Földbe sajtolt zöldenergia
A múlt század elején kiépült szénhidrogénipar világszerte rengeteg embernek adott és ad jelenleg is munkát. Az energiaipar forradalmi fejlődése azonban alapjaiban változtatja meg ezt az ágazatot is. Világosan látszik, hogy az energetikában az új, környezetbarát megoldások egyre jobban terjednek. „Szabadalmaztatás alatt álló eljárásunkkal mi a felhagyott szénhidrogénkutakat újrahasznosítanánk” – tájékoztatta magazinunkat Viszkok János, a Central Geo Kft. főgeológusa. Zöldenergiát, konkrétan hidrogént tárolnának a felhagyott létesítményekben.
Rendszerterv sematikus ábrájaA hidrogén több ok miatt került a figyelem középpontjába az elmúlt években. Mivel vízből bőven van a Földön, ezért a hidrogén gyakorlatilag korlátlan energiatárolási lehetőséget ígér, akár hosszabb időtávra is. Ez a kémiai elveken alapuló akkumulátorokra – mint a lítiumion – nem igaz, hiszen ezek tárolókapacitása alacsony, használatuk időben korlátos, az előállításhoz szükséges anyagok (lítium, kobalt, grafit, nikkel, réz) sokkal végesebbek, mint a víz. A fenti előnyök miatt nem véletlen, hogy az egyes előrejelzések a jelenlegi hatszorosára becsülik a 2050-ben előállított hidrogén mennyiségét. A nagyobb kutatóintézetek közül a Bloomberg New Energy Finance 696 millió, a Hydrogen Council 622 millió tonnás globális hidrogéntermeléssel számol 2050-re. A legegyszerűbben víz bontásával – oxigén és hidrogén keletkezik – állítható elő ez a gáz, amelyhez az energiát napfényből is nyerhetjük.
A felhagyott szénhidrogénkutak terepi felméréseA napjainkban elterjedt hidrogéntárolási módok (nagy nyomáson palackban vagy alacsony hőmérsékleten cseppfolyós állapotban) nagy körültekintést igényelnek. Az atomok kis méretűek, ezért könnyen átjutnak minden anyagon, tehát a tartályok falát ennek megfelelően kell megtervezni és szigetelni. A hidrogén gyúlékony és robbanásveszélyes: a levegővel keveredve a legkisebb szikra hatására berobban. A felhagyott szénhidrogén-kutató fúrásokban történő tárolás nagy nyomáson biztonságosabban megoldható, mint a felszínen, hiszen oxigénmentes a környezet.
Az országban az éves átlagos napfényes időtartam eléri a 2500 órát, és alig van hely, ahol kevesebb mint 2000 óra. Az utóbbi évek tendenciáját tekintve a közeljövőben további napfénytartam-növekedés prognosztizálható. Azaz napenergia segítségével vízből nagy mennyiségű hidrogént állíthatnánk elő. Viszkok János szerint ez a megoldás gazdaságos még alacsony hatásfokú hidrogénégetés és nyomásvesztés esetén is. A technológia egyszerű, kis karbantartási költséggel üzemeltethető.
A környezetbarát megoldás nem marad az ötlet szintjén. A szolnoki cég szakemberei teszttelepet alakítanak ki, ahol méréseket végezve ellenőrzik a hidrogéntárolás lehetőségét, hatékonyságát. Ha mindent rendben találnak, igazi (felhagyott) kúton próbálnák ki a felszín alatti tárolást.•
