Az egy éve futó projekthez — amelyről Michael Azodanloo, Gabriel Adamek és Kovács Kornél nyilatkozott lapunknak — a szegediek is tevékenyen hozzájárultak.

 A SEBE (Sustainable and Innovative European Biogas Environment) projekt olyan program, amelyben minden a biogázról, a környezetvédelemről és a fenntartható fejlődésről szól. A projekt nemzetközi irányítóbizottságának elnöke, az osztrák Michael Azodanloo elöljáróban azt hangsúlyozta: mélyen hisz a megújuló energiában.

A SEBE az eddigi legnagyobb közép-európai biogázprojekt. A 3,3 millió eurós költségvetésből 2,6 millió euró az uniós támogatás. Kilenc országból – Ausztria, Cseh-, Német-, Magyar-, Olasz-, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és Románia – összesen 14 partnerszervezet vesz részt a projektben, amely teljes egészében illeszkedik az Európai Unió 2020-as energetikai stratégiájához.

A SEBE projekt három évig, 2010 márciusától 2013 februárjáig tart. „Már egy esztendő elteltével pozitív visszajelzést kaptunk az Európai Bizottságtól, amely egyértelműen kifejezte: a SEBE projekt az európai energiastratégia fontos eleme. A hároméves program keretében kísérleti akciók, úgynevezett pilotprojektek is indulnak, amelyek a kutatástól az oktatáson át a konkrét beruházások megvalósításáig terjednek. Vagyis: nem csupán tanulmányok készülnek, de közvetetten fejlesztéseket is támogatunk. Azt azonban tudni kell, hogy a SEBE projekt közvetlen beruházást nem finanszírozhat, vagyis az együttműködési program csak az üzleti alkalmazást megelőző fázist tudja támogatni. A 13 kísérleti akcióból a magyarországi a legjobb példa erre” – magyarázta Michael Azodanloo, hozzátéve: elkészül majd a program során egy minta üzleti terv is, amely azt mutatja meg, hogyan kell megvalósítani egy biogázüzemet.

„Fontos megemlíteni, hogy nagyon jó partnerek vannak a projektben. Ilