Dr. habil András István

Azt nyilatkozta nemrég, hogy a 2016-os év a minőség és a fejlődés éve lesz. Hogyan foglalná össze az idei terveket, mik lesznek a Duna­újvárosi Egyetem kiemelt tevékenységei?

– A Dunaújvárosi Főiskola Alkalmazott Tudományok Egyetemévé válásával jól kivehetővé vált az intézmény fejlődési pályája. A név arra kötelez bennünket, hogy továbbra is fejlődő innovatív intézmény maradjunk. 2016 ezért a névviselés felelősségének tudatában, melyet kellő szerénységgel viselünk, a minőség és a fejlődés éve.
Oktatási tevékenységünkben pár évvel ezelőtt a hallgatói sikeresség támogatását (röviden HASIT) állítottuk középpontba. A HASIT projekt fő célkitűzése egy új oktatási filozófia meghonosítása volt, mely a hallgatók sikerességének támogatása érdekében tanulásközpontú oktatási környezet kialakításával, a hallgatói motiváltság növelésén keresztül – szakmentori rendszer működtetésével –, hatéko­nyan csökkenti a hallgatói lemorzsolódást. Örömmel számolhatok be arról, hogy eddigi intézkedéseink eredményeképpen a tantárgyteljesítések eredményessége 20 százalékkal nőtt, így jóval az országos átlag felett teljesítünk. Ez az innovációnk a kormányzat érdeklődését is felkeltette, így lehetőséget kaptunk arra, hogy a Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alapból finanszírozva az idei évben továbbfejlesszük a HASIT rendszerét.

Napjaink egyik kulcsfontosságú oktatási kihívása a duális képzések létrejötte, fenntarthatósága. Milyen feladatokat jelent ez a Dunaújvárosi Egyetemnek?

– A duális képzéseink terén új fokozatba kapcsolunk. A Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár nevével fémjelzett duális képzési rendszer jó lehetőségeket kínál mind a vállalkozások, mind intézményünk számára. A tavalyi évhez képest megkétszereztük duális szerződéses partnereink számát, így a vállalati partnerekkel a közös képzési kapcsolódási pontok kialakítása szintén a 2016-os év kiemelt feladata.
Fontosnak tartjuk mindemellett a szakképzés irányába nyitást is. A szakképzés és a duális képzés összehangolását fogalmaztuk meg az Integrált Szakképzési Központ koncepciójának kidolgozásakor, mely a középiskolás diákok, majd egyetemi hallgatók számára stabil élet­pályamodell kialakítását teszi lehetővé. Természetesen itt is végig partnerként jelennek meg a munkaerőpiac szereplői, illetve a kereskedelmi és iparkamarák is. Intézményünk esetében kiemelt jelentőséggel bír ez a képzési innovációnk, hiszen a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával az egyik épületünkbe beköltözött Dunaújvárosi SzC Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskolával már az új modell szerint formáljuk az együttműködést.

Innovációról lévén szó, fontos még beszélnünk az egyetem kutatási tevékenységéről. Az alkalmazott tudományok egyetemeként hogyan látja az intézmény fejlődési pályáját?

– Kutatási portfóliónkban a hagyományosan erős felsőoktatási pozícióink mellett – ilyenek például az anyagtudományi kutatások – új területeken is fejlődni szeretnénk. Az elektromobilitás kihívásai már ez évtől megjelennek kutatási portfólióinkban, pályázati irányainkban, együttműködve más felsőoktatási intézményekkel. A tervezett kutatási irány egyetemünk esetében az elektromos járművek fejlesztését, használatának szélesebb körben való elterjesztését célozza. Ennek részei lehetnek az elektromobilitás gépészeti és mechatronikai vonatkozásai, alkalmazásuk kiterjesztése a „mostoha körülmények” közötti alkalmazásokra (például mezőgazdaság, erdőgazdaság) és a smart grid energiamenedzsment rendszerekre, az elektromos hálózati optimalizációra, a hálózati logisztikára. Nagy örömünkre a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal is kezdeményező, koordinációs szerepet vállalt a fejlesztési tevékenységekben; dr. Dorkota Lajos elnök szerepvállalását külön is köszönjük.
Ambiciózusak a terveink, kiemelt projektjeinket és mindennapi munkánkat a minőség és a fejlődés jegyében szervezzük. Reményeink szerint a kormányzati és a város társadalmi, szakmai szereplőivel való hatékony együttműködéssel terveink sikerre vihetők, a város érdeke is egy sikeresen működő egyetem léte. A régió fejlesztése, országos szerepvállalása elképzelhetetlen egy korszerű, 21. századi felsőoktatási intézmény nélkül.•