Virágos szántók

A kiskunsági Solt–Dunavecse térségben kísér­leti célból több szántóföldön is „biodiverzitás-szigeteket” alakítottak ki az ELKH Ökológiai Kutatóközpont munkatársai.


A kutatók ezekkel a helyi vegetációt mintázó vad­virágos rétekkel próbálják ellen­súlyozni az intenzív mező­gazdaság okozta biológiai sok­színűség csökkenését a területen. A tavaly Magyar­országon elsőként létre­hozott biodiverzitás-szigetekből nyert adatokkal szeretnék bizonyítani, hogy az élővilág sok­féleségének helyre­állítása a szántó­földeken az agráriumot és az élő­világot egyaránt támogatja. Ezért az utóbbi időben a mező­gazdasági és természet­védelmi stratégiák szerves részévé vált a biológiai sok­féleség megőrzése és helyre­állítása ezeken az élőhelyeken.

Ebben a kísérletben a kutatók meglehetősen nagy, fél­hektáros foltokat hoztak létre a kijelölt parcellákon, ahová harminc­két növényfaj magjait tartalmazó keveréket vetettek el. Ezek nagyrészt a Duna–Tisza közén természete­sen is elő­forduló vad­virágok magjai, melyek­nek virágzása a teljes vegetációs idő­szakot lefedi. Az elkövet­kező időben az ökológu­sok folyamatosan nyomon követik majd, hogy az adott terület hozama miként változik a szigetek hatására.

A kutatók abban bíznak, az eredmé­nyek igazolják majd, hogy ezek a természet­közeli foltok a mező­gazdasági termelés szempontjából is előnyösek. A biodiverzitás-szigetek a természet­védelmi nyereség mellett a gazdál­kodók számára is előnyösek lehetnek, és ez az előny akár a termelékeny­ség­ben is meg­mutatkozhat, ugyanis az európai uniós agrár­támogatá­sok reformja után elképzel­hető, hogy az efféle nagyobb, be nem vetett területekre célzot­tan is lehet majd támogatá­sért folyamodni.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021
Címkék

Innotéka