Megéri? Nem éri meg?

Jogos a kérdés, mennyire éri meg jelenleg Magyarországon biológiailag tisztított szenny­vizet felhasználni? Ha figyelembe vesszük a 2022-es aszályos év tanulságait, amikor egyes területeken a lakossági víz­fogyasztást is korlátozni kellett és azt a tényt, hogy esetleg a nyári aszályok állandósul­hatnak a jövőben, akkor a válasz egyértelmű, mert meg­kerülhetetlen lesz a kommunális szennyvíz minél nagyobb arányú újra­hasznosítása. Ha nem is lesz a víz azonnal szűkös erő­forrás, az ára minden­képpen egyenes arányban fog emelkedni az energia­árakkal és az engedélyeztetési, környezeti terhelési, vonalas infrastruktúra-beruházási költségekkel. A vízkezelő technológiák rohamos fejlődésével egyre könnyebben és gazdaságosab­ban lehet megoldani a bonyolultabb víz­kezelési feladatokat is. A városi vezetékes vízdíjjal össze­hasonlítva már most is jóval kedvezőbb a biológiailag tisztított szenny­víz kezelése és technológiai felhasználása a vállalatok számára. A kútvíz és a felszíni vízkivétel és -kezelés költségeivel össze­hasonlítva sem túl nagy a különbség, ugyanakkor a természetből való víz­beszerzést várhatóan fokozatosan korlátozni fogja a ható­ság, különös tekintettel a bővülő ipari vízfelhasználásra.

A biológiailag tisztított kommunális szennyvizek esetében az alábbi hasznosítási módokra van példa a világban:

• mezőgazdasági hasznosítás öntözővízként, ökológiai célú vízpótlás vizes területek rehabilitációjához;
• ipari hasznosítás tápvízként (elsősorban energetika, vegyi és petrolkémiai ipar);
• ivóvízcélú hasznosítás.

Az első két pont reális alternatíva Magyarországon, és komoly környezeti, gazdasági nyereséggel jár, a harmadik pont a világ egyes, nagy vízhiánnyal küzdő területein sokszor az egyetlen alternatíva, ilyen hely például Namíbia fővárosa, Windhoek, valamint Szingapúr is.

Membrántechnológiai rendszer Párosz szigetén

A biológiailag tisztított kommunális szennyvíz mezőgazda­sági hasznosításán alapvetően az öntözéses hasznosítást értjük, elsősorban szántóföldi kultúrák, esetleg gyümölcsös, szőlő esetében. A tisztított szennyvíz maradék tápanyagtartalma (szerves anyag, nitrogén, foszfor, egyes nyomelemek) támogatja a növénykultúrák tápanyagellátását, ezzel csökken a műtrágya­szükséglet. Ökológiai vízpótlás esetén szükség lehet az egyes tápanyagok szintjének további csökkentésére. Természetesen a vezetékek és öntöző műtárgyak eltömődésének megelőzésé­re szükséges a lebegőanyag, zsír- és olajtartalom (SZOE), továbbá a szervesanyag-tartalom csökkentése, valamint a mikrobiológiai fertőzésveszély elkerülése miatt a csíraszámcsökkentés.

Az összegyűjtött, biológiailag tisztított szennyvizet tovább kezeltük a Hidrofilt Kft. által tervezett és legyártott, ultra­szűrésen alapuló kombinált membrántechnológiai rendszerrel (1. kép).

1. kép. A Párosz szigetén lévő, biológiailag tisztított szennyvíz-újrahasznosító 250 m³/nap kapacitású rendszer a leszállításra várva.

A rendelkezésre álló, 250 m³/nap szennyvizet a táblázatban ismertetett összetétellel 80 százalékos kihozatal mellett tettük újra felhasználhatóvá mezőgazdasági célra. A vevő immáron két éve használja a technológiát, elsősorban a nyári vegetációs időszakban.

Ipari hasznosítás

A legnagyobb potenciál a nagy kommunális szennyvíztelepek tisztított elfolyó vizeinek ipari hasznosításában van, ennek okai az alábbiak:

1. Koncentráltan jelen lévő nagy térfogatáramok: 10 000–100 000 m³/nap.
2. Az öntözéshez képest lazább a követelményrendszer a nyersvízzel kapcsolatban (mikrobiológiai tisztaság, nehéz­fém, mikroszennyezők jelenléte kevésbé fontos).
3. Az ipari üzemeknél általában már rendelkezésre áll nyersvíztisztító rendszer, mely képes a beérkező (folyó-, tó-, kút-) vizet az adott technológiai célra előkezelni.
4. Sok üzem esetében az elérhető víz minősége gyakran alig haladja meg a biológiailag tisztított víz paramétereit, például áradó folyóvíz.
5. Jól illeszthető a vállalatok társadalmi felelősségvállalási politikájába, valamint komoly marketingértéke is lehet.
6. Megfelelő jogi szabályozás/engedélyek kiadása „ösztönözheti” a vállalatokat a tisztított szennyvíz felhasználására.
7. Kiegészítő jövedelemforrás a vízműveknek.

A membrántechnológiai berendezések alkalmasak a csíraszám, a szerves anyag és a sótartalom csökkentésére egy­aránt. Kis léptékben, konténeres változatban mintegy 200 m³/nap teljesítményig van lehetőség a technológia elhelyezésére (2. kép), míg nagyobb léptékben az épületben történő kialakítás előnyösebb.

2. kép. A 200 m³/nap konténeres, biológiailag tisztított szennyvizet utókezelő harmadlagos tisztítóegység 3D terve.

Húsipari szennyvizek tisztítása

A „Húsipari szennyvizek tisztítására, MBR-technológia alapú, moduláris szennyvíztisztító berendezés kifejlesztése (2019-1.1.1-PIACI-KFI-2019-00310)” című, a Nemzeti Kuta­tási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által finanszírozott projekt eredményterméke egy konténerbe építhető, nagy megbízhatóságú és magas lebontási fokú LPMBR-technológia és azon alapuló szennyvíztisztító berendezés. A projekt eredményeként megvalósult technológia és berendezés alkalmazásával a húsipari cégek a jövőben modernizálhatják meglévő víztisztító és -újrahasznosító rendszereiket, továbbá gazdaságosan tudják újrahasznosítani a hulladékvizeiket. A projekt eredményeként előállt újításnak magas a piaci potenciálja, és ezáltal közvetlenül értékesíthető lesz Magyarországon és a világpiacon egyaránt.

Összefoglalás

Bárhogyan is nézzük – kényszerből, gazdaságossági alapon, vagy ökológiai szemlélettel – a biológiailag tisztított lakossági szennyvíz ipari, mezőgazdasági, ökológiai vízpótlási célú újrahasznosításának megkezdése már most elkerülhetetlen. Enélkül aligha leszünk képesek megfelelni az előttünk álló vízügyi kihívásoknak, hogy Magyarországot élhető, vízben gazdag, zöldellő országként tudjuk jellemezni a jövőben is. A feladathoz a technológiák készen állnak, a legtöbb esetben a gazdaságosság és a környezeti szempontok sem jelentenek akadályt. Csak lépni kellene. Cikkünk hosszabb verziója elérhető a hidrofilt.com/hu/tercierszennyviztisztitas oldalon.•