Kezeljük szakszerűen szellemi vagyonunkat!

Amennyiben egy vállalkozás verseny­képességében a saját tudásnak kiemelkedő szerepet szánnak, akkor a tulajdonosok jól felfogott érdeke, hogy mindez a cég vagyonában számszerűen is megjelenjen – nyilatkozta lapunknak Kiss János József innovációs és iparjog­­védelmi szakmérnök, a Glósz és Társa System innováció­menedzsment üzletág­vezetője.


A cégcsoport több mint két évtizede kezdett innováció­menedzsmenttel foglalkozni, mi­után tapasztalataik szerint a szellemi vagyon­gazdálkodás fogalmi rendszere és módszer­tana nem volt elég kiforrott Magyar­országon. „A hazai vállalkozások döntő többsége nincsen tudatában a terület törvényi kötelezettségei­nek, és azzal sincsenek tisztában, hogy ezek használata milyen előnyökkel járhat” – érvelt az üzletág létreho­zása mellett Kiss János József, kiemelve, éppen ezért önálló oktatási programot hoztak létre Innováció­menedzsment Aka­­dé­mia néven.

Kiss János József

Az üzletág portfóliója a vállalkozások igényeit megismerve fo­lya­matosan fejlődött, napjainkban mint­egy 15 szolgáltatás­ból áll, a projekt­generálás és menedzsment­től kezdődően a kutatás-fejlesztési minősítésen keresztül egészen a szellemi alkotások védelmével összefüggő tanácsadás lefolytatásáig.

Innovációs és iparjog­védelmi szak­­mér­­nökként az a véleménye, hogy a magyar vállalatokra jellemző üzleti­modell-típusok döntő többségében megtalálható a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékeny­ség, azonban maguk a vállalkozások a mai napig nem ismerik fel ezeket a folyamato­kat. Kiss János József példának a beszállító­ként tevékenykedő vállalkozáso­kat hozta fel, amelyek az integrátorok­kal együtt­működésben egyre többször saját kutatás-fejleszté­seket hajtanak végre, hogy teljesíteni tudják a beszállítói tevékenység­hez szükséges feltételeket.

„Abban az esetben, ha egy vállalkozás a szellemi vagyon­gazdálkodás kérdéseit rendszer­szinten szeretné kezelni, akkor a szellemi alkotás dokumentálásá­val, a számvitel rendszeré­ben a szellemi termékké válás folyamatával és a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó fel­adatok elvégzésével egyaránt kell fog­lalkoznia”
– érzékeltette a téma komp­lexitását az üzletágvezető.

A részletek­kel kapcsolatban elmondta, hogy egy új termék vagy szolgáltatás azonosítása, majd pontos dokumentá­lása te­remti meg a lehetőségét, hogy az új kutatás-fejlesztési eredmény a piaci sze­replők részére hatékonyan hasznosít­hatóvá váljon. A szellemi termékké válás a számviteli törvényben megjelenő elvárások miatt szükséges, melynek egyik fontos eleme a szellemi vagyon értékelése. Ennek meghatározása az új termék technológiai fejlettségi szintjétől (Technology Readiness Level; TRL) függ, illetve a piacra jutást meg­alapozó üzleti tervekben fellelhető kockázatok alapján lehet kiszámítani. Azt is elmond­ta, hogy a szellemi tulajdon kérdésénél pedig a szellemi alkotás tulajdona feletti rendelkezést, a védelmet és az üzleti hasznosí­tást támogató jogi eszközöket kell biztosítani a vállalkozá­sok részére. Ide­tartoznak a többi között: a szerzői jog, az ipar­jog­védelem és az üzleti titok kezelése körében elérhető, célirányosan megválasztott jogi eszközök.

A Glósz és Társa System alapító tagja és vezetője Glósz Andrea banktanácsadó, ő irányítja jelenleg a cégcsoport kínálatának piaci alapú fejlesztését, valamint a PR és a kommunikációs tevékenységét.

Kiss János József szerint jelentős paradigma­váltásra van szükség a hazai vállalkozá­sok gondolkodás­módjában a szellemi vagyon terén, ugyanis általá­nos gyakorlat, hogy bizonyos rosszul értelmezett pénzügyi szempontok – adóalap-csökkentés, költség­elszámolás – miatt a saját kutatás-fejlesztési eredményeiket, saját szellemi vagyonukat nem jelenítik meg a cég vagyonában. Az innovációs és iparjog­védelmi szakmérnök ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy mindez egyrészt szembe­megy a szám­viteli törvény logikájával és elvárásaival, másrészt saját verseny­képes­ségü­ket gyengítik hosszabb távon.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022
Címkék

Innotéka