Kezeljük szakszerűen szellemi vagyonunkat!
A cégcsoport több mint két évtizede kezdett innovációmenedzsmenttel foglalkozni, miután tapasztalataik szerint a szellemi vagyongazdálkodás fogalmi rendszere és módszertana nem volt elég kiforrott Magyarországon. „A hazai vállalkozások döntő többsége nincsen tudatában a terület törvényi kötelezettségeinek, és azzal sincsenek tisztában, hogy ezek használata milyen előnyökkel járhat” – érvelt az üzletág létrehozása mellett Kiss János József, kiemelve, éppen ezért önálló oktatási programot hoztak létre Innovációmenedzsment Akadémia néven.
Kiss János JózsefAz üzletág portfóliója a vállalkozások igényeit megismerve folyamatosan fejlődött, napjainkban mintegy 15 szolgáltatásból áll, a projektgenerálás és menedzsmenttől kezdődően a kutatás-fejlesztési minősítésen keresztül egészen a szellemi alkotások védelmével összefüggő tanácsadás lefolytatásáig.
Innovációs és iparjogvédelmi szakmérnökként az a véleménye, hogy a magyar vállalatokra jellemző üzletimodell-típusok döntő többségében megtalálható a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység, azonban maguk a vállalkozások a mai napig nem ismerik fel ezeket a folyamatokat. Kiss János József példának a beszállítóként tevékenykedő vállalkozásokat hozta fel, amelyek az integrátorokkal együttműködésben egyre többször saját kutatás-fejlesztéseket hajtanak végre, hogy teljesíteni tudják a beszállítói tevékenységhez szükséges feltételeket.
„Abban az esetben, ha egy vállalkozás a szellemi vagyongazdálkodás kérdéseit rendszerszinten szeretné kezelni, akkor a szellemi alkotás dokumentálásával, a számvitel rendszerében a szellemi termékké válás folyamatával és a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó feladatok elvégzésével egyaránt kell foglalkoznia” – érzékeltette a téma komplexitását az üzletágvezető.
A részletekkel kapcsolatban elmondta, hogy egy új termék vagy szolgáltatás azonosítása, majd pontos dokumentálása teremti meg a lehetőségét, hogy az új kutatás-fejlesztési eredmény a piaci szereplők részére hatékonyan hasznosíthatóvá váljon. A szellemi termékké válás a számviteli törvényben megjelenő elvárások miatt szükséges, melynek egyik fontos eleme a szellemi vagyon értékelése. Ennek meghatározása az új termék technológiai fejlettségi szintjétől (Technology Readiness Level; TRL) függ, illetve a piacra jutást megalapozó üzleti tervekben fellelhető kockázatok alapján lehet kiszámítani. Azt is elmondta, hogy a szellemi tulajdon kérdésénél pedig a szellemi alkotás tulajdona feletti rendelkezést, a védelmet és az üzleti hasznosítást támogató jogi eszközöket kell biztosítani a vállalkozások részére. Idetartoznak a többi között: a szerzői jog, az iparjogvédelem és az üzleti titok kezelése körében elérhető, célirányosan megválasztott jogi eszközök.
Kiss János József szerint jelentős paradigmaváltásra van szükség a hazai vállalkozások gondolkodásmódjában a szellemi vagyon terén, ugyanis általános gyakorlat, hogy bizonyos rosszul értelmezett pénzügyi szempontok – adóalap-csökkentés, költségelszámolás – miatt a saját kutatás-fejlesztési eredményeiket, saját szellemi vagyonukat nem jelenítik meg a cég vagyonában. Az innovációs és iparjogvédelmi szakmérnök ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy mindez egyrészt szembemegy a számviteli törvény logikájával és elvárásaival, másrészt saját versenyképességüket gyengítik hosszabb távon.•
