Változunk, csak lassan

A hazai lakosság jelentős hányada már most számos fenntartható szokást vezetett be mindennapi életébe, de sokan vannak, akik még csak tervezik, hogy a változás útjára lépnek.


A WWF Magyarország legfrissebb reprezentatív felmérése a magyarországi 18–59 éves városi la­kosság körében készült 2019-ben, 500 fő megkérdezésével. A kérdésekre adott válaszok­ból kiderült, hogy a magyarok közül igen sokan fontosnak tartják a környezeti problémákat, és készen állnak a változtatásokra a fenntartható jövő érdekében. A felmérés arra is rávilágít, hogy a lakosság nagy része az egyéni felelősségvállalás helyett a felülről érkező meg­oldáso­kat szorgalmazná.

Tettek és szándékok a fenntarthatóság jegyében (Forrás: WWF)

A megkérdezettek 49 százaléka gondolja úgy, hogy világméretű összefogásra lenne szükség a kormányok és vállalatok részéről. Az európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) éppen ezt célozza meg, amelybe jól illeszkedik az Európai Unió természetvédelmi politikáját 2030-ig meghatározó Biodiverzitás Stratégia és a fenntartható mezőgazdaságra, valamint élelmiszeriparra való áttérést célzó „Termőföldtől az aszta­lig” stratégia. A megkérdezettek 36 százaléka viszont az egyéni felelősségvállalást tartja a kulcsnak; szerintük, ha mindenki csökkentené a saját fogyasztását és környezettudatosan élne, visszafordíthatók len­nének a káros folyamatok. A válaszadók 11 százaléka tartozik a lemondók, 5 száza­lé­kuk pedig a tagadók csoportjába. Míg az előbbiek szerint már nem tehetünk semmit, addig az utóbbiak csak riogatásnak gondolják a klímaváltozást.

A felmérés készítői arra is keresték a választ, hogy a magyarok életük mely területén szándékoznak fenntarthatóbban élni, vagy már tesznek is ezért. Kiderült, hogy a válaszadók 65 százaléka már takarékoskodik a vízzel, igen magas viszont azok aránya – 80 százalék –, akik továbbra is kevesebb vizet szándékoznak fogyasztani vagy a jövőben tervezik meghozni ezt a döntést. 74 százalékuk kerülni szeretné az eldobható műanyagok használatát, 59 százalékuk pedig már így is tesz. A magyarok élelmiszer-fogyasztásának lábnyoma is javulhat, ha a szándékot tettek is követik: egyelőre a megkérdezettek 40 százaléka részesíti előnyben a helyi előállítású termékeket, 77 szá­za­lékuk szeretné minimalizálni a kidobott élelmiszer mennyiségét, és 53 százalékuk már aktívan tesz is ezért. Ami az utazást illeti: a városokban élők 59 százaléka szeretne tömegközlekedéssel vagy kerékpárral munkába járni, viszont csak 28 százalékuk választja valóban ezt a közlekedési formát. Hasonló a helyzet az autóhasználattal: a lakosság 54 százaléka kevesebbet autózna, de csak a 18 százaléka valósítja ezt meg. Mindez azt mutatja, hogy egyelőre többen vannak, akik még nem vezették be életükbe az egyes fenntartható szokásokat, viszont szándékukban áll. A kutatás arra is rávilágít, hogy az emberek az életmódjukba már beépített változtatásokat hajlandók megtartani és tartósan alkalmazni a jövőben is. A legfontosabbnak ítélt problémák között olyan természeti, környezeti és fenntarthatósági kihívások vannak, mint a műanyag­szennye­zés csökkentése, a globális felmelegedés lassítása, a természet védelme, a klíma­változás hatásainak és a szén-dioxid-kibocsátásnak a csökkentése, az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása, a folyók és tavak állapotának megőrzése, erdeink fenntartható használata.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020
Címkék

Innotéka