Új őrület: beszélgess chatbottal
Noha a chatbot alig néhány hónapja indult világhódító útjára, a független nonprofit OpenAI kutatócég története 2015-ig nyúlik vissza. Az alapítók célja elsősorban az volt, hogy a digitális intelligenciát az egész emberiség javának szolgálatába állítsák, méghozzá – ahogy fogalmaztak – mindennemű pénzügyi haszonszerzés nélkül. „Hiszünk abban, hogy a mesterséges intelligenciának az egyéni emberi akarat kiterjesztésének kell lennie, és a szabadság szellemében a lehető legszélesebb körben és egyenlően kell elterjednie” – írták bemutatkozó szövegükben. A Microsoft egymilliárd dolláros befektetése komoly távlatokat nyitott a startup számára, és az eredmények nem is maradtak el: megvalósult a chatbot próbaverziója, a GPT–3 modell, majd a szöveg alapján képeket generáló Dall-E is. Az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman az első sikerek után arra hívta fel a figyelmet, hogy
a mesterséges intelligencia forradalmának kezdeti szakaszában vagyunk,
és arra számít, hogy ez nagyobb lesz, mint a korábbi technológiai forradalmak együttvéve. Mint fogalmazott, a gondolkodó, értő intelligencia ugyanis sokkal inkább teszi emberré az embert, mint az a képességünk, hogy fizikai dolgokat végzünk a világban, ezért óriási változások előtt állunk, ami sokféleképpen befolyásolja majd az életünket. Hogy némi elképzelésünk legyen a mikéntről, mi is leültünk beszélgetni a chatbottal.
Udvarias beszélgetőpartner
„A rendszer időnként helytelen vagy félrevezető információkat generálhat, és elfogult tartalmat állíthat elő” – int óvatosságra egy felugró kisablakban a regisztrációt követően az OpenAI. A néhány hónapja indult program jelenleg a próbaverziójánál tart, így következő üzenete már arról tájékoztat, hogy az itt folytatott „magánbeszélgetéseket” a vállalat MI-oktatói felülvizsgálhatják a chatbot működésének tökéletesítése érdekében. A figyelmeztető üzenetek sem tántorítanak el célomtól, hogy megtudjam, mi szögez a gépek elé nap mint nap milliókat hosszú órákra.
„Szia! Az OpenAI által kiképzett nagy méretű nyelvi modell vagyok, ChatGPT néven. A feladatom, hogy segítsek válaszolni kérdéseidre és megoldani a problémáidat” – reagál a küldetését firtató kérdésemre. Első blikkre a 2000-es évek elején indult különleges tudakozóra emlékeztet a kezdeményezés, azonban a technológiai fejlődésnek köszönhetően már nem élő operátorok százai várják a nap 24 órájában az érdeklődők hívását, hogy minél gyorsabban válaszoljanak a feltett kérdésre, hanem egy gépi tanulás útján fejlődő program. És nem lexikonok, tankönyvek, szakkiadványok tornyosulnak a levegőtlen szobában ücsörgő válaszadók körül, hanem ahogy a neve is utal rá a – ChatGPT utolsó három betűje: Generative Pre-trained Transformer –, fejlesztők által előzetesen betanított, illetve mélytanulást használó mesterséges intelligencia. A többi chatbothoz hasonlóan nem gondolkozik és érzelmei sincsenek, ugyanakkor ismeretei alapján a lehető leginformatívabb választ adja kérdéseinkre.
A programot a Microsoft Azure AI szuperszámítógépes infrastruktúráján képezték ki, ennek során az algoritmus nem kapott semmilyen utasítást arra, hogy miképp generálja a válaszokat. A modell betanításának alapját hatalmas mennyiségű, emberek által létrehozott szövegek képezték, melyek egyebek között lexikonokból, könyvekből, hírekből, közösségi médiában megjelent tartalmakból és online fórumokon talált bejegyzésekből származnak. A chatbot folyamatosan elemzi az adatokat, és saját belső modelleket alakít a nyelvről és a jelentésekről, emellett a beszélgetések során figyelembe veszi az előzményeket, azaz a legtöbb chatbottal ellentétben a ChatGPT emlékszik az adott beszélgetésben neki korábban feltett kérdésekre. Emellett képes arra is, hogy felismerje a hibáit, és korrigálja az adott választ, amennyiben azzal az ember nem maximálisan elégedett. Szakértők szerint a chatbot elfogadható minőségű tudományos írásokat képes alkotni, amelyekről szinte lehetetlen megállapítani, hogy gép írta.
Angolul kezdünk beszélgetni, majd magyarra váltunk. A chatbot elmondása szerint több mint száz nemzet hangján képes megszólalni, az összes európai és több halott nyelv mellett afrikai dialektusokat is ismer, beleértve a berber, a zulu, a xhosa, a swahili nyelvjárásokat is. Ha nyelvi korlátok nem is nehezítik a kommunikációt, a program információi nem teljesen naprakészek. Azzal ugyan tisztában van, hogy mikor és miért háziasította az ember a macskákat (körülbelül 9-10 ezer évvel ezelőtt a Földközi-tenger környékén valószínűleg azért, mert hasznosnak találták őket a rágcsálók és kártevők elleni harcban), és ismerte az i. sz. 4. századi Kína leghíresebb filozófusa, Meng-tzu tanításait is az emberi jóra való törekvésről és az erkölcsi értékek fontosságáról, arra azonban már tévesen válaszolt, ki uralkodik jelenleg Nagy-Britanniában. És azt sem tudta megnevezni, ki volt a tavalyi labdarúgó-világbajnokság gólkirálya. A megoldás a chatbot aktív internetkapcsolatának hiányára vezethető vissza, illetve arra, hogy a modell ismeretei a 2021-es eseményekig terjednek.
A ChatGPT-t, tabukikerülő rendszerének köszönhetően, nehéz olyan szinten provokálni, hogy sértő dolgokat írjon le.
A többi között nem fejezhet ki „politikai véleményt, és nem vehet részt politikai aktivizmusban” sem. Stílusa udvarias, segítőkész, és miután a költészet nem tiltólistás, ahogy József Attila munkássága sem, kérésünkre pillanatok alatt egy „Szenvedés és remény” címet viselő nyolcsorossal ajándékozott meg bennünket a 20. századi magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakjának stílusában.
Az élet csalódások tengerének fájó partján,
Ülök magamba roskadva, sivár éjben álmodva.
Keresem az örömet, de csak bánatot lelek,
Szívből jövő boldogságra már régen nem lelek.
Múltam kínjait nem tudom elfeledni soha,
Félelmeim árnya éjjel-nappal kísértenek engem.
Azt kívánom, bárcsak véget érne már e szenvedés,
S talán majd az utolsó pillanatban megtalálom a reményt.
Mindent felforgat
Természetesen tudását nem pusztán verselésben lehet megtapasztalni, házi feladatok és szakdolgozatok megírásában is rendkívül kreatív a chatbot. Két független bíráló egy kísérlet gyanánt az egyik legnehezebb szabványosított teszt, az amerikai orvosi engedélyezési vizsga (United States Medical Licensing Examination; USMLE) kérdéssorát is lefuttatta a programon, melynek eredménye több mint 50 százalék lett. Az Egyesült Államokban a USMLE segítségével lehet praktizálási engedélyt szerezni az orvosoknak, és összetettségét jól mutatja, hogy három különböző vizsgát kell letenni hozzá, az utolsóhoz ráadásul egy posztgraduális képzést is el kell végezniük az orvostanhallgatóknak. A dolog érdekessége, hogy a tesztek kérdései korábban sosem szerepeltek a ChatGPT betanítási adatkészletében. Az eredmény komoly visszhangot váltott ki az oktatási intézményekben, a New York-i iskolák például már be is tiltották a chatbot használatát, míg több ausztrál egyetemen, a csalásokat megelőzendő, visszaállították a hagyományos, papíralapú vizsgákat.
Szakértők szerint a csevegőrobot technológiai háborút is kirobbant a techóriások között,
miután első lépésként januárban a Microsoft tízmilliárd dollárt fektetett be az OpenAI-ba, majd február elején bejelentették az Edge kereső új, OpenAI segítségével kibővített verzióját, amelyben a mesterséges intelligencia által irányított chatablak fogja segíteni a felhasználókat a böngészéskor. Ezzel a fúzióval jószerével megdönthetővé válik a Google korábbi egyeduralma az internetes keresések piacán. Ez a fordulat dollármilliárdokban mérhető, hiszen a Google tavalyi, több mint 280 milliárd dolláros bevételének mintegy 55 százalékát tette ki az internetes keresésekből származó hirdetési bevétel. Összehasonlításképpen: a Microsoft esetében ez az arány jelenleg mindössze 5 százalék. A New York Times cikke szerint a Google vezetősége „vörös kódot” hirdetett a kialakult helyzet miatt, és a vállalat számos részlegét arra utasította, hogy koncentrálják erőfeszítéseiket a ChatGPT által a keresőmotor-üzletágra jelentett valós fenyegetés elhárítására.
A lépéshelyzetbe kényszerült techóriás vezérigazgatója, Sundar Pichai végül a cég hivatalos blogoldalán jelentette be, hogy elindul saját chatbotjuk: a Google Bard. A keresőóriás helyzeti előnyét egyelőre az jelenti, hogy a ChatGPT 2021-es időkorlátjával szemben szinte valós időben képes feltérképezni a webet, és még érzékelhetően gyorsabban képes feldolgozni az információkat, mint riválisai. Ugyanakkor a Microsoft nem csak a keresőben tudja hasznosítani a mesterséges intelligenciát, a Word és az Outlook felhasználási élménye nagyot ugorhat a GPT-modellek előre jelző képességével.
A chatbot szolgáltatása jelenleg teljesen ingyenesen érhető el bárki számára, az OpenAI-nál azonban már döntöttek arról, hogy hamarosan bevezetik a fizetős ChatGPT-t, melynek tesztelése február 21-étől már Magyarországon is elkezdődött. Az úgynevezett Professional csomag pontos tartalma és ára a felhasználó konkrét igényeitől függően változhat, de a kiszivárgott adatok szerint havi 20 dollárt kell fizetniük azoknak, akik még gyorsabb válaszidőre, állandó elérésre és az új funkciók használatára áhítoznak. Az előfizetés egyelőre csak egy szűk kör számára elérhető, az OpenAI válogat a jelentkezők közül, a várólista a vállalat Discord szerverén tekinthető meg. Ám a lemaradóknak sem kell szomorkodniuk, hiszen a chatbot alapszolgáltatásával is órákra a monitor elé köti a felhasználók több tízmilliós táborát.•