Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója

A Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója azzal a szándékkal hívta össze a sajtó képviselőit, hogy bemutassa, milyen célok alapján és milyen konkrét intézkedésekkel kezdték el megújítani a hazai tudományos és kutatási rendszert az elmúlt években. Hogy kontextusba helyezze, miként gondolkodnak stratégiai­lag a tudomány szerepéről és hazánk versenyképessé­géről. Mint fogalmazott, meg van győződve arról, hogy egy jó tudományos rendszere van az országnak, ugyanakkor elismerte, a kutatási eredményekkel továbbra sem tudunk elég sikeresen innovatív termékeket és technológiákat létrehozni, így azok nem épülnek be megfelelően a gazdaság működésébe. Éppen ezért azon dolgoznak, hogy mind­ezek a gyakorlati életben is hasznosuljanak, és gazdasági hasznot termeljenek innovatív spin-off vállalkozásokon keresztül. Rámutatott arra is, hogy az állami támogatások esetében alapvető szempont lett, hogy az adott kutatás milyen módon és mértékben térül meg a magyar közösség számára. Túl sokáig jellemezték a magyar tudományos éle­tet olyan kutatások, melyek az asztalfióknak készültek. A szemléletváltás esélyt ad a megújulásra. Véleménye szerint az innovatív technológiai vállalkozások meghatározó szerepet játszhatnak a jövőben a hazai gazdaság versenyképességének megerősítésében. A kormányzat célja világos: a kiemelkedő hozzáadott érték termelésére képes tudásipar meghatározó ágazattá váljon a gazdaságban.

Nem csak a Nobel-díj számít 

A magyarokat, teljesen érthetően, büszkeséggel tölti el a Nobel-díjasaink magas száma. A világ 195 országából közel 80 büszkélkedhet Nobel-díjassal, és a 11. helyen jegyeznek minket, megelőzzük például az Egyesült Államokat, Németországot, Franciaországot és Japánt is az egy főre jutó kitüntetettek száma alapján. Biztató fejlemény: már nem csak a múltból kell élnünk, hiszen csak ebben az évtizedben két magyar, Karikó Katalin és Krausz Ferenc is átvehette Stockholmban a rangos ki­tüntetést. Csakhogy a tudományos teljesítményt ma már elsősorban nemcsak e rangsor, hanem számos indikátor alapján mérik. Bódis László ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a publikációk és azok idézettsége az igazán mérvadó. „Magyarország kifejezetten jó eredményeket ért el e tekintetben is a 20. században, még 1996-ban is a 33. helyen álltunk publikációs mennyiségben” – jegyezte meg a NIÜ vezérigazgatója, és hozzátette: „annak ellenére, hogy hazánk azóta megháromszorozta tudományos teljesítményét, a világ mégis elment mellettünk, és az 52. pozícióba csúsztunk vissza”.

1996 óta hazánk megháromszorozta tudományos teljesítményét.

A legidézettebb (a top10 százalékhoz tartozó) publi­ká­ciók terén sem állunk túl jól, a magyar szerzők cikkeinek alig 5,9 százaléka tartozik ide, miközben az európai átlag meghaladja a 8 százalékot. Bódis László kitért arra is, hogy kutatóarányosan még rosszabb a helyzet, ugyanis jelenleg Európa hátsó negyedébe sorolnak minket a tudományos teljesítmény szempontjából. „Az elmúlt évek intézkedései hatására emelkedett a szabadalmi bejelentések száma, azonban még ezen a területen is jócskán van teendőnk” – vont mérleget az innovációs helyettes államtitkár. Bódis László elmondta azt is, alapvető célként fogalmaz­ták meg, hogy hazánk a leginnovatívabb országok közé kerüljön, ennek érdekében pedig nemzetközi példák alap­ján négy területen avatkoztak be rendszerszinten.

Átalakítás nemzetközi minták alapján

Arra is emlékeztetett, hogy 2021-ben zajlott le a magyar egyetemek modellváltása, amelynek eredményeként egy jóval rugalmasabb működési struktúra alakult ki, az állami támogatás pedig a két és félszeresére emelkedett. „Ennek a felét ráadásul már teljesítményalapon ítélik oda” – jegyezte meg Bódis László, hozzátéve: az eredmények az átalakítás létjogosultságát igazolták, ugyanis alig néhány év alatt egyebek között 30 százalékkal nőtt a nemzetközi publikációk száma, a szabadalmaké pedig – igaz alacsony bázisértékről – meghétszereződött, a vállalati bevételek is érzékelhetően emelkedtek.

A tudományos kutatás az egyetemek mellett a Magyar Tudományos Akadémiától különvált HUN-REN kutatóhálózatban zajlik, és átalakulása hasonló logika alapján valósult meg, mint a felsőoktatási intézményeké. Ennek megfelelően a 2020-as 17 milliárd forintos finanszírozási összeg mára 48,5 milliárdra nőtt, és a szervezet élére az a Gulyás Balázs került, aki 42 év külföldi kutatói, inno­vációs és kutatásirányítási munka után tért haza, hogy a világ élvonalába emelje a kutatóhálózatot. „Érkezése előtt egy kutatóra átlagosan egy nemzetközi publikáció jutott” – érzékeltette a helyzetet a NIÜ vezérigazgatója. Gulyás első lépésként egy olyan javaslatcsomagot állított össze, amelynek alapján az új törvény felszámolta az előző, rugalmatlan struktúrát. A Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ, a CNRS kutatóhálózati modelljének mintájára a korábban húsz önálló kutatóközpontban működő rendszer helyett egy jogilag egységesített és jóval rugalmasabb működési struktúra jön létre új, teljesítményalapú finanszírozási keretekkel. A társadalmi és gazdasági szempontok itt is alapvetések, ezért a támogatási összeg kétharmada kiemelt kutatási területekre koncentrálódik, ugyanakkor ezen belül már a kutatók szabadsága, hogy eldöntsék, milyen konkrét kutatásokat valósítanak meg. Szintén fontos szempont lett a hálózat tudományos teljesítményének növelése és a nem­zetközi együttműködéseinek erősítése. Emellett el­várás a tudomány népszerűsítése és az utánpótlásnevelés is, azaz a jövőben meg kell tudni szólítani a fiatal generációkat, és vonzóvá kell tenni számukra a tudományos életpályán való elindulást. „A HUN-REN költségvetése 2027-ig a jelenlegi összeg duplájára emelkedhet, és elérheti a százmilliárd forintot – tért ki a finanszírozási részletekre Bódis László, rámutatva –, ezzel megvalósulhat a kutatói bérek rendezése is, ami néhány éven belül meghaladhatja a bruttó egymillió forintot."

A HUN-REN költségvetése 2027-ig a jelenlegi összeg duplájára emelkedhet.

Az innovációs helyettes államtitkár kitért a kutató­hálózat ingatlanvagyonának kérdésére is. Emlékeztetett arra, hogy egy 2007-es döntés értelmében ingyen került az államtól a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába a hálózat ingatlanvagyona, a jelenlegi kormány ennek ellenére 80 milliárd forintot ajánlott fel az Akadémiának, hogy visszavásárolja az épületeket, amiket ezt követően a HUN-REN számára biztosítana. Bár az MTA közgyűlése támogatta az ajánlatot, egy akadémikus megtámadta utólag a döntést, így jelenleg nem tudni, mikor zárulhat le az ügy.

Megerősített finanszírozás

Bódis László a kutatásfinanszírozási rendszer átalakításával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy 2014-ig a Magyar Tudományos Akadémia, 2024-ig pedig a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal felelt a kutatási pályázati rendszer kialakításáért és elbírálásáért, tavaly óta mindez a Kutatási Kiválósági Tanácshoz került, ám a lebonyolítást továbbra is az NKFI Hivatal végzi. Mint folytatta, a programok két csoportra oszthatók, az úgynevezett egyéni kiválóságon alapuló, kíváncsiság vezérelte kutatásokra, amikor a kutatók a saját témáikkal pályáznak, és a szakpolitika, illetve a kutatást finanszírozó intézmény által meghatározott célvezérelt kutatásokra. Az innovációs helyettes államtitkár a korábbi támogatási formáról, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról (OTKA) szólva úgy fogalmazott: nem töltötte be a szerepét, segítségével nem indultak új, világszínvonalú kutatási témák, és új kutatócsoportok sem jöttek létre. Ezért indult el 40 milliárd forintos keretösszeggel, a négy évre akár 100–400 millió forintot is biztosító Nemzeti Kutatási Kiválósági Program (NKKP); az összeg 300-350 kutatócsoport támogatására is elegendő. A kutatási költségek 25 százalékának megfelelő kiegészítő támogatás igényelhető a kísérletes kutatásokhoz, a Highlight pályázati kategóriában akár 400 millió forint is elérhető a kiemelkedő kutatási programok megvalósítására. Stratégiai cél, hogy minél több fiatal kutató csatlakozzon ezekhez a gondosan kiválogatott, élvonalbeli kutatásokhoz. 

A célvezérelt programok kapcsán a NIÜ vezérigazgatója az éves szinten 100 millió eurós Nemzeti Laboratóriumok Programot emelte ki, amelynek eredményeire alapozva idén egy új kormányprogram indul. Ez a korábbi laboratóriumi és ipari eredményeket kívánja majd hasznosítani, és arra törekszik, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció terén Magyar­ország továbbra is megőrizze versenyképessé­gét. A kormányzat célja, hogy a hazai kutatások segítségével a magyar közösség számára rele­váns társadalmi és gazdasági kihívásokra találjunk megoldásokat. 

Magyarország célja, hogy Közép-Európa innovációs központjává váljon. Erről is beszélt Bódis László a Budapesten, idén májusban megrendezett 0100 Emerging Europe 2025 befektetési konferencián.

„Brüsszeli döntés értelmében a magyar kutatók nem részesülhetnek pénzügyi támogatásban az uniós Horizont programból – említett egy kellemetlen fejleményt a helyettes államtitkár. – A helyzetre reagálva a kormány az NKFI Hivatal keretein belül elindította a HU-rizont programot, melynek eredményeként a hazai kutatók a világ legjobb egyetemeivel tudnak együttműködni.” A program részleteiről elmondta azt is, hogy 2024-ben – az élénk érdeklődésre tekintettel –, a nyolcmilliárd forintos keretösszeget 12 mil­li­árd­ra emelve, 30 pályázat kapott támogatást, idén pe­dig szintén 8 milliárd forintra lehetett pályáz­ni (az elbírálás jelenleg folyamatban van). Mind­ezek mel­lett bilaterális együttműködése­ket in­dítot­tak szerte a világban, a fókuszban pedig a Nyugat-Balkán, Közép-Ázsia és Kelet-Ázsia országai lesznek.

Hiánypótló rendezvényen kapcsolta össze a NIÜ az egyetemeket és az innovációs befektetőket márciusban, ezzel segítve elő a két szektor szorosabb együttműködését.

A tudománypolitika megújításának harmadik alappillérét a kutatói utánpótlás megerősítése jelenti. A Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója, Bódis László kiemelte: a tehetséggondozás ügyét már a középiskolában el kell kezdeni, ebben a folyamatban meghatározó szerepet szánnak a Krausz Ferenc kezdeménye­zésére életre hívott Élvonal Programnak, amelynek jóvoltából nemzetközileg is kiemelkedő tudósokat, innovátorokat ösztönöznek arra, hogy Magyarországon keressenek és találjanak kutatócsoportjuk számára megfelelő helyet, környezetet a már meglévő infrastruktúrában, az egyetemeken és a kutatóintézetekben. 

A közelmúltban elfogadta az Országgyűlés az Élvonal Programról szóló javaslatot. A Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vezetésével induló új program célja a tehetséggondozás, és hogy Magyarországra vonzza a kiváló kutatókat külföldről.

A világban hatalmas a verseny a tehetségekért, különösen a tudomány és technológia területén, hiszen a jövőben azok az országok lesznek sikeresek, amelyek élen járnak a technológiai áttörésekben. A NIÜ vezérigazgatója szerint mindez akkor valósulhat meg itthon, ha a kutatói és fejlesztői pályák a legkiválóbb tehetségeket vonzzák. Ennek eléréséhez rendszerszintű megközelítésre és beavatkozásokra van szükség. Mint fogalmazott, határozott lépésekre van szükség egy vonzó kutatói életpályamodell kialakítására és presztízsének megemelésére. Éppen ezért új időszámítás kezdődik szeptembertől a doktori képzésekben is. „A háromszintűvé váló struktúrában több pénzhez juthatnak a fiatalok, és átalakulnak az ösztöndíjak is” – jelentette ki Bódis László. Véleménye szerint a megújuló rendszerben értékelhetően előnyösebb helyzetbe kerülnek a doktoranduszok, a kutatók és az egyetemek egyaránt. A részletekről elmondta, hogy a három szint a kutatói kiválósági, a kooperatív, valamint a hagyományos doktori képzés lesz. Az első szinten 300-350 doktori álláshelyet hoznak létre, és a legkiválóbbak vehetnek részt kutatásokban. Ehhez bruttó 600 ezer forint jövedelmet biztosítanak. 

A tehetséggondozás ügyét már a középiskolában el kell kezdeni.

A kooperatív doktori képzés esetén, ahol a doktorandusz egyszerre dolgozik és végzi doktori képzését, 140-180 ezer forintról havi nettó 250 ezer forintra emelkedik csak az állami ösztöndíj mértéke. A hagyományos doktori képzésben könnyítéseket vezettek be, az előírt négyéves képzési időre járó állami ösztöndíjat az előbb teljesítők is megkapják. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki két év alatt szerzi meg a PhD minősítését, akkor is a teljes négyévnyi ösztöndíjat kapja meg. Az átalakítási rendszer utolsó területe a kutatói infrastrukturális háttér megerősítése, melyre a kormány – elsősorban uniós pályázatok segítségével – 26 milliárd forintot szán. Azt is megtudtuk, hogy minden harmadik doktorandusz már ma is külföldről érkezik (szemben a 2014-es 7 százalékkal), és tíz év alatt 45 százalékkal nőtt a nemzetközi együttműködésben született publikációk száma.

A háttérbeszélgetésen szó esett a kutatások gya­korlati hasznosulásáról is. Ennek elősegítésére indították el tavaly év elején a technológia transzfer vállalatokra (TTC) fókuszáló programot, melyben az egyetemeket arra ösztönzik, hogy hozzanak létre olyan techtranszfer cégeket, amelyek proaktívan monitorozzák az egyetemen zajló kutatási projekteket, és megtalálják azokat, amelyekben benne rejlik a sikeres, piacképes termék lehetősége. Bódis László szerint ezek a TTC-k lesznek az első számú felelősei a kutatási eredmények sikeres gazda­sági hasznosításának. Éppen ezért vezetésükre olyan kiváló ipari szakembereket kérnek fel, akik kiemelkedően értenek ahhoz, hogyan kell egy kutatási eredményt a piacra vinni.

NIÜ XPAND programjának segítségével számtalan innovatív magyar vállalkozásnak volt már lehetősége, hogy bemutatkozzon külföldi piacokon, így például Svédországban, Stockholmban is.

Bódis László a háttérbeszélgetés végén összegzésképpen úgy fogalmazott: a kormányzat azon dolgozik, hogy a kutatási eredményekből minél több új technológiát hozzanak létre annak érdekében, hogy a kutatási eredmények a gyakorlati életben is hasznosuljanak, és gazdasági hasznot termeljenek. Azt is elmondta, hogy az innovatív technológiai vál­lalkozások meghatározó szerepet játszhatnak a jö­vőben a magyar gazdaság versenyképességének megerősítésében. Segítségükkel válhat a kiemelkedő hozzáadott érték termelésére képes tudásipar meghatározó ágazattá hazánkban.•

Látványos bemutató keretében nyílt meg idén áprilisban a Magyar Tudományos Akadémia és annak könyvtára alapításának 200. évfordulóját ünneplő Magyar Tudomány Éve programsorozat a Hősök terén.

Címlapkép: NIÜ