2017. június: jegyzet, portré, tudomány, egyetem, atomenergia, innováció, energiagazdálkodás, közlekedés, fenntarthatóság, zöldkörnyezet, agykutatás, it
2017. június 6.

Szerző:
Bencze Áron

Nem lesz csúszás

Az új miniszter bízik abban, hogy Paks II. 2026-ban üzemelni fog, azzal pedig kiemelten foglalkoznak, hogy az államközi szerződésben szereplő 40 százalékos hazai beszállítói arány elérhető legyen. Süli János szerint ez nem kis feladat, ezért egy, a magyar vállalko­zások szakmai felkészítését támogató szisztémát is kidolgoznak majd.


„A kormány szándéka továbbra is egyértelműen az, hogy megépítse az atomerőművet, én pedig ahhoz adtam a nevem, hogy a kollégáimmal minden akadályt elhárítsunk a folyamatok elől” – kezdte Süli János sajtótájékoztatóját néhány nappal azután, hogy kinevezték a „Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterének”. Paks volt polgármestere (a felkérés után le kellett mondania tisztségéről, mert a két pozíció összeférhetetlen, és hamarosan időközi választást írnak ki – a szerk.), aki közel harminc évig dolgozott az atomerőműben, úgy fogalmazott, hogy az atomerőműnek jelenleg nincs alternatívája Magyarországon, ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy az atomenergia és a megújuló energia kiegészítik egymást a hazai energiamixben.

A tárca nélküli miniszter a Paks II. projekt helyzetéről elmondta, az Európai Bizottságnak az állami támogatás ügyében folytatott, 16 hónapig tartó vizsgálata megakasztotta a fő­vállalkozói szerződés végrehajtását, ennek a véghatáridőre gya-korolt esetleges hatását jelenleg elemzik, és előterjesztést ké­szítenek róla a kormánynak. Hozzátette: azon dolgoznak, hogy megtalálják azokat a pontokat, ahol a munkálatokat gyorsítani lehet, így a lemaradást reményei szerint be tudják hozni. Bízik abban, hogy Paks II. 2026-ban üzemelni fog, az elő­készítő beruházások pedig a jövő év elején indulhatnak. A kapcsolódó engedélyek megszerzése után, még a kivitelezési munkák előtt megkezdődik a szükséges infrastruktúra kialakítása.

Aszódi államtitkárként folytatja

Aszódi Attila jövőbeli szerepét illetően Süli János elmondta, hogy a professzor megbízatása kormánybiztosi pozíciójában ugyan lezárult, ugyanakkor a bővítéssel kapcsolatos kihívásokban a jövőben is számít a munkájára, ezért államtitkárként fog dolgozni a mintegy negyvenfős tárca nélküli minisztériumban.

Mittler István kommunikációs igazgató, Süli János és Aszódi Attila tájékoztatták a sajtó képviselőit

Tárca nélküli miniszterként három terület tartozik majd Süli Jánoshoz. Elsőként a két új atomerőművi blokk tervezését, a beszerzésről és kivitelezéséről, valamint az üzemeltetési és karbantartási támogatásról, illetve a nukleárisfűtőanyag-ellátás biztosításáról szóló megállapodások végrehajtásának szakmai irányítását és koordinációját említette. Ő felel a megvalósulási megállapodásokkal kapcsolatos feladatok tárcaközi összehangolásáért, illetve az azokkal összefüggő engedélyezési és egyéb hatósági feladatokban való közreműködésért is. Ugyancsak a tárca nélküli miniszter feladata lesz, hogy az említett tevékenységekről az európai uniós adatszolgáltatási kötelezettséghez szükséges információt biztosítsa Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek, emellett felel az atomenergia-ipar innovációs feladatainak összehangolásáért és a két új paksi blokkhoz kapcsolódó térségfejlesztés koordinálásáért. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy továbbra is Lázár Jánosnál maradnak a brüsszeli kapcsolattartást igénylő ügyek.

Biztosítani kell a magyar részvételt

Számításai szerint a munkálatok csúcsidején úgy 10-11 ezren dolgoznak majd a területen, nekik egyebek között lakást, étkezést, egészségügyi ellátást kell biztosítani, éppen ezért hosszú távon fenntartható térségfejlesztést, tőkeerős helyi gazdaságot szeretnének megvalósítani. „Ennek érdekében számos, a 20. század második felében épült egyszintes épület felújítására lesz szükség, de fel kell készíteni a térség közlekedési hálózatát is, és a vasút felújításával kapcsolatos kérdéseket is tisztázni kell majd” – sorolta a megoldandó feladatokat Süli János. Véleménye szerint fontos, hogy mielőbb megépüljön a Paksot és Kalocsát összekötő Duna-híd annak érdekében, hogy Bács-Kiskun megye is bekapcsolódhasson a beruházásba.
A tárca nélküli miniszter leszögezte, kiemelten foglalkoznak azzal, hogy az államközi szerződésben szereplő 40 százalékos hazai beszállítói arány elérhető legyen, de felhívta a figyelmet ennek nehézségeire is. Véleménye szerint a szükséges humánerőforrás biztosításának gondjait az átlagnál jóval magasabb várható fizetések sem oldják majd meg egy csapásra. Kitért arra is, hogy a szerződés szerint az orosz fél vállalja a felelősséget az alvállalkozókért, vagyis a végső szó az övék a kiválasztásban. Süli János nagy kihívásnak nevezte a magyar vállalkozók felkészítését, hiszen a hazai nagyipar gyakorlatilag megszűnt, a munkaerő egy része pedig külföldre ment dolgozni. „Éppen ezért a következő időszakban egy, a magyar vállalkozások szakmai felkészítését támogató szisztémát is kidolgozunk majd” – jelentette be, ugyanakkor elismerte, hogy adottságaink miatt nagyberendezésekből várhatóan csak keveset szállíthatnak a magyar vállalkozások.

Paks II. telephely

A projekt finanszírozásáról elmondta, hogy a beruházást 80 százalékban orosz hitelből fogják finanszírozni. „Mivel azonban már kedvezőbb feltételekkel lehet piaci finanszírozást találni, ezért a hitel lehívását követő 90 napon belüli névértéken való előtörlesztési lehetőség kiaknázásával kedvezőbb feltételekkel lesz refinanszírozható” – mutatott rá egy lehetőségre Süli János, aki újságírói kérdésre reagálva úgy fogalmazott, a paksi beruházás megvalósítására kötött szerződés előnyös. Az akkori parlamenti pártok 2009-ben konszenzussal döntöttek a beruházás mellett. Véleménye szerint bárki is nyeri a 2018-as országgyűlési választásokat, a projekt élére kell állnia, mert műszakilag egész egyszerűen nincs más megoldás. Ezzel kapcsolatban egy kérdés kapcsán azt mondta, szerinte, ha a jelenlegi ellenzék nyerné a választást, ők sem állítanák le a munkálatokat. Azt is hozzáfűzte, hogy ez a beruházás rendkívül bonyolult, ezért szerencsésebb lenne, ha nem népszavazással dőlne el a sorsa, hanem a szakma és a politika döntene a jövőjéről.•

 
Innotéka