A digitalizáció a vasúti közlekedés jövője

Napjaink fejlesztéseinek egyik legfontosabb iránya a digitalizáció, ez igaz a vasútra is. Ennek segítségével növelhető a megbízhatóság, a rendelkezésre állás és a hatékonyság, melyek együttesen szavatolják a kötöttpályás közlekedés jövőbeni versenyképességét. A Hungrail Magyar Vasúti Egyesület Dávid Ilona elnök asszony vezetésével új, a digitalizáció témakörével foglalkozó munkacsoportot hozott létre. A munkacsoport vezetőjével, dr. Ludvig Lászlóval, a Siemens Mobility ágazati igazgatójával egyebek mellett a vasúti közlekedés jövőjéről is beszélgettünk.


Mit értünk pontosan digitalizáción?

– A digitalizálás olyan folyamat, amely során a tevékenységeket, információkat és eredményeket úgy alakítjuk át adatokká, hogy azok szerkeszthetőek, elemezhetőek és megoszthatóak legyenek. Az eszközök növekvő száma lehetővé teszi a felhasználó számára a legkülönfélébb folyamatok nyomon követését az interneten vagy a felhőben. Legyen szó gyárakról, vasúti, forgalomirányítási rendszerekről vagy akár a decentralizált energiaelosztó rendszerekről, a folyamat az egyes eszközök teljes rendszerű hálózatba kapcsolására irányul – tehát a digitalizáció a fizikai világnak az adatok virtuális világával való integrációján alapul. Ezt a trendet példázzák egyebek között az aktivitásmérő karpántok, az üzemek páratartalmát figyelő szenzorok vagy az intelligens házak, amelyek megtanulják lakóik életmódjának megfelelően beállítani a hőmérsékletet és a világítást.

Dr. Ludvig László, a Siemens Mobility ágazati igazgatója

A valós világ és az adatok virtuális világának összekapcsolása tehát számos előnyt kínál a társadalom számára, az adatokból fontos következtetések vonhatók le. A mindent lefedő konnektivitás pedig ezeket tér- és időbeli korlát nélkül teszi elérhetővé a telefonos appok vagy más szoftver- és hardvereszközök révén. Ugyanakkor kihívás elé is állítja a vállalatokat, hiszen versenyképességük megőrzése érdekében csak a digitalizáció aktív résztvevőjeként képesek a teljesítmény javítására és az ebből adódó haszon realizálására.

A közlekedésben milyen szerepet tölthet be a digitalizáció?

– A közlekedésnek is van egyfajta digitális evolúciója. A kiindulópont egy individualista állapot, amely elsősorban nem közösségi, hanem egyéni, például autós közlekedésen alapul, hagyományos üzemanyagok felhasználásával és viszonylag alacsony in­tel­li­gen­ciájú megoldásokkal rendelkezik. A má­sodik lépcsőfokon a tömegközlekedés jelentősége megnő, az egyéni mobilitás a hagyományos üzemanyagokról alternatívra vált, és egy gyalogos- és kerékpárosbarát városi infrastruktúra jellemzi a környezetet. Magyarország jelenleg a második szinten van, terjed az e-mobilitás, megújul a tömegközlekedés, és egyre több a bicikliút. A jövőben a digitalizáció hatására hatalmas vál­tozások várhatók, a különböző közlekedési módok egyre inkább integrálódnak majd, a járművek pedig automatizáltan, „okosan” fognak működni, és akár teljesen személyre szabott közlekedési megoldásokkal is találkozhatunk. Elérkezik tehát a digitális, avagy „okos” közlekedés korszaka, amely a meglévő infrastruktúra összes változatának és teljes kapacitásának új területeken való kihasználását, új szolgáltatások költség­hatékony bevezetését, meglévő szolgáltatások színvonalának emelését és az utazások kényelmének, biztonságának növelését jelenti.

A közlekedési szektorban gyorsan megvalósul a villamosítás, automatizálás és digitalizáció. A villamos vasúti közlekedés mellett már jelenleg is folyik a villanybuszos közlekedés bevezetése, és terjednek a villamos hajtású személygépkocsik is. Megjelentek a vezető nélküli metrószerelvények, és digitális fizetési módokat vezetnek be a jegyvásárlás és parkolás esetében. Korszerű vasútautomatizálási megoldásokkal (ETCS, ATO) a vasúti kapacitást 30 százalékkal, a forgalomirányítás fejlesztésével (ITS) a közúti forgalomsűrűséget 20 százalékkal lehet még növelni, ezáltal jelentős költségmegtakarítást, nagyobb járatbiztonságot és az utazás élményének fokozását érhetjük el. Valljuk be őszintén, végsősoron ez utóbbi, vagyis az utasok kényelmének növelése a legfontosabb!

Milyen lehetőségek rejlenek a vasút digitalizálásában?

– A vasúti szektor digitalizációjának egyik célja a megbízhatóság, a rendelkezésre állás, vagyis végső soron a hatékonyság növelése a teljes rendszerben. Például a járműveken, azok részegységein, alkatrészein és a vasútvonal mentén elhelyezett érzékelők mind olyan adatokat szolgáltatnak, amelyek se­gítségével megfigyelhető azok állapota, előre jelezhetők a meghibásodások. Egy további szemléletes példa a budapesti 4-es metróvonal, ahol a forgalomirányító központtal folyamatosan kommunikáló vo­­na­tok vezető nélkül közlekednek, így olcsóbb az üzemeltetés és csökkenthető a szerelvények közti távolság. Zsúfolt metróhálózatokban, illetve elővárosi vonalakon ilyen megoldásokkal több szerelvény lehet egyidejűleg egy adott vágányszakaszon, amellyel csökkenthető a követési idő, vagyis növelhető az összkapacitás. További példaként említeném, hogy a különböző intelligens mobilitásplatformok, mint pél­dául a Railigent használatával a vasúti üzemeltető cégek hozzáférnek a vasúti közlekedési rendszerben a rendelke­zésre állás növelését, az üzemeltetési költségek csökkentését és a szükséges karban­tartás időpontjának meghatározását segítő adatokhoz. Ez éppúgy vonatkozik a jár­művek­re, mint az infrastruktúra elemeire. Az eszközgazdálkodás proaktív módon folyhat, hiszen az egyes eszközök online in­­formációk alapján üzemeltethetők, a kar­ban­tartási feladatokat az üzemviteli céljaik­nak megfelelően időzíthetik, azokat nem kell kényszerítő körülményekhez igazítaniuk. Végül az utazási komfort kérdését vetném fel. Hatalmas lehetőségek nyílnak meg az utastájékoztatásban is. Folyamatos monitoro­zással, az adatok elemzésével és a releváns információk megfelelő visszajelzésével az utasokat a szerelvény, illetve az állomás kevésbé terhelt részébe lehet irányítani, így csökkenthető a zsúfoltság. A MÁV-csoportnál bevezetett és további fejlesztés alatt álló JÉ jegyértékesítő rendszer nagyban egyszerűsíti a jegyvásárlást a valós közlekedési helyzet figyelembevételével.

Milyen intézkedések szükségesek a hazai digitalizáció további térnyeréséhez, milyen célokat kell kitűznünk?

– Mint azt a kormányzati stratégiákból is jól ismerjük, Magyarországnak alapvetően négy területen van szüksége komoly fejlődésre az elkövetkező években: az energiafüggőség csökkentése, az életminőség javítása, a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés és a hazai ipar támogatása.

Vegyük elsőként az energiát. Hazánk nagymértékben függ az importált energiától, jelentős arányban fosszilis tüzelőanyagokat használ áramtermelésre, és nem rendelkezik egyszerűen igénybe ve­hető megújuló energiaforrásokkal. Az energia­termelés jelenlegi összetétele nem tart­ható fenn hosszabb távon. Ugyanakkor a háztartások, a közlekedés és az ipar áramfogyasztása is folyamatosan nő, ezért különösen nagy jelentősége van az élet minden területén az energiahatékonyság növelésének. Az energiaadatok mérése és az online beavatkozás optimalizálhatja a felhasználást. Elég egy irodaépület automatizálására, a fűtés-hűtés optimális szabályozására gondolni, de a decentralizált alternatív energiatermelés hatékony integrálásának és az e-mobility elterjedésének is elengedhetetlen feltétele az „okos” mérés.

A másodikként említett életminőség területén is kulcskérdés a digitalizáció, forradalmi változásoknak vagyunk részesei a mindennapokban. A digitalizáció már most is mindenütt jelen van, ennek segítségével kommunikálunk, tájékozódunk a hírekről, intézzük bankügyeinket vagy navigálunk. Személy szerint nem is mernék arra vállalkozni, hogy előre jelezzem, mi várható. Egy biztos, aktív résztvevőként kell jelen lennünk a folyamatokban, hogy a jövő nyertesei lehessünk!

Végül a kiegyensúlyozott növekedés, illetve a hazai ipar támogatása kapcsán hadd mutassak rá egy fontos problémára, a hazai ipar duális szerkezetére. A hazai kis- és középvállalkozások hatékonysága összevetve gyakran kevesebb, mint harmada a korszerű nemzetközi iparvállalatokénak. A digitális megoldások bevezetése és elterjedése egyfajta gyorsítósáv lehetne a hatékonyság felzárkóztatásában. Arról nem is beszélve, hogy a digitalizáció kisebb tőkebefektetéssel is lehetőséget teremt startupoknak új szegmensekben a gyors növekedésre.
A téma fontosságát és aktualitását mutatja, hogy a 2017. július 1. és 2018. június 30. között a Visegrádi Csoportban ötödik alkalommal elnökséget betöltő Magyarország is Digitális Visegrád mottóval tűzte zászlajára e témát.

Térjünk vissza a vasútra! Milyen címszavakban foglalná össze a digitalizáció programját?

– Mivel a digitalizáció egy dinamikusan alakuló terület, nem könnyű néhány pontban mindent lefedni, mindazonáltal öt olyan fő célt látok, amelyre jól fel lehet fűzni a vasúti digitalizációt. Először is konnektivitás, vagyis ideális esetben legyen minden, mindenhol és bármikor elérhető, kommunikációképes, ezzel is növelve a vasút biztonságát, hatékonyságát és vonzerejét. Másodszor, a digitalizáció szolgálja a felhasználókat, vagyis javítsa az utasok, a fuvaroztatók ve­vői élményét, teremtsen kézzelfogható hozzáadott értéket. Harmadszor, a digitalizáció segítségével növeljük a meglévő közleke­dési infrastruktúra áteresztőképességét, nö­veljük a kapacitást a hatékonyabb eszközfelhasználással és megbízhatóbb üzemel­te­téssel. Negyedszer, használjuk ki a digita­lizációs megoldásokat a vasút versenyképes­ségének növelésére más közlekedési módo­zatokkal szemben, azokat jobban integrálva a különféle nagy- és városi vasúti rendszerekkel. Végül, de nem utolsósorban a digitalizáció terjedését segíti, ha a hazai és az európai politika a digitalizációt jobban támogató szabályozási és pénzügyi környezetet teremt, például megfelelő szabványok bevezetésével, illetve finanszírozási lehetőségek biztosításával.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka