Kihívások és alternatív megoldások
Tavaly nyáron az aszály igen keményen sújtotta a legtöbb földrészt, így Európát is, ami a tanulmány szerint az egyik tünete a világszerte mind nagyobb problémát jelentő vízhiánynak. Egyes becslések szerint 2025-re bizonyos földrajzi régiók GDP-je akár hat százalékkal is visszaeshet a vízhiány miatt. A probléma a mezőgazdaságot érinti a legsúlyosabban, de más iparágak, például az élelmiszeripar, a petrolkémia, a gyógyszeripar és még a csúcstechnológiai iparágak is veszélybe kerülhetnek.
A tanulmány felsorol három alternatív vízforrást, melyeket meghatározónak tart a globális szükséglet kielégítéséhez. Míg a csapadékos területeken az eső, addig a szárazabb, kevés csapadékban részesülő területeken a tengervíz sótalanítása jelenthet egyelőre még nem tökéletes megoldást, továbbá enyhítheti a vízhiányt a tisztított szennyvíz újrafelhasználása is. A tanulmány a Belgiumban található Flandriát hozza fel példaként, ahol a szennyvízkezelés 2031-re a háztartások teljes elsődleges vízfogyasztásának mintegy 26 százalékát fedezheti.
Az alternatív vízforrások mellett a víz takarékosabb felhasználása szintén fontos. Számottevő pazarlást szüntethet meg például a víztakarékos gazdálkodási technikákra való áttérés a mezőgazdaságban. Az árasztásos öntözésről a locsoló és a csepegtető öntözésre való áttérés 30-60 százalékkal csökkentheti a vízfogyasztást. Más, még fejlettebb technikák, mint például a hidropónia, az aeroponika és a vertikális gazdálkodás a hagyományos mezőgazdasághoz képest akár 90 százalékkal is csökkenthetik a mezőgazdaság vízigényét.
A használt akkumulátorokat újra kellene hasznosítani
Az akkumulátoripar térnyerése mind nagyobb, emiatt számolni kell a környezetre gyakorolt hatásával is. Éppen ezért a jelenlegi szabályozás a használt és a leselejtezett akkumulátorok fenntarthatóbb kezelését írja elő.
Az elektromos járművekből származó használt és elöregedett akkumulátorok – fennmaradó funkcionalitásuk, valamint értékes nyersanyagtartalmuk miatt – ideális lehetőséget kínálnak mind a másodlagos felhasználásra, mind az újrahasznosításra.
A tanulmány szerint a már nem használható, leselejtezett akkumulátorok hatékonyan újrahasznosíthatók, míg a felhasználhatóságukat megőrző akkumulátorok számos más alkalmazásban nyerhetnek új értelmet. Az akkumulátorok életciklusának a végén az egyik lehetőség a javítást, felújítást vagy újragyártást követően az újrafelhasználás, a másik az akkumulátorok másodlagos vagy újragondolt felhasználása, a harmadik pedig az elemi újrahasznosításuk, mely lehetővé teszi a körkörös értéklánc kialakítását a bennük lévő fontos nyersanyagok visszanyerésével, ami egyértelműen költség- és fenntarthatósági előnyökkel jár a fogyasztókra és az egész társadalomra nézve, főként az életciklus-alapú kibocsátási árképzés bevezetésével.•
