A European Spallation Source (ESS) teljes kiépítése idején, 2025 körül, a világ legnagyobb neutronforrása lesz, mintegy tízszer akkora teljesítménnyel, mint a jelenlegi legnagyobbak.
A nemrégiben párját ritkító, összeurópai ERIC (European Research Infrastructure Consortium) státuszt kapott hatalmas létesítmény egészen pontosan 1,843 milliárd euróba kerül majd, ami a tizenhét alapító tag befizetéseiből tevődik össze. Hazánk tizenegy év alatt mintegy 17,6 millió eurót tesz be a közösbe, vagyis évente mintegy 500 millió forintot.

Az Európai Unió ESS-re vonatkozó „innovatív” döntése komoly esélyt kínál a hazai beszállítóknak. E szerint ugyanis a nemzeti hozzá­járulások egy jelentős részét az adott állam úgynevezett „in kind” formában is letudhatja, azaz a hozzájárulás egy részét nem a „közösbe”, hanem a hazai K+F szektornak utalhatja. Magyarországon ez az arány 30-70 százalék, vagyis csak 30 százalék kvázi készpénzt (480 ezer eurót) kell befizetnünk évente, a fennmaradó 70 százalékot (vagyis 1,12 millió eurót) a kutatóintézetek és vállalkozások szellemi és anyagi termékekkel mintegy kiválthatják.
Mivel ez az évi 350 millió forintos keret a magyar tudományos költségvetéshez képest egyáltalán nem elhanyagolható összeg, a gazdaságpolitikai döntéshozók részéről érezhető volt az elvárás, hogy a magyar neutronos K+F szféra, az ígéreteknek megfelelően, már 2015-ben is töltse ki ezt a keretet.
Ez meg is történt: tavaly év végére már közel hárommillió eurós aláírt szerződésállománya volt a területnek, vagyis némileg leegyszerűsítve mintegy három évre előre lefedték az in kind keretünket. E mögött a hazai szakemberek, kutatóintézetek, illetve a Magyar ESS Bizottság (MEB) szisztematikus és hatékony együttműködése áll, a lényeg azonban úgyis az élő szerződés.

A Budapesti Kutatóreaktor két neutron spektrométere, melyek modellként és tesztelésre is egyaránt szolgálnak az ESS in kind beszállításokhoz

A legnagyobb értékű, 2,2 millió eurós szerződést az MTA Atommag­kutató Intézete (ATOMKI) írta alá, ők a szupravezető mágnesekkel működő, lineáris gyorsító biztonsági ellenőrző rendszerét szállítják majd le. A debreceni kutatóintézet mögött persze felsorakozik a teljes magyar szakma: a mintegy fővállalkozóként is működő „igazi” neutronos Wigner szakmai súlya és évtizedes kapcsolatrendszere is sokat nyomott a latba, de a szintén magyar Evopro Kft. világszínvonalú mérésvezérlő rendszereire, valamint a debreceni gyártóbázisú National Instruments (NI) kiváló hardvereire is szükség volt a sikerhez.

A Wigner Kutatóközpont ezenkívül önállóan is rendelkezik egy jelentős aláírt szerződéssel: 608 ezer euróért terveznek az NMX (Neutron Macromolecular Crystallography) berendezéséhez 150 méternyi, úgynevezett neutronvezető szupertükörrendszert, illetve ehhez tartozó nyalábszaggatókat (choppereket). 2016-ra ennél is jóval nagyobb összegű megrendelést várhatnak, hiszen már van előszerződésük a gyártásra is.

Az Energiatudományi Kutatóközpont is hasonló helyzetben van: a 2015-ös 60 ezer eurós szerződés sokszorosát nyerhetik el idén az előszerződések alapján.

A magyar ESS tagság és in kind beszállítások azonnali és közvetlen haszna, hogy a Wigner FK meghívást kapott az ESS által vezetett BrightnESS nevű H2020 projektbe, a sikeres pályázat révén pedig 1,5 millió euró brüsszeli támogatáshoz jutott a beszállításokhoz szükséges technológiai fejlesztésekre.

Összefoglalóan elmondható, hogy a hazai neutronos szakma – nem utolsósorban a Wigner által szervezett beszállítói konferenciáknak köszönhetően – jól mérte fel saját kutatói és gyártói hátterét, nemzetközi presztízsét és elfogadottságát. Mindez pedig a 2020-ig lényegében lefedett in kind keretben is megnyilvánul, sőt, minden bizonnyal arra is lehetőségük nyílik, hogy ezenfelül is szállítsanak a többi partner­országnak. A kutatóintézetek és gyártó cégek megnövekedett egyéb exportjáról nem is szólva: jelenleg ugyanis a szakmában nem képzelhető el annál magasabb szintű referencia, mint hogy valaki ESS-beszállító…•