Kép: Depositphotos/lightsource

Megkerülhetetlen téma: Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter utódja július elsejétől Hankó Balázs. Milyen üzenetet hordoz magá­ban, hogy az innovációért felelős államtitkár ül a bársonyszékbe?

– Szerencsés helyzetben vagyunk, Csák János miniszter idején is középpontban volt az innováció ügye, és örülünk, hogy Hankó Balázs személyében egy olyan szakpolitikus viszi tovább a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, aki a Semmelweis Egyetem egykori rektorhelyetteseként nemcsak a felsőoktatás helyzetét ismeri kiválóan, de az innovációs ökoszisztéma működését és szereplőit is.

Bódis László, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezérigazgatója hangsúlyozta: „A mi feladatunk, hogy a hazai kutatási és ipari képességekre alapozva erősítsük a magyar vállalati szektor innovációs képességeit, és hozzájáruljunk egy virágzó startup ökoszisztéma kialakulásához.”

Mielőtt a Neumann János Programban megfogal­ma­zott célokról kérdezném, érdemes először nemzetközi kontextusban vizsgálni a mozgásterünket. Az elmúlt időszak eredményei alapján az Európai Unió komoly versenyhátrányba került…

– Az elmúlt 20-25 évben Európa valóban lemaradt, és ha őszinték akarunk lenni, sajnos nemcsak az innováció tekintetében, de a tudomány területén is. Mindez elsősorban a tudományos publikációk számában érhető tetten. Míg 2007-ben minden negyedik magasan jegyzett tudományos munka Európához kötődött, addig ez az arány mára 19 százalék alá csökkent. Az Egyesült Államok nagyjából megtartotta pozícióit, Kelet-Ázsia azonban hihetetlen ütemben fejlődött, és 21 százalékról 29 százalékra erősödött a globális tudományos kibocsátásban mért részaránya. Ha az innovációs teljesítményt vizsgáljuk, még nagyobb szakadékot látunk: Kína egymaga felel majdnem minden második szabadalomért, az USA mintegy 17 százalékos aránnyal követi, Európa pedig alig éri el az 5 százalékot.

A globális geopolitikai és gazdasági versenyben ugyanis a technológiai fejlettség vált az egyik, ha nem a legfontosabb tényezővé az elmúlt években.

A Times Higher Education felsőoktatási szaklap rangsora komoly átrendeződést mutat az egyetemek esetében is. A 15-20 éve nemzetközi színtéren kis túlzással szinte teljesen ismeretlen kínai Csinghua Egyetem például ma már a 12. legjobb egyetem a világon, és olyan versenytársakkal került egy polcra, mint a Harvard vagy a Massachusettsi Műszaki Egyetem. Ezzel szemben a Top 20-ban egyetlen uniós felsőoktatási intézménnyel sem találkozunk. Márpedig a technológiai és tudomá­nyos lemaradás az USA-val és Kelet-Ázsiával szemben már rövid távon geopolitikai leértékelődést jelent Európa számára. A globális geopolitikai és gazdasági versenyben ugyanis a technológiai fejlettség vált az egyik, ha nem a legfontosabb tényezővé az elmúlt években.

Minek tudható be az Európai Unió visszaesése?

– A McKinsey (nemzetközi tanácsadó cég – a szerk.) egyik tanulmányában a világ startup ökoszisztémáit hasonlította össze, és öt olyan faktort nevezett meg, amelyek jelentősen befolyásolják az uniós versenyképességet. Az első az európai piac széttöredezettségére vezethető vissza. Annak ellenére, hogy egy 450 milliós piacról beszélünk, a 27 tagállam nyelvi, gazdasági és esetenként kulturális különbözősége miatt mégsem egységes. A második szempont a tőkekoncentráció hiánya. Aki ma 100 millió eurónál magasabb befektetési kört akar realizálni, az érdemben nem tudja ezt Európában megtenni. Ugyancsak fontos tényező a kockázatvállalási hajlandóság alacsonyabb foka. Míg az USA-ban vagy a Távol-Keleten egy nem jól teljesítő üzleti ötletre mint jó tanulási lehetőségre tekintenek, addig Európában az első kudarc után az új álmok megvalósítása helyett a biztonságos megoldások kerül­nek előtérbe. A negyedik faktor a tehetségvonzó képes­ség hiányára utal. Az egyetemeket már korábban emlí­tet­tem, és a piaci szereplők esetében sem sokkal jobb a helyzet. Bárki képes felsorolni híres amerikai vagy ázsiai technológiai vállalatokat, Európából azonban már nem olyan könnyű találni ilyet. És nem utolsósorban az innovációs hubok ritkasága is nehezíti a helyzetet.

Mindezek mellett a legkomolyabb versenyhátrányt az alapkutatás és az alkalmazott kutatás közötti alacsony átjárhatóság jelenti. A Top innovátor országok napjaink legégetőbb problémáinak megoldására fókuszálnak, és ebből remélnek gazdasági hasznot, az Európai Unió a fókuszt az alapkutatásokra helyezi, ráadásul – a már említett módon csökkenő – tudományos eredményeket is nehezen tudja átváltani innovációra.

Ehhez képest a Neumann János Programban egyebek között azt a nem kis célt tűzték ki maguk elé, hogy hazánk 2040-re kerüljön a világ legjobb tíz innovátor országa közé. Hol tartunk most?

– Miközben az országok egy főre jutó GDP szerinti listá­ján Magyarország a 49. helyen szerepel, addig hazánk innovációs teljesítménye a 33. helyre taksál minket a világban, az Unión belül pedig a 21.-ek vagyunk.

A valós képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy a nemzetközi vállalatok szerepe megkérdőjelezhetetlen ezen a területen. A hazánkban kutatás-fejlesztésre fordított források mintegy kétharmada a piaci szereplőkhöz köthető, és ezen belül a magyar vállalatok részaránya nem éri el a 30 százalékot. Ennek ellenére bizakodó vagyok, hiszen a magyar egyetemek világszínvonalúak, ahogy az ott folyó kutatások is. Ne felejtsük el, hogy ma már 12 egyete­münk tartozik a világ legjobb 5 százalékába. A legfontosabb feladatunk a korábban említett árukapcsolás, azaz, hogy a kutatási ökoszisztémában – az egyetemeken, kutatóintézetekben – létrejövő eredményeket miképp tudjuk az ország innovációs képességének az erősítésére fordítani.

Több olyan tudományos terület van, ahol hagyományosan kifejezetten erősnek számítunk. Ilyen például a mesterséges intelligencia alapját jelentő matematikai és hálózatelméleti tudásunk, de jelentős eredményeket értünk el az egészségipar területén is. És hogy egy új képességet említsek, az ELI-ALPS, a szegedi lézeres ku­tatóközpontnak köszönhetően az ultrarövid impulzuso­kat szolgáltató fényforrások széles skáláján számít világszinten is meghatározó szereplőnek. És azt se felejtsük el, hogy Magyarország 11. a világon az egymillió főre jutó Nobel-díjasok számát tekintve.

Magyarország 11. a világon az egymillió főre jutó Nobel-díjasok számát tekintve.

A mi feladatunk, hogy a hazai kutatási és ipari képességekre alapozva erősítsük a magyar vállalati szektor innovációs képességeit, és hozzájáruljunk egy virágzó startup ökoszisztéma kialakulásához. Ehhez az erősségeken túl a kihívásainkat is számba kell vennünk. A Neumann János Programban a nemzetközi statisztikák alapján három kiemelt kihívást azonosítottunk. Az első a magyar kis- és középvállalkozások innovációs aktivitásának szintje. Jelenleg minden harmadik, tíz főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozás mondja azt, hogy foglalkozik innovációval, miközben az Unióban ez az arány 53 százalék. A második a kutatói utánpótlás helyzete. Annak ellenére, hogy 2010 óta sikerült megdupláznunk a kutatók számát Magyarországon, a legjobban teljesítő országokhoz képest még mindig mintegy 50 százalékos a lemaradásunk. És végül a hazai szellemi tulajdon aktivitás is kihívást jelent: a magyar egyetemek, kutatóintézetek, vállalatok és magánszemélyek éves szinten mintegy 400-500 szabadalmi bejelentést tesznek, ami GDP-arányosan megközelítőleg az uniós átlag 40 százaléka.

Milyen ars poeticát fogalmazott meg magának a Nem­zeti Innovációs Ügynökség?

– A finanszírozó ügynökségként működő Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) mellett működve – az NKFIH portfólióját kiegészítve – célunk, hogy az állami innovációs befektetések hasznosulá­-
sát magasabb szintre emeljük, elsősorban tudásátadá­son és az ökoszisztéma-szereplők közötti kap­csolat­teremté­sen keresztül. Az Ügynökség természetesen nem azért jött lére, hogy a piaci szereplők helyére lépjen, hanem azért, hogy őket kiegészítve és velük együttműködve dolgozzon az innovációs és startup ökoszisztéma dinamizálásán. Ennek megfelelően olyan szolgáltatásokat alakítottunk ki, amelyek a piaci szereplők számára nem vonzók, mert pénzügyileg nincs közvetlen megtérülésük, de az ökoszisztéma fejlesztése szempontjából elengedhetetlenül fontosak. A magyar startup ökoszisztéma, az innovatív vállalkozásokat támogató belföldi környezet még nem elégséges az ország innovációs teljesítményének megfelelő mértékű növeléséhez, ezért az egyik legfontosabb feladat a vállalkozói és kutatói utánpótlás erősítése. Két zászlóshajó programot indítottunk el ezen a területen. A Hungarian Startup University Program (HSUP) az innovációs ökoszisztéma működésével és innovatív – startup – vállalkozások indításával kapcsolatos ismeretek átadására fókuszál. A részt vevő egyetemisták nem csak elméleti tudást szerezhetnek, ugyanis akadémiai és piaci szakemberek, mentorok bevonásával egy startup vállalkozás felépítésével kapcsolatos gyakorlati tudás megszerzését, és ehhez az ösztöndíjat is biztosítjuk számukra. A program népszerűségét mutatja, hogy az elmúlt négy évben már 33 egyetem csatlako­zott a programhoz, és összesen több mint 15 ezer hallgató vett részt benne. A sikerek ellenére nem dőltünk hátra, fejlesztjük tovább a HSUP-t, ezért szeptembertől már angol nyelven lesz elérhető, teljesen megújul a tananyag, a megszerzett tudás mérésének módszere és az arculat is, ezek mellett pedig indul a HSUP Advanced, amely a doktori képzésben részt vevő és posztdoktor hallgatókat, kutatókat támogatja vállalkozásuk beindításában és ötleteik piacra vitelében. Kulcsfontosságúnak tartom, hogy ne csak az alap- és mesterképzéses hallgatók körében népszerűsítsük az innováció ügyét, hanem a kutatók körében is, hogy ha ők találnak egy jó problémát és arra egy jó megoldást, akkor azt piacra tudják vinni, és ebben támogatást, segítséget kapjanak, ugyanis ezekből a projektekből születhetnek azok a mélytechnológiai, úgynevezett deeptech startup vállalkozások, amelyek igazán nagy nemzetközi sikereket jelenthetnek a hazai ökoszisztémának.

Tudna említeni néhány pozitív példát a most záruló fél év eredményeiből?

– Komoly befektetőt talált a Refilamer startup, amely egy olyan gépet fejleszt, amely műanyagból állít elő a 3D nyomtatáshoz használatos alapanyagot, a filamentet. A PetWiseCare cég olyan platformot hozott létre, ahol a kisállattartók szakképzett gondozókkal léphetnek kapcsolatba. A NitroGreen startup organikus nitrogénpótló készítményt gyárt öko- és biogazdaságok, egészségtudatos kiskertek számára, a HoloSapiens pedig az orvos- és egészségtudományi, egyetemi hallgatók számára interaktív, az emberi anatómiát 3D-ben bemutató alkalma­zást alakított ki.

Visszatérve a zászlóshajó projektekhez, a HSUP mellett elindítottuk a Selye János Diáklaborhálózat kiépítését is, amely középiskolai szinten népszerűsíti a tudomány ügyét. Az elmúlt másfél évben összesen harminc középiskolá­ban jött létre új, vagy újult meg teljesen az iskola természet­tudományos tematikájú laboratóriuma. Ezen diáklaborok eszközparkjaiban például olyan különleges felszerelések­kel találkozhatnak a diákok, mint naptávcső, hidrogénhajtású autó, szélenergia-rendszer, hidrogén-energiacella, ködkamra, EKG- és DNS-vizsgálat elvégzéséhez szükséges eszközök vagy robotkarok. A fókuszt tehát a modern technológiák közérthető és izgalmas bemutatására helyeztük.

Hány labort tartana ideálisnak az országban?

– Eddig harminc labor fejlesztése valósult meg, ismereteink szerint Magyarországon nagyságrendileg száz további olyan laboratórium található, amely bekerülhet ebbe a körbe. Akkor lennénk elégedettek, ha minden vármegyében legalább öt ilyen jól felszerelt helyszín lenne elérhető a természettudományos, műszaki, informatikai pályák iránt érdeklődő diákok számára.

