Forrás: freepik.com

Az egységes hatályú európai szabadalom jelenleg 17 EU-tag­országban érvényes szaba­dalmat jelent. Ezek az országok a következők: Ausztria, Belgi­um, Bulgária, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lettor­szág, Lit­vánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Svédország és Szlovénia. A UP/UPC-­egyezmény további aláírói, ahol a ratifikálást követően szintén hatályba lép a rendszer: Ciprus, Csehország, Görögország, Írország, Magyarország, Románia, Szlovákia. Az új rendszerhez való csatlakozás természetesen a többi EU-tagállam számára is nyitva áll.

Hogyan érinti az új rendszer az induláskor már megadott európai szabadalmakat?

Azokban az országokban, ahol a UP/UPC-rendszer hatályba lépett, az Európai Szabadalmi Hivatal által korábban már megadott és az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC) egyes szerződő államaiban regisztrált (hatályosított) európai szabadalmak automatikusan a UPC-rendszer hatálya alá kerültek, ha a szabadalom jogosultja nem rendelkezett kellő időben a rendszer hatálya alóli kivonásról („opt-out”).

A UPC-rendszer hatálya alá tartozó európai szabadalmak esetén egyetlen központi eljárásban lehet fellépni a szabadalom bármely UP-tagországban történő bitorlásával szemben, és egyetlen központi eljárásban meg is lehet semmisíteni a szabadalmat valamennyi UP-tagországra vonatkozóan. Fontos hangsúlyozni, hogy az új rendszerben (ahol az eljáró bíróságok jellemzően nyugat-európai országokban lesznek, például a másodfokú bíróság székhelye Luxemburgban lesz) a pereskedés költségei átlagosan legalább tízszeres mértékűek lesznek a jelenlegi magyar szabadalmi pereskedés költségeihez viszonyítva, ami számos magyar kis- és középvállalkozás számára vélhetően nem lesz megengedhető. Azt is fontos tudni, hogy a UPC-rendszer hatálya alóli kivonás, vagyis az „opt-out” lehetősége, amelyet minden megadott európai szabadalom esetén külön-külön kell igényelni, csak addig áll fenn egy adott szabadalom vonatkozásában, amíg a központi UPC-bíróság előtt eljárást nem indítottak a szabadalommal kapcsolatosan.

Hogyan érinti az új rendszer a még függőben lévő európai szabadalmi bejelentéseket?

A még folyamatban lévő európai bejelentések esetén fennmarad a jelenlegi európai szabadalmi rendszer, de kiegészül egy új lehetőséggel, miszerint az Európai Szabadalmi Hivatal által megadott európai szabadalmak esetén a UP-tagországok területére kérelmezhető az egységes hatályú UP-szabadalom, amely az egyes UP-tagországokban külön fordítási és regisztrációs kötelezettség nélkül, automatikusan ha­tályos lesz. A UP-szabadalom egy másik lényeges előnye, hogy a fenntartási költsége körülbelül négy ország együttes fenntartási díjával közelíthető, miközben az egységes hatály miatt négy országénál jóval nagyobb földrajzi te­rületre biztosít oltalmat. A UP-szabadalom fenntartási díjait az Európai Szabadalmi Hivatalnak kell központilag megfizetni.

Hogyan érinti az új rendszer az európai szabadalmakon alapuló licenceket?

A UP/UPC-rendszer elindulása miatt fontos az európai szabadalmakon ala­­puló licencszerződések áttekintése, mert a licencszerződések sok esetben jo­got biztosítanak a licencvevőnek a jog­érvényesítésben való részvételre, vi­szont ez a teljesen új európai jogérvényesí­tési rendszer tartalmazhat olyan új elemeket is, amelyekre a licencszerződés megkötésekor a felek még nem gondolhattak. Ilyen új szempont például, hogy a UPC-rendszerben a licencvevőnek alapértelmezés szerint joga van meggátolni az „opt-out” jog gyakorlását, emiatt a UPC-bíróság előtti perindítási jogosultságot feltétlenül tisztáznia kell egymással a szabadalom tulajdonosának és a licencvevőnek.

Kötelező-e a UP és a UPC intézményeinek használata?

Nem kötelező egységes hatályú európai (UP-) szabadalmat szerezni, vagyis továbbra is lehetőség lesz az európai szabadalmat a megadást követően a 39 EPC-tagállam bármelyikében nemzeti regisztráció útján hatályosítani.

Forrás: UPC

Ha a szabadalmas a UP-szabadalom igénylése mellett dönt, akkor az európai szabadalom érvényességének kérdésében, valamint az európai szabadalomból eredő jogok érvényesí­tése ügyében a UPC-bíróságnak lesz kizárólagos illetékessége. Fontos tudni, hogy a UP-szabadalom nem vonható ki a UPC-bíráskodási rendszerből.

Az eddigiekhez képest fontos változás ugyanakkor, hogy a nemzeti úton hatályosított európai szabadalmak ér­­vé­nyessége vagy jogérvényesítése te­kin­tetében szintén automatikusan a UPC-bíróságnak van kizárólagos illetékessége, azonban lehetőség van ezen szabadalmaknak a UPC-rendszer hatálya alóli kivonására az „opt-out” kérelemmel. Az új rendszer lényeges eleme, hogy az „opt-out” kérelmet egy alkalommal vissza is lehet vonni („opt-in”), azaz vissza lehet lépni a UPC-rendszerbe. Az „opt-out” iránti kérelem benyújtásáról azonban érdemes minél hamarabb döntést hozni, mert ha egyszer valamely EPC-tagországban eljárás in­dult az ott regisztrált európai szabadalom ellen a UPC-bíróság előtt, akkor az adott szabadalmakat többé már nem lehet a UPC-rendszer hatálya alól kivonni, és a szabadalom érvényességéről az adott ország nemzeti bírósága helyett a UPC-bíróság fog dönteni.

Bár hazánk is aláírta a UPC-egyezményt, egy 2018-as alkotmánybírósági döntés értelmében a ratifikáció az Alaptörvény jelenlegi szövege alapján nem lehetséges, és így Magyarország területére jelenleg sem a UP hatálya, sem a UPC-bíróság döntései nem terjednek ki. Itthon továbbra is vagy nemzeti szabadalom, vagy érvényesített európai szabadalom szerezhető, amelyek megsemmisítéséről a magyar bíróságok és hatóságok döntenek. Ugyanakkor természetesen magyar cégek és magánszemélyek is szerezhetnek UP-szabadalmat, és lehetnek alanyai UPC-bíróság előtt folyó pereknek. Ha például egy magyar vállalkozás a németországi tevékenysége során sért egy UP-szabadalmat vagy a UPC hatálya alá tartozó, Németországban nemzeti úton regisztrált európai szabadalmat, akkor a vállalkozás ellen a UPC-rendszerben indul szabadalombitorlási eljárás.

Összefoglalva az új, egységes hatályú európai szabadalmi rendszer előnyeit és hátrányait, az alábbi meg­állapítások tehetők.

Előnyként értékelhető, hogy a UP-szabadalom igénylése esetén jelentősen lecsökkennek a nemzeti hatályosítás költségei, valamint az évente fizetendő fenntartási díjak; központi ügyintézéssel szerezhető oltalom számos (jelenleg 17) EU-tagországban; és a UP hatálya alá tartozó országokban egységes bíráskodási rendszer működik.

Hátrányként említhető ugyanakkor, hogy egyetlen bírósági döntéssel az összes UP-tagországban megsemmisíthető a szabadalom; a UPC-bíróság működéséről és ítélkezési gyakorlatáról még nincs tapasztalat; és a magyar bírósági perköltségekhez képest jóval magasabb költségekkel kell számolni. Annak az esélye pedig, hogy egy magyar szabadalmas érintetté válik egy ilyen bírósági eljárásban, közel sem el­hanyagolható. 2020-ban például a magyar bejelentők európai szabadalmainak 9,6 százalékával szemben történt felszólalás az Európai Szabadalmi Hivatal előtt, ami arra utal, hogy a magyar bejelentők szabadalmainak számottevő része jelentős érdeksérelmet okoz a versenytársak körében, ez alapján pedig arra lehet számítani, hogy a UPC-bíróság előtt is jelentős számban fognak indulni megsemmisítési eljárások magyar bejelentőknek a kilenc hónapos felszólalási időszakon már túljutott európai szabadalmai ellen.•