Bay Zoltán-emlékkonferencia volt az MTA-n
„Bay Zoltán magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a 20. század világviszonylatban is meghatározó természettudósai és feltalálói közé tartozik. Úttörő munkásságának kiemelkedő eredménye, hogy megalapozott egy új tudományágat, a radarcsillagászatot. Nevéhez fűződik a magyar Hold-radar-kísérlet, a fotoelektron-sokszorozó és a fénysebességre alapozott méterdefiníció” – foglalta össze Bay Zoltán munkásságát Grasselli Norbert, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.
Bay ZoltánA világhírű fizikus 1992-ben bekövetkezett halála után özvegye két alapítványt hozott létre: a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítványt, valamint a Bay Zoltán Tudomány- és Technikatörténeti Alapítványt. Utóbbi küldetése a tudós emlékének megörökítése, továbbá az ehhez kapcsolódó hazai és nemzetközi tevékenységet művelő szakemberek és szervezetek támogatása. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány 1993-ban, Pungor Ernő akadémikus, tárca nélküli miniszter irányításával alakult meg azzal a céllal, hogy sikeres innováció- és technológiatranszfer révén segítse a hazai vállalatok versenyképességének és hatékonyságának növelését. Az időközben többször átalakult szervezet jelenleg több mint 200 vállalattal működik együtt, komplex tudományos és műszaki megoldásokat – amelyek hozzájárulhatnak versenyképességük növeléséhez – kínálva több szakterületen.
A Bay Zoltán Nonprofit (BZN) Kft. fennállása óta az ipari lézertechnológia élvonalába tartozó megoldásokat kínál lézeres hegesztés, vágás, hőkezelés és felületstrukturálás témaköreiben.A két Bay-alapítvány szervezte a novemberi emlékkonferenciát – amely része volt a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatnak – az MTA két osztályának támogatásával. Az előadók egy része – Keszthelyi Lajos, Kroó Norbert, Gyulai József akadémikusok – személyes élményeiken keresztül beszéltek a világhírű fizikusról, míg a fiatalabb korosztály képviselői azt mutatták be, hogy az egykoron Bay Zoltán által művelt tudományterületek milyen fejlődésen mentek keresztül, mik a legutóbbi eredmények, és melyek a legfontosabb fejlődési irányok.
A BZN nagyműszeres analitikai háttere alkalmas növényi hatóanyagok, biológiailag aktív komponensek meghatározására, ami a fejlesztési feladatok egyik kiemelt területe. E fejlesztések főleg a mikrobiális biomassza-alapú innovációs tevékenységeket támogatják, a bioeconomy koncepcióhoz kapcsolódva.A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. szakemberei több fontos kutatási programban vesznek részt. A zalaegerszegi tesztpályához kapcsolódó beruházásuk egy autóipari szimulátor, amelynek segítségével azt nézik, hogy az önvezető járműben ülő utas miként reagál az autó döntéseire, illetve hogyan viselkedik különböző szituációkban. A Pécsi Tudományegyetemmel a Smart Care program részeként olyan eszközöket akarnak fejleszteni, amelyek nemcsak a klinikákon, hanem az otthoni betegápolásban is használhatók. A Pannon Egyetemmel a hulladék-újrahasznosításban próbálnak előremutató eredményeket elérni.
További fejlesztéseink a környezetvédelem mellett a nyersanyag gazdálkodást támogatják, ahol a biotechnológia eszközeit alkalmazva (bioremediáció, biomining) oldjuk meg vállalati partnereink problémáit.„Hold-radar-kísérletet nem végzünk, de mi is azt valljuk, amit Bay Zoltán: Mindenért, ami előrevezet, igenis nagyon keményen meg kell küzdeni. A rólunk alkotott értékítélet az elvégzett munkánktól függ. Nincs királyi út. Meg kell szenvedni minden előrelépést” – fogalmazott Grasselli Norbert ügyvezető igazgató.•