„Jelenleg azon dolgozunk, hogy egy olyan interaktív digitális térképet hozzunk létre, ahol az iskolai, kutatóintézeti, egyetemi és a vállalati laborok nemcsak megtalálhatók, de megismerhetők és elérhetők is legyenek az érdeklődők számára.”

Rendkívül fontos lenne a kör bővítése, ugyanis jelenleg minden harmadik hallgató választja a műszaki-természettudományos szakokat a felsőoktatásban. Célként tűztük ki, hogy az évtized végére már minden második felvételiző ezeket a szakokat jelölje meg a felvételi során. A legjobb ötletek elsősorban ezeken a területeken valósulnak meg; nem lehet elég fiatalon felkelteni az érdeklődést az említett tudományos és innovációs területek és témák iránt. Jelenleg azon dolgozunk, hogy egy olyan interaktív digitális térképet hozzunk létre, ahol az iskolai, kutatóintézeti, egyetemi és vállalati laborok nemcsak megtalálhatók, de megismerhetők és elérhetők is legyenek az érdeklődők számára.

Akkor lennénk elégedettek, ha minden vármegyében legalább öt igen jól felszerelt helyszín lenne elérhető a természettudományos, műszaki, informatikai pályák iránt érdeklődő diákok számára.

Milyen más programokat jegyez a Nemzeti Innovációs Ügynökség?

– A kutatói világ és a vállalati szektor szorosabb együttműködése érdekében egy pilotprojektbe kezdtünk, melynek keretében öt egyetemmel szorosan együttműködve olyan, az intézmény 100 százalékos tulajdonában lévő techno­lógiatranszfer cégek létrehozását támogatjuk, amelyek feladata az egyetemen születő tudományos eredmények azonosítása és piacra juttatása lesz. Emellett elindítottuk a Science Park pályázatot, hogy minél több városban össze­kapcsoljuk az egyetemeket, az ipart, a növekvő gazda­sá­got, a bővülő tudáskincset és a kiváló szakképzési lehetőségeket. Ezeken túl elindítottuk az IMPULSE programot, amelynek célja, hogy a következő hónapokban harminc innovatív magyar vállalkozást segítsünk projektjük piac­ra lépésében személyes és csoportos tanácsadáson ke­resztül. A program keretében a résztvevők részletes információkat kaphatnak a többi között a finanszírozási lehető­ségekről, az innovációs ökoszisztémában jelen lévő támogató szereplőkről, az iparjogvédelmi kérdésekről.

A magyar vállalkozások esetében visszatérő probléma, hogy nem elég sikeresek a nemzetközi pályázatokon. Az ő edukálásukban komoly potenciál lenne.

– Az egyik legújabb szolgáltatásunk, az Enterprise Hori­zon program éppen információátadással támogatja az innovatív vállalkozásokat a világ legnagyobb kutatás-fej­lesztési és innovációs programjában, a Horizon Europe-ban való sikeres részvételben, illetve nemzetközi konzorciu­mok építésében. A NIÜ által kidolgozott felkészítési rendszerben a részvétel ingyenes, a személyes és az online workshopok során további kapcsolatok és partnerségek kiépítésére nyílik lehetőség, valamint a hazai jó példák, nyertes projektek tapasztalatai is bemutatásra kerülnek. Szintén elindult tavasszal az innovatív vállalkozások és startupok nemzetközi piacra lépését támogató átfogó programunk, az XPAND. Ennek során az érdeklődő cégek workshopokon vehetnek részt, kapcsolatokat építhetnek és célpiaci – Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Kína, Németország, Kazahsztán, Szingapúr – felkészítést is kap­nak, mielőtt a legfelkészültebbeket segítjük abban, hogy ténylegesen megjelenjenek ezeken a piacokon, technológiai vásárokon vehetnek részt, amelyeken bemutatkozhatnak, de emellett célzott partneri találkozókat is szervezünk számukra potenciális vevőkkel, befektetőkkel.

Nemzetközi színtéren vannak már partnereik?

– Különösen fontosnak tartom, hogy az Ügynökséget nemzetközi térbe ágyazzuk, mert az innováció, a tudo­mány nemzetközi műfaj, és nemzetközi kapcsolatok nélkül nem lehet esélyünk a kitörésre. Ezért is öröm, hogy éppen a múlt héten váltunk az európai nemzeti innovációs ügynökségeket tömörítő szervezet, a The European Network of Innovation Agencie (TAFTIE) hivatalos tag­jává. A csatlakozás révén az Ügynökség még kiterjed­tebb nemzetközi kapcsolatrendszerre tesz szert, amelyen ke­resztül a magyar innovatív vállalkozások, startupok, egye­temek és kutatóintézetek számára még több együttműködési, támogatási és tudásátadási lehetőség nyílik meg. Áprilisban csatlakoztunk az EIT Health InnoStars hálózatához; ez az együttműködés fontos mérföldkövet jelent az egészségügyi innovációval foglalkozó magyar vállalkozásoknak, hiszen az Európai Innovációs és Technológiai Intézet kiterjedt hálózatához való hozzá­fé­rés kaput nyit számukra az európai partnerekhez, és rajtuk keresztül az európai és nemzetközi piacokhoz.

Mit várnak az ősszel hagyományteremtő céllal megrendezendő Hungary Innovation Weektől (HIW)?

– Bízom abban, hogy egy héten keresztül Magyarország lesz az innováció iránt érdeklődők figyelmének középpontjában. Szeptember 23–28. között a Hungary Innovation Week összefogja a hazai rendezésű, de nemzetközi résztvevői körrel bíró innovációs rendezvényeket, hogy ezzel erősítse és nemzetközi szinten is láthatóbbá tegye a hazai kutatási és innovációs ökoszisztémát, emellett pedig olyan fórumot teremt, ahol a hazai és külföldi érintettek találkoznak, megosztják tapasztalataikat, kapcsolatokat építenek. A HIW a tervek szerint több mint tíz helyszínen, mintegy húsz partner bevonásával zajlik majd, és várhatóan a nemzetközi és hazai innovációs ökoszisztéma több ezer szereplőjét mozgatja majd meg. Fontos hozzátenni, hogy nem ez az egyetlen nemzetközi programunk idén, novemberben ugyanis Magyarország ad otthont a World Science Forumnak, a világ legjelentősebb, kétévente megrendezett – ráadásul magyar alapítású – tudományos konferenciájának.

Közel fél év van a háta mögött az Ügynökség élén. Mi­ben szeretne előrelépni a második év végére?

– Számos új kezdeményezést és szolgáltatást fogunk el­indítani még az év hátralévő részében. Hogy csak néhányat emeljek ki: nyáron indul a projektfejlesztési szolgáltatásunk innovatív projekttel rendelkező vállalkozások részére, megteremtjük a Magyar Innovációs Szövetséggel közösen az innovációpolitika regionális „őrtornyait”, innovációs voucher programot indítunk, elindul az innovációs rendezvénytámogatási rendszerünk, és jön az első Hungarian Innovation Report. Van tehát feladat az év hátralévő részére is.

„Az innováció és kutatás-fejlesztés területén kiemelten fontos a hosszú távú tervezés, a következetesség és a kiszámíthatóság. Ugyanakkor rövid távon is szükséges, hogy eredményeket mutassunk fel.”

A kitűzött céljaink elérését illetően fontos látni, hogy az innováció és kutatás-fejlesztés egy hosszabb távú folyamat, nem véletlenül tűztük ki a Neumann János Programban megfogalmazott céljainkat az évtized végéig. Ezen a területen kiemelten fontos a hosszú távú tervezés, a következetesség és a kiszámíthatóság. Ugyanakkor rövid távon is szükséges, hogy eredményeket mutassunk fel: már akkor elégedett leszek, ha határozott lépéseket tudunk tenni abba az irányba, hogy éves szinten jöjjön létre egyetemeinken és kutatóintézeteinkben születő tudományos eredményekből legalább 50-80 spin-off, azaz hasznosító cég. Ez nyilván nem megy egyik napról a másikra, de fontos, hogy lássunk egy folyamatosan növekvő tendenciát. Összehasonlításul: az elmúlt három évben mindössze tizenkét ilyen céget azonosítottunk az egyetemeinken. Emellett kiemelt feladatnak tartom, hogy legyen 300-500, nemzetközi szinten is kiemelten versenyképes, magyar tulajdonú innovatív vállalkozása az országnak. És nem utolsósorban, mérjük a fiatalok startupalapí­tási szándékát. Sikernek értékelném, ha évente legalább 20-40 ilyen vállalkozást tudnánk feljegyezni, amelyek a HSUP-ból nőnek ki. Elégedettek nem lehetünk, de mindenképp sikerként fogjuk elkönyvelni, ha minden említett példa esetében már az év végére részeredményeket tudunk felmutatni.•

Címlapkép: Depositphotos/lightsource