Ezekre a kérdésekre kereste a választ az Ericsson Con­su­mer­Lab, amely 12 ezer internethasználó véleményét gyűjtötte össze legfrissebb je­lentésében. A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy a megkérdezettek szokásai tükrözik-e a problémáról kialakított véleményüket, illetve segíthetik-e mérsékelni fogyasztásuk esetleges negatív hatásait az infokommunikációs megoldások.

A jelentés megállapításai között szerepel a fogyasztók hozzáállásának változása. Két évtizeddel ezelőtt például csupán az emberek egyötödét nyugtalanította a levegő- és vízszennyezés mértéke, míg ma már lényegében minden második emberről elmondható ez. A klímaváltozás és a globális felmelegedés pedig a korábbi 13 százalék helyett ma már a fogyasztók 50 százalékát foglalkoztatja, ezen belül 23 százalékuk számára ez az egyik legfontosabb társadalmi aggály.

A fogyasztók szerint kit terhel a felősség a környezeti hatások csökkentéséért (%)

A felmérést végzők szerint az egyén szintjén számtalan mindennapi szokás „kör­nyezet­bará­tabbá” tehető, és sokan igyekez­nek is eszerint alakítani fogyasztásukat. Ugyanakkor felteszik a kérdést: vajon tisztában vannak-e azzal, hogy mely gyakori tevékenységek mennyire szennyezik a környezetet? Ennek felmérésére a kutatás során a megkérdezetteknek egy sor mindennapi aktivitást kellett sorba rendezniük annak alapján, hogy azok szerintük milyen hatást gyakorolnak a környezetre.

A legtöbb felhasználó az autózást és a repülőgéppel utazást értékelte nagy környezeti hatású területnek, míg a táplálkozás és az okostelefon-használat besorolása már problémásabbnak bizonyult. A megkérdezettek 84 százaléka alábecsülte a táplálkozás hatását, míg két­harma­duk túlértékelte az okostelefonokét.

A válaszadók 46 százaléka úgy véli, hogy a tech­nológiai innovációnak kulcs­szerepe van a jövő környezeti kihívásai­nak kezelésében. Továbbá a megkérdezettek 36 százaléka szeretné, ha a készülékek és berendezések segítséget nyújtanának abban, hogy környezettudatosabban éljenek.

Jóllehet a fogyasztóknak vannak kétségeik az infokommunikációs eszközeik környezeti hatásaival kapcsolatban – leginkább az energiafogyasztásuk és gyártásuk során használt anyagokat illetően –, minden második felhasználó az adatvédelemmel és biztonsággal összefüggő problémákat nyugtalanítóbbnak tartja.
Ugyanakkor, érdekes módon, azok a fo­gyasztók, akik szerint a technológia kulcsfontosságú lehet a jövő környezetvédelmi kihívásainak megoldásában, kétszer na­gyobb érdeklődést mutatnak olyan infokommunikációs alkalmazások iránt, amelyek segítenek a környezet­tudato­sabb viselkedés kialakításában.

A válaszadók által legtöbbre értékelt megoldások leginkább az otthonaikkal kap­csolatosak; 56 százalékuk az okosotthon-megoldásokat találta a leginkább hasz­nálhatónak, amelyek a lakó szokásait elemezve adnak tanácsokat a levegőminőség javítására és az energia­haszná­lat csökkentésére.

A felmérést végzők szerint összességé­ben a fogyasztók hasznos segédeszközt látnak az infokommunikációs technológiákban, környezeti, egészségügyi, költségtakarékossági és kényelmi szempontból egyaránt.•