Idén is párbeszédre hívta az iparág szereplőit a Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Az ELMŰ támogatásával megvalósult rendezvényen nagy hangsúlyt kaptak a digitális átalakulás energiaiparra gyakorolt hatásai. Az Úton a tiszta energia felé kérdéskörről azonban eltérően vélekednek a szakemberek.

Az eseményt meghirdető szakmai szervezet elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a vita csak akkor lehet igazán eredményes, ha sikerül azt komplexen, a szakmai, gazdasági és a társadalmi hatások mérlegelésével bemutatni, végiggondolni. Béres József álláspontja szerint a tiszta energiára való áttérés nem valósítható meg a társadalom, a politikai döntéshozók, valamint a regionális és helyi hatóságok, szervezetek, szakmai egyesületek részvétele nélkül. Ezért a szakembereknek beszélniük kell a társadalom egészét érintő olyan kérdésekről is, mint az energiatermelés környezeti, egészségügyi hatásai, vagy az energiatudatosság és energiahatékonyság növelését célzó gazdasági ösztönző rendszerek kialakítása. Az elnök kijelentette, hogy egyesületük aktív szakmai szerepet kíván vállalni ebben a folyamatban.

Béres József

Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartá­sáért felelős államtitkár kiemelte: az elmúlt időszak termelési adatai alapján egyértelmű, hogy az atomenergia nemcsak a magyar, de az egész európai villamosenergia-rendszer meghatározó eleme ma is, és az marad a jövőben is.

Aszódi Attila

Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár arról tájékoztatta a konferencia résztvevőit, hogy olyan fejlődési irányokban és megoldásokban gondolkodnak, melyek Magyarország erősödő energiafüggetlenségét, növekvő ellátásbiztonságát, továbbá a hazai fogyasztók javát szolgálják. Szó esett arról is, hogy a szekunder energiahordozók közötti technológiai versengés egyre inkább a villamos energia arányának növekedését vetíti előre, amely az elektrifikáció, dekarbonizáció, decentralizáció és digitalizáció révén látványosan javíthatja a városi közösségek életminőségét. Elhangzott, hogy a jövőre vonatkozó, elektrifikációval kapcsolatos előrejelzések szerint a standard európai háztartások villamosenergia-fogyasztása 2030-ra a jelenlegi évi 4 ezer kilowattóra értékről 10-15 ezer kilowattórára növekedhet.

Kaderják Péter

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a tiszta, okos és megfizethető energia mind a szakma, mind a lakosság közös érdeke. A fogyasztásnövekedés következtében szükségszerűvé válik a hálózati infrastruktúra bővítése, és ezt kisebb bürokráciával, a jelenlegi engedélyezési folyamatok egyszerűsítésével lehetne a megfelelő mértékben támogatni. Napjainkban a modern és flexibilis fogyasztói kapcsolatokat, kommunikációs csatornákat várják el a szolgáltatóktól az ügyfelek, és ezeket a tendenciákat ma már az elektronikus kormányzati adminisztrációs törekvések is erősítik. Például a folyamatok és döntések a jövő villamosenergia-rendszerének vezérlése tekintetében is leginkább digitalizáltak vagy automata algoritmusok által vezéreltek lesznek.•