetjük, ennek köszönhetően a műveletet nem lehet elrontani. A kódot akkor is értelmezi a mobil, ha ferde a kép, a beolvasás folyamata pedig mindössze néhány másodpercig tart.

A technikai fejlődés ötvözte a bankkártya és az okos­telefonok adta lehetőségeket, így a mobilfizetés technikai feltételei nap­jainkban már alapnak számítanak. A mobilok a veze­ték nélküli technológia (a Near Field Communication, azaz a közeli rádiófrekvenciás kommunikáció) segítségével kommunikálnak a fizetési terminállal.

Egyre gyakrabban találkozhatunk QR-kódokkal hirdetéseken, plakátokon, szórólapokon, weboldalakon. A QR-kód második ge­ne­rációja új szemléletet hozott ebbe a szegmensbe, ugyanis segít­ségével másolhatatlan és hamisíthatatlan dokumentumokat hozhatunk létre. A mozgó, akár másodpercenként is változó QR-kód megannyi adatot képes magába foglalni, például a felhasználó fényképét, ujjlenyomatát is a kódba foglalhatjuk, ami meggátolja a visszaéléseket vagy egy korlátozott alkalomra szóló belépő többszörös felhasználását, ezzel pedig feleslegessé válhat az online vásárolt jegyek kinyomtatása. A technológia akár még a fényképes igazolványokat is helyettesítheti. A különleges titkosítási technológia segítségével az új generációs mozgó QR-kódot kizárólag az arra jogosult szervezet vagy vállalat tudja kibocsátani, ezzel szemben az ellenőrzésére gyakorlatilag bárki képes az ingyenesen hozzáférhető alkalmazással.

Nemcsak a pénzünket tehetjük virtuálissá telefonon, de a hűségkuponokat és a törzsvásárlói kártya applikációkat is, melyek felhasználása a kutatások szerint sokkal magasabb szintet ér el, ha nem kell külön keresgélni a nyomtatott verziójukat, melyeket gyakran éppen a másik táskájában vagy zsebében hagyott a feledékeny vásárló.

QR-kódos fizetési megoldással került a 2019-es év legizgalma­sabb digitális pénzügyi fejlesztései közé egy magyar startup, a Block­­Ben a FinTechShow-n. A tervek szerint idén induló Block­BenPay egy mobilalkalmazás használatával – a bankokat kihagyva – biztosít lehetőséget az azonnali biztonságos fizetésre QR-kód segítségével. A rendszer különlegessége, hogy bevételeinket és ki­adásainkat egy aranyalapú rendszeren belül kezelhetjük, amely megvéd a szélsőséges árfolyam-ingadozásoktól, sőt még azt is lehetővé teszi, hogy fizetéseinkkel akár aranytartalékainkat is növeljük a vásárlások után járó, aranyalapon számolt visszatérítésnek köszönhetően. Mindez annak tükrében lehet hasznos, hogy a világ jegybankjai 50 éve nem látott mértékben vásároltak aranyat: csak az előző év első felében 374 tonnát.

Az úgynevezett proximity payment – bolti fizetés – alkalmazá­sok egyelőre elsősorban a tengerentúlon hódítanak. Az Egyesült Államokban a felmérések szerint a lakosság mintegy negyede kipróbálta már ezt a lehetőséget, azaz az egy-egy cég által fejlesztett applikáción keresztül történő vásárlást. Az új iparágra belépő kereskedők legfőbb célja, hogy megtörjék a bankkártya-kibocsátók dominanciáját ezen a területen, és kikerüljék a magas tranzakciós illetékeket.

A mobilfizetési alkalmazás tekintetében az Egyesült Államokban, meglepő módon, egy kávézólánc, a Starbucks volt a legnépszerűbb néhány éve. A szakértők szerint a siker egyrészt a vendéglátólánc népszerű hűségprogramjának, másrészt a piacra lépés időpontjának tudható be. A Starbucks ugyanis olyan technológiai óriásokat előzött meg ezen a piacon, mint az Apple, a Google vagy éppen a Samsung. A trendek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy folyamatosan nő azoknak a cégeknek a száma, melyek erre a piacra akarnak belépni, hiszen a vásárlók adatainak és vásárlási szokásainak megszerzése igen komoly értéket jelenthet marketingszempontból is.

A sosem létezett pénz

Több mint egy évtizede a fizetési megoldások egy alapjaiban új típusa jelent meg a piacon, amely nehezen illeszthető az online fizetési rendszerekbe vagy a hagyományos pénzeszközök listájába. A kriptovaluta egy olyan pénzforma, amely nem létezik érme vagy papír formájában, kizárólag az online térben értelmezhető, és bonyolult matematikai megoldások révén kerül kibocsátásra. A neve a kriptográfia miatt, az angol crypto szóból, illetve előtagból származik, ami jelentése szerint a hagyományos szöveget megfejthetetlenné és titkossá változtatja; ez a folyamata a titkos adat kóddá változtatásának az extra biztonság eléréséhez.

A kriptovaluta olyan pénzforma, amely nem létezik érme vagy papír formájában, kizárólag az online térben értelmezhető. A legelső bitcoint követően napjainkban mintegy másfél ezer ilyen típusú valuta létezik az interneten, bár jogi helyzetük máig szabályozatlan.

A legelső kriptovaluta a bitcoin volt, napjainkban mintegy másfél ezer ilyen típusú valuta létezik az interneten, és az az érdekessége, hogy bár elsősorban online fizetési eszköz, azaz bitcoinért terméket vásárolhatunk, azonban egyúttal befektetési formaként is tekinthetünk rá, ugyanis egy bitcoin értéke február közepén körülbelül 9000 euró volt. Fontos megjegyezni, hogy a kriptovaluták árfolyam-ingadozása kiszámíthatatlan, egy átlagos befektető szá­mára telje­sen értelmezhetetlen folyamatok befolyásolják. Jogi helyzetük ráadásul a mai napig szabályozatlan, visszaélések vagy lopás esetén nem védik a befektetőket garancia­intézmények sem. Ám a leg­nagyobb problémát a rendszer felépítése jelenti. Jó példa erre a QuadrigaCX cég esete, melyre mintegy 115 ezer befektető bízta pénzét virtuális valutában, Bitcoinban vagy Etherben veze­tett számlán, összesen 166 millió euró értékben. A kanadai kripto­tőzsde kereskedési volumen alapján az ország vezető tőzsdéje volt, ám 2019 elején a cég harmincéves alapítója, Gerald Cotten váratlanul meghalt, és csak ő tudta a jelszót a QuadrigaCX trezorjához, ahol az ügyfelek pénzét tartották…•

 
Innotéka