Budapest adott otthont tavaly november 28. és 30. között a Víz Világtalálkozónak, melyen több mint kétezer állam- és kormányfő, nemzetközi szervezetek magas rangú tisztségviselői, az üzleti világ és a tudományos élet képviselői gyűltek össze, hogy közös megoldást dolgozzanak ki a 21. század vízügyi kihívásaira.

Korunk egyik legnagyobb kihívása

A vízzel összefüggő globális problémák kezelése sosem volt aktuálisabb, mint napjainkban, hiszen egyre jelentősebb mértékben érinti mindennapi életünket, legyen szó élelmiszer- és ipari termelésről vagy az ivóvízhez való hozzáférésről. A Víz Világtalálkozó fővédnöke, Áder János köztársasági elnök beszédében azt hangsúlyozta, hogy 2030-ig a népesség további gyarapodása és az élelmiszer-fogyasztás növekedése 30 százalékos vízfogyasztás-emelkedéssel jár, míg az iparnak 2050-ig minimum 50 százalékkal több vízre lesz szüksége.
Mindeközben a világ egyes fejlődő régióiban alapvető problémát jelent a vízhiány, illetve a megfelelő vízellátás biztosítása. A háború sújtotta országokban a lakosság nagy része nem fér hozzá megfelelő minőségű ivóvízhez, Szingapúrban a szükséges vízmennyiség felét már ma is importálják; a vízhiány erősen sújtja Brazíliát, sőt Kaliforniában is korlátozni kellett tavaly a vízfelhasználást a súlyos aszályok miatt.

Magyarország a világ élvonalában

Összetett és sokrétű kihívásról van szó, melyhez nemcsak a vízhiány, hanem az ezzel összefüggő klímaváltozás, a környezeti katasztrófák is szorosan kapcsolódnak. Környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő, innovatív vízipari megoldásokkal azonban kezelhető a probléma, és ebben nekünk, magyaroknak is kiemelt szerepünk lehet.
Nem véletlen ugyanis, hogy idén hazánk adott otthont a Víz Világtalálkozónak, hiszen a magyar vízipar nemzetközileg elismert, és vízgazdálkodási technológiáink szerte a világban keresettek. A magyar cégek erős tudás­bázissal, magas szintű mérnöki szolgáltatásokkal és technológiai megoldásokkal rendelkeznek, melyek együttesen világszínvonalú vízipari megoldásokat eredményeznek.

Az MNKH tizenkét vízipari cégnek biztosított megjelenési lehetőséget a Víz Világtalálkozón

A Magyar Nemzeti Kereskedőház tevékenysége révén magyar cégek már számtalan alkalommal járultak hozzá a vízzel összefüggő problémák kezeléséhez, és az intézmény segítségével vízgazdálkodási technológiáinkat az egész világ javára fordíthatjuk. Tettük ezt például Srí Lankán, ahol az MNKH közreműködésével két felszíni víztisztító telepet hozott létre egy magyar cég, de említhetjük Indonéziát is, ahol 34 település vízellátását biztosították magyar vízipari megoldásokkal.
„Célunk, hogy lehetőséget teremtsünk a magyar cégek számára exportsikerek elérésére, és hozzájáruljunk a magyar exportvolumen növekedéséhez. Ám a kölcsönös előnyök szellemében az a tiszta cél is vezérel minket, hogy a magyar technológiák felhasználása révén a fejlődő országok társadalmi, gazdasági fejlődését, mindennapi életének javulását is előse­gítsük. Ennek egyik legkiválóbb példája a vízipar, hiszen egy globális problémáról van szó, amelyre ráadásul a magyar cégek hatékony és sikeres választ tudnak adni a délkelet-ázsiai régiótól Latin-Amerikáig” – fogalmazott Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója.

A vízzel összefüggő kihívások kezeléséhez komplex, a vízipar valamennyi területére kiterjedő megoldást kell nyújtani, a folyamszabályozástól, az árvízvédelemtől és a szennyvízkezeléstől kezdve a víztisztításon és az öntözésen át egészen a balneológiáig és az energiatermelésig. Az MNKH portfóliójában több mint száz olyan vállalkozás van, melyeknek ezeken a területeken nagyfokú és keresett szakmai tudás, kompetencia áll rendelkezésükre. •