2014. augusztus 1.

Szerző:
B. Szabó Edina

Mobilalkalmazások

Friss felmérések szerint Magyarországon több mint ötmillió internetfelhasználó van – bár ennek ellentmond egy korábbi eredmény, amely több mint hétmillióról tud –, aktív mobilfelhasználó közel hárommillió, okostelefonja pedig a lakosság harmadának van. A globális „darabszámokra” tekintettel azonban a magyar mobilinternet és az arra értékesíthető alkalmazások száma igen szűk területet ölel fel.


A  mobilalkalmazások léte mára olyan természetessé vált, mint az okos eszközök használata. Lehetetlen, hogy ne létezzen, vagy rövid időn belül ne lásson napvilágot egy keresett alkalmazás. Ha másért nem, hát azért, mert az igény felmerülése után – ha az akár minimálisan élet­képes lehet a világ felhasználói számára – viszonylag hamar elkészül.

Hétköznapi felhasználóként általában megelégszünk annyival, ha egy applikáció kellemes élményt nyújt a hasznossága mellett, de ha benézünk egy játék, közösségi app, egy bevásárlást vagy programszervezést segítő megoldás mögé, fölmerül a kérdés: honnan jönnek a mobilalkalmazások? Egyebek között erről is kérdeztük Gönczy Gábort, a magyarországi és kaliforniai irodával is működő STYLERS Management Group Kft. ügyvezető igazgatóját.

Hogyan épül fel egy alkalmazás fejlesztésének folyamata? Mi történik, amikor befut egy ötlet, ajánlatkérés?

– Amilyen egyszerűnek tűnik az alapfolyamat, valójában pont olyan komplex, többtényezős amit meg kell oldani. Amikor beérkezik a felkérés, optimális esetben kapunk egy briefet – egy jól előkészített leírást – arról, hogy mi a célja annak a mobilalkalmazásnak, amire a kérés irányul. Tételezzük fel, hogy ez a brief minimum egy oldal terjedelmű, és a tervezet értelmezhető és értékelhető. A mobil­alkalmazások esetében is a tervezés az első fázis. Ekkor pontosítjuk az igényt, tanácsot adunk, összességében impulzusokat adunk és kapunk az ügyféltől. Igen gyakori, hogy az ügyfeleknek köszönhetően olyan ötlet kerül elénk, hogy erre az impulzuscserére nagy szükség van ahhoz, hogy egyáltalán életképes alkalmazásról beszélhessünk.

Ebben a fázisban még mindig csak tervről van szó, de itt már egy többoldalas, erős brief – ami még mindig csak terv, de határozottabban definiáljuk az igényeket. Ezen a szinten már az üzleti vagy egyéb igényeket is meg kell értenünk, nem csupán a technikai igényeket. Csak ezután kerül házon belül a dizájnerhez, az online marketing munkatárshoz vagy a vezető fejlesztőhöz, attól függően, hogy mi szerepel a tervben, hiszen annak megfelelő kompetenciájú munkatársakkal kell együttműködni a megvalósításhoz.

Ezen a ponton kezdődik el egy alapvető funkcionális specifikáció kidolgozása. Egy általános középszintű alkalmazás esetén – középszintűnek tekinthető például egy 1,5-2 hónapos mobilfejlesztés – ez egy 30-50 oldalas funkcionális leírás, amelyben a működtetési környezettől kezdve a felhasználói lehetőségekig nagyon sok mindent meghatározunk.
Az ügyfélelfogadás után átlépünk a tervezési fázisból a kivitelezési fázisba, ahol feladattól függően – például hogy Android, iOS, illetve Windows Phone a rendszer – kezdünk el dolgozni.

Ezek a rendszerek külön megoldást igényelnek? Miért nem elég csak egy platformot figyelembe venni?

– Azt is lehet. Gondolom, minden fejlesztőcég úgy nyújt megoldást, hogy az az ügyfél céljainak megfeleljen… Egyébként ezen a ponton igen nagy probléma, hogy az ügyfelek nem minden esetben látják át, miért kerül háromszor annyiba egy-egy fejlesztés akkor, ha mindhárom felületen működő, ugyanazt a mobilalkalmazást kérik. Az indok pedig egyszerű: mindhárom platformnak külön nyelve van, tehát mindhárom nyelvre külön kell fejleszteni, ha úgy tetszik, lefordítani, adaptálni. Ilyen esetekre jelenthet majd egyszerű megoldást az úgynevezett webview, ahol egy nyelven lehet mindhárom platformra alkalmazást élesíteni. Ez azonban még nem kiforrott megoldás, és gyakorlatilag most még csak a probléma van vele, például utókezelés esetén. Biztonságosabb ezért a környezetben közvetlenül futó, tehát natív alkalmazások készítése. Ha elkészült, a kivitelezési fázist követi a házon belüli belső tesztelés, és ezzel el is jutunk az átadás fázisába. Ekkor javítjuk ki – remélhetőleg – az összes lényeges hibát, és ezután adjuk át az ügyfélnek az alkalmazást tesztelésre. Itt még megtörténnek a szükséges apró módosítások, kijavítunk olyan hibákat, amiket addig nem vettünk észre. Élesítéskor pedig Android esetében Google Play, iOS esetében Apple Store az alkalmazások célállomása.

Az új alkalmazást elegendő egyszerűen csak feltölteni, és kész?

– Feltéve, hogy azt megelőzően már mindenen túl vagyunk… Érdekes, hogy mennyivel inkább megnehezíti az ügyfelek dolgát az Apple Store, pedig azt hihetnénk, hogy gördülékenyek, igazi nagypályások, hiszen az ágazat első szereplői között voltak.
Ahhoz például, hogy létrehozhassunk egy vállalati fiókot az Apple-nél, minimum két hónapra van szükség. Különös, hogy bár nagyvállalatként minden ügyintézésre van online megoldás, mégis nagyon lassú reakciójú, problémás az ügyfélkezelés, és például a cégbejegyzési papírokat még mindig faxolni kell. Eleinte azt gondoltuk, hogy mi rontunk el valamit, de nem, az összes partnerünknél láttuk, hogy minimum 1-1,5 hónap a fiókjuk engedélyezése.

Na de miután megvan a fiók, és a fejlesztés feltölti az alkalmazást, az Apple Store-ban az első beküldéstől számítva körülbelül egy hónap, mire az publikussá válik. Ennek persze előnye is van, ezért például az Apple Store-ban nincs nagyon sok „gagyi” alkalmazás. Valóban alaposan átnézik a kódokat, a biztonsági réseket, jobban, mint a Google Playben. Így viszont rendkívül nehéz akár üzletileg tervezni rá, akár médiamegjelenést vásárolni mellé. Előfordult, hogy három hetet vártunk, mire visszadobták az alkalmazást azzal az indokkal, hogy a leírás (description) nem megfelelő mellé… de hát sajnos, ezt el kell fogadnunk, meg kell próbálnunk mindezzel kalkulálni.

Ezzel szemben a Google Play maximum egy hét alatt létrehozza a fiókot, és feltölthető az alkalmazás. Ezek után pedig 2-3 nap múlva publikussá és letölthetővé válik – igaz ugyan, hogy a gyorsabb procedúra több, a már emlegetett „gagyi” alkalmazással jár.

Milyen egy „gagyi” alkalmazás?

– Gagyin azt értem, amikor valami hibás, elakad, vagy hibára fut, vagy biztonságtechnikailag nem megfelelő, és így tovább. A Google Playben sok ilyen van, az Apple Store-ban nem. Ez tény.

Amikor jönnek a figyelmeztetések, amelyek szerint a már letöltött appokat frissítette a gyártó, akkor érdemes frissítenünk? Így elkerüljük a gagyiból adódó problémákat?

– Igen, a frissítést mindig érdemes komolyan venni, és nemcsak az új funkciók miatt, hanem azért is, mert ilyenkor általában a tapasztalt biztonsági réseket is „betömik”. A nagyobb alkalmazásokat, mint például a Facebook, a biztonság érdekében mindenképpen ajánlatos rendszeresen frissíteni. Mert ugyan nincs olyan alkalmazás, megoldás, amely 100 százalékig biztonságos, de azért lehet törekedni arra, hogy minél biztonságosabbá tegyük.

A biztonságról szólva: említette az alkalmazások feltöltésekor végzett biztonsági ellenőrzéseket. Az Apple és a Google ellenőrzése mellett is bejuthat az eszközünkre rosszindulatú program?

– Igen, bejuthat. Kicsi a valószínűsége, de előfordulhat.

Észre lehet ezt venni?

– Nem. Átlagos felhasználó biztosan nem veszi észre, de ha átmegy az ellenőrzésen, akkor lehet, hogy már szakember sem. Persze nem véletlenül jönnek a hírek arról, hogy milyen könnyen be lehet jutni a telefonokba, és ahogyan ezek egyre bonyolultabbakká válnak, egyre jobbak lesznek a hackerek is.

A mobileszközök vásárlása után viszonylag hamar előjön az a probléma, hogy egy-egy új alkalmazás nem kompatibilis a készülékünkkel. Valóban ilyen gyors az avulás?

– Igen. Régi eszközökre – legyen szó itt akár csak egy éve piacra dobott, akkori platformverziót futtató telefonról – nem nagyon kerül friss fejlesztés… Alapvetően az okozza a problémát, hogy nagyon költséges a régi típusokra is optimalizálni. Itt remek példa megint az Android, amelynek a különböző eszközökre már különböző verziói állnak rendelkezésre. Ez ugyanaz az eset, mint amikor egy web­oldalnál a különböző böngészők 6-7-8-9-10. frissítéséig alkalmassá tesszük annak megjelenését. Ezekben pedig mindig vannak olyan „egyediségek”, amiket kezelni kell. Ez költséges, problémás, és nem is biztos, hogy üzletileg megéri. Merthogy egyre olcsóbbak a telefonok, és természetesen adódik a kérdés: miért nem cseréljük le inkább?

Végül is, Android vagy iOS? Google vagy Apple? Melyik mellett szól több érv?

– Leginkább a cél az, ami meghatározhatja a platformot, ha nem az összesre alkalmas alkalmazásra van szükség vagy keret. A magyar piacon az Android felhasználók vannak többségben, de például az amerikai piacon az iOS rendszer a népszerű, ott arra megy a fejlesztések 70-80 százaléka, míg itthon csak 3-5 százalék.

Viszont a magyar viszonyokra optimális Android hátránya az, hogy a cégek rendkívül sok készüléktípust gyártanak egy márkán, egy családon belül is, így komoly szinkronitási problémák adódhatnak. Előfordulhat, hogy ugyanazzal az Android verzióval valami miatt mégsem kompatibilis az eszközünk. Például a Samsung Galaxy S2 és S3 ugyanazzal az Android verzióval fut, de – mint ahogyan ez egy alkalmazásunknál meg is mutatkozott – valami miatt az S3 készüléken nem működött egy funkció. A sok készülék és az így kialakuló jóval hosszabb tesztelési fázis miatt itt az iOS javára billen a mérleg. Ők csak saját készülékkel és saját szoftverrel adnak el megoldásokat, míg az Android gyakorlatilag „minden” mögött futhat Samsungtól az Alcatelen át a Sonyig.

Üzleti szempontból, tervezhetőségét tekintve például a Google-nak sokkal kiforrottabb az analitikája. A Google Play esetében könnyen integrálható a Google Analiticshoz hasonló analitikai szoftver. Nyilván az Apple Store-ba feltöltött alkalmazás is mérhető, de tény, hogy a Google méréstechnikai paraméter adatai lényegesen kiforrottabbak, mint az Apple Store-ban.

Általában milyen alkalmazásokat kérnek az ügyfelek?

– Ez nagyon változó, általában a közép- és nagyvállalatoktól jönnek azok az ügyfelek, akik konkrét kéréssel fordulnak hozzánk, és ők tudják is, mit szeretnének, és a mögött koncepció is van. Az igény növekedését jól mutatja, hogy az elmúlt két évben az ajánlatkéré­seink 60-70 százaléka mobilfejlesztés volt, és kifejezetten „elborult” ötletekkel tudnak jönni. Ezzel általában az a probléma, hogy egy igazán jó ötlet kidolgozása a szűkös magyar piacra fejlesztve nagyon költséges munka, sokkal költségesebb, mint egy webes fejlesztés. Már csak azért is, mert például egy JAVA kompetenciájú fejlesztő munkabére sokkal magasabb, mint mondjuk egy PHP vagy egyéb nyelven dolgozó kollégáé. Hirtelen nem is tudnék olyat említeni, amelyik kizárólag magyar piacra készült, és üzletileg is rendben van. Inkább bankok, biztosítók, hasonló nagyvállalatok kiegészítő szolgáltatásaként tudnám elképzelni, mondjuk egy kampány részeként, de akkor inkább mobiloptimalizált weboldalként javasolt megvalósítani. Az, hogy egy termék csak mobilapplikáció, amit csak magyarok használnak, és az majd pénztermelő valami lesz, csaknem esélytelen…

Mennyire költenek a magyar felhasználók mobilappokra?

– Egyre gyakrabban élünk ezzel a megoldással, tehát nem csak az ingyenes megoldások érdekesek. Persze még messze nem értük el a nyugati szintet.

Több szempontból úgy tűnik, hogy az ügyfelek számára nem is érdemes ezt a terméket a hazai piacra fejlesztetni…

– Igen, sokszor el is mondjuk a bejelentkezőnek, hogy bár az ötlete nagyon jó, kizárólag a magyar piacon nem fog jól futni, tehát nem érdemes ebben a formában befektetnie. Általában van más megoldás, vagy más lehetőség a remek ötletek megvalósítására. Nemzetközi szinten, külpiaci megrendelésre már érdemes gondolkozni, mert a sokat emlegetett nyugaton például a felhasználók 60-70 százaléka mobilapplikációt igénybe véve vásárol, és nem a weboldalon keresztül. Lehetséges, hogy mi is erre tartunk, de éppen ezért – mert még csak haladunk felé – nem hatékony az új, egyedi ötleteket csak a magyar piacra építve tervezni. Ez megint nagyobb költség, de igazából bármilyen alkalmazásról is beszélünk, az csupán egy termék, egy felület, és hacsak nem annyira egyedi, hogy eladja önmagát, komoly marketinget kell mögé tenni. A nagyobb költség ideális esetben soha nem a fejlesztés, hanem annak a reklámozása.

Felhasználóként azt gondolhatnánk, hogy a mobilhirdetések ellensúlyozzák akár a bekerülési költséget is.

– Nem tartom valószínűnek. Főleg a Google hirdetéskezeléseit ismerjük, tekintettel a hazai Android felhasználók többségére. Azok után a hirdetések után, amelyek egy-egy mobilapp fölött futnak például, nem klikkelésre fizet a Google, mint a weboldalakon futó hirdetések esetében, hanem megjelenésenként. Az Angry Birds is jó példa lehet erre, aki az ingyenes appok mellett bevezetett ugyan már fizetős elemeket is, de számos letöltés és futtatás azt is eredményezi, hogy szép bevételre tehet szert a mobilhirdetésekből is. A bekerülési költséget csökkenthetjük ésszerű reklámozással is, hiszen egy mobilappot főleg csak mobilon érdemes hirdetni. Ez első hallásra banálisnak tűnhet, de a megrendelők esetében ez néha korántsem olyan egyértelmű. Egyrészt a kevés konverzió, átkattintás miatt egyszerűen nem érdemes weboldalon vagy akár egyéb felületeken reklámozni egy mobil megoldást, másrészt, ha belegondolunk, hogyan mobilozunk: chatelünk, olvasunk, nézelődünk, egyszer csak felbukkan egy érdekes valami. Rákattintunk, és az már az eszközünkre is töltődött. Annak pedig igen kicsi a valószínűsége, hogy a laptopon online böngészve találunk valamit, aztán elővesszük a mobilunkat, és bepötyögjük a nevét…

A hazai piac mérete miatt nem nehéz a fejlesztők foglalkoztatása? Hogyan lehet maradásra bírni egy jó fejlesztőt?

– A fejlesztői szakma nagyon érdekes. Szinte folyamatosan interjúztatunk, ha szükségünk van új fejlesztőre, ha nincs, mert a munkalehetőség mindig több, mint a fejlesztő. Ezért úgy gondolom, hogy a világon minden munkaerőpiacon kicsit kényelmesebb helyzetben vannak a fejlesztők. Az is kérdés, hogyan lesz a fejlesztő valóban fejlesztő? Egyre több az olyan munkaerő, a friss mobilos vagy bármilyen más programnyelven fejlesztő, aki nem egyetemen, hanem autodidakta módon tanulja meg a szakmát. Van olyan, amikor ez jobb is, viszont a különbség még mindig jól érzékelhető egy olyan fejlesztő között, aki bár ugyanolyan szuperokos, mint a többi pályatársa, de autodidakta módon tanulta ki, tanulja a szakmát, mint aki egyetemre járt. Az egyetemen végzetteknek teljesen más a rálátásuk, más a problémamegoldó képességük, sokkal inkább mérnöki szemléletű a gondolkodásuk. Természetesen nem jobb vagy rosszabb egyik a másiknál, de azt el kell fogadni, hogy más, bizonyos helyzetekben jobb ez vagy az a típusú kompetencia. Például pont az említett Java programozás esetében jó a gyakorlat, de ez tipikusan olyan terület, ahol nem baj, ha valaki megtanulta az alapokat, és azt a bizonyos rálátást.

A leendő fejlesztőnek tanulnia, fejlesztenie kell, és jelen lennie fórumokon, szakmai közösségekben és meetupokon, továbbá önállóan kell mozognia a területen. Adott az internet és szakkönyvek, és kell egy ötlet, amiből applikációt lehet fejleszteni indulásképpen. Másrészről viszont látni kell: ahhoz, hogy a fejlesztő itthon maradjon, vagy hazai színekben fejlesszen, sokszor más körülményeket kell teremteni a számára, mint hagyományosan tettük azt. A fejlesztőket nem lehet kizárólag pénzzel motiválni. Figyelni kell a projekt minőségére, legyen a munkahelyen pihenőszoba, vagyis egyéb olyan igényeket kell meglátni egy fejlesztő motiválása esetében, ami mondjuk a vegyiparban talán elképzelhetetlen. Folyamatosan emlékeztetni kell őt arra, hogy neki miért jó az, hogy a vállalatnak dolgozik, különben elmegy.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka