Warning: trim() expects parameter 1 to be string, array given in /home/kjokwi/public_html/app/site/models/Article_Model.php on line 467
Mikroműanyagok a Balatonban

Mikroműanyagok a Balatonban

Jóllehet a legtöbb földfelszíni víz a Zala fo­lyóból érkezik a Balatonba, a legtöbb szennyezés a kisebb befolyókból kerül a tóba. A legutóbbi kutatás során a Balaton két medencéjében nyolc helyszínen végeztek méréseket a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének (BLKI, Tihany) munkatársai a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE, Gödöllő) kutatóival közösen.


Különböző technológiákkal, más-más lépésekben egy köbméter vizet szűrtek át, és hétfajta műanyagot azonosítottak a vizsgált mérettartományban. A polipropilén (PP), a polisztirol (PS) és a polietilén (PE) voltak a leggyakoribb műanyagok, amelyek elsősorban fóliákból, PET-palackokból, zacskókból, ruházatokból, továbbá hőszigetelő anyagból (hungarocell) kerültek a vízbe.

3 mikrométeres, piros színű polisztirén típusú mikroműanyag a nagy vízibolha (Daphnia magna) tápcsatornájában. (Kép: HUN-REN BLKI)

A vizsgálatokat kiterjesztették a Kis-Balatonra is, hogy összevethessék a két víztér adatait. A Kis-Balatonban átlagosan 7-8 mikroműanyag szemcsét találtak a kutatók ezer liter vízben, míg a Balatonban 21-et.

Érdekes adat, hogy az egyik legszennyezettebb hazai vizünkben, a Bodrog folyóban tízszer annyi, 214,8 mikro­műanyagot mértek egy köbméter vízben, mint amennyit legutóbb a Balatonban.

A mikroműanyagok lebontását különböző mikroorganizmusokkal, például baktériumokkal, gombákkal célzó kutatások még gyerekcipőben járnak, ezért a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt, így a szűrőberendezések fej­lesztésére és sokkal kevesebb műanyag termék használatára, mert a mikroműanyag a táplálékláncokon keresztül könnyen bejuthat az emberi szervezetbe is.•

Címlapkép: HUN-REN BLKI


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024  2025
Címkék

Innotéka