2014 a fejlesztés éve volt

A tárolókapacitások bővítése és a biztonság növelése volt a Radioaktív Hulladé­kokat Kezelő (RHK) Kft. legfőbb feladata 2014-ben – mondta el Kereki Ferenc, a társaság ügyvezető igazgatója a tavaly decemberi évzáró sajtótájékoztatón. Eddig ösz­szesen több mint 3200 hordó kis és közepes aktivitású hulladékot szállítottak a bátaapáti felszín alatti tárolóba, és jelenleg több mint 8000 elhasznált fűtőelem biztonságos elhelyezéséről gondoskodnak Pakson.


„A radioaktívhulladék-kezelés hazai munkamódszerei és létesítményei elismerten magas szakmai színvonalat képviselnek. A folyamatos fejlesztések, valamint a tapasztalatok hasznosítása szükséges ahhoz, hogy a 2015-ös év és a távolabbi jövő feladatait meg tudjuk oldani” – hangsúlyozta Kereki Ferenc. A közhasznú nonprofit kft. 2014-ben mintegy 12 milliárd forinttal gazdálkodott, ebből 5,7 milliárdot költöttek fejlesztésekre. 2015-ben a tervek szerint 15,5 milliárd forint áll majd rendelkezésre a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból, amelynek legnagyobb befizetője a paksi atomerőmű. Az RHK Kft. üzemelteti Pakson a kiégett kazetták átmeneti tárolóját, ahol az atomerőműben elhasznált fűtőelemeket helyezik el, a bátaapáti tárolót, ahol az atomerőműből származó kis és közepes aktivitású hulladék kap végleges elhelyezést, valamint a püspökszilágyi feldolgozót és tárolót.

Püspökszilágyra az egészségügyből, iparból, mezőgazdaságból, oktatásból, valamint kutatásból származó kis és közepes aktivitású hulladékot szállítják. 2014-ben 67 beszállítás történt, 220 radioaktív sugárforrást, mintegy 10 köbméter hulladékot fogadtak a telepen. Jelentős fejlesztésekre került sor, korszerűsítették a diszpécserközpontot és átalakították a laborépületet, ezenkívül a biztonságot növelő beruházások is elkészültek. A tároló 2060-ig tudja fogadni a vállalatok, egészségügyi intézmények hulladékát – a felszínközeli tároló befogadó­képessége több mint 5000 köbméter.

A bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló felszín alatti létesítményében már 3249 hordó atomerőműből származó kis és közepes aktivitású hulladék került betonkonténerekben a végleges helyére. A már kialakított két tárolótér mellett folyamatban van a hármas és a négyes kamra létesítése is. A több éve tartó fejlesztési programok eredményeként az RHK Kft. 2014-ben egy olyan új hulladékelhelyezési rendszer bevezetésére kapott engedélyt, amely a tárolókamrák kihasználtságát közel a duplájára növeli. A világszínvonalú tárolóra továbbra is sokan kíváncsiak. A hazai érdeklődők mellett külföldről is érkeznek vendégek – eddig összesen nyolcvanezren látogattak ide.
A paksi atomerőműben elhasznált fűtőelemeknek az atomerőmű szomszédságában található Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója nyújt biztonságos elhelyezést, amelyben jelenleg 8077 kazetta van a meglévő húsz kamrában. Az atomerőmű igényei szerint modulszerűen bővíthető létesítményben négy újabb kamra építését kezdték meg 2014-ben. Az előkészítő munka során először talajcserét végeztek, hogy a tervek szerint majd 36 kamrásra bővülő létesítmény új moduljai is szilárd alapokra épüljenek a következő években.

A nagy aktivitású hulladék végleges elhelyezését célzó nyugatmecseki program újraindult Boda környékén. Az ottani agyag­kő kiváló vízzáró tulajdonsága okán alkalmas lehet arra, hogy néhány évtized múlva befogadjon egy mélységi geológiai tárolót, amelyben a nagy aktivitású hulladékok és a kiégett fűtő­elemek biztonságosan és véglegesen elhelyezhetőek.

Felszíni fúrás a Nyugat-Mecsekben

Tavaly két kutatófúrást végeztek, 913 és 474 méter mélyre hatoltak. A még évekig tartó földtani kutatás célja, hogy a bodai agyagkő kiterjedési területén belül meghatározható legyen a további részletes vizsgálatok helyszíne, ahol a későbbiekben egy felszín alatti ku­tatólabor épülhet. Kereki Ferenc kiemelte, hogy jelenleg a közel 84 négyzetkilométeres terület előzetes kutatása folyik, döntés még nincs az esetleges mecseki tárolóról.

Aleurolit fúrómagminták a Nyugat-Mecsekből

A Mecseki Környezetvédelmi és Kutató Bázis 2014 tavaszán került az RHK Kft. felügyelete alá. A Baranya megyei Kővágószőlős közelében található bázis munkájának középpontjában az uránipar okozta környezeti hatások végleges felszámolása áll, ami a felszíni és felszín alatti vizek tisztítását, valamint a bányászati területek helyreállítását jelenti. A múlt évben a bányavízkezelő rendszer korszerűsítését és kapacitásának bővítését kezdték el – elsődleges cél a pécsi ivóvízbázisok megóvása.

A radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek kezelésére vonatkozó nemzeti program elkészítése kötelező Magyarország számára is. Az RHK dolgozik ezen, a dokumentumot 2015 augusztusáig kell benyújtani az Európai Bizottságnak.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka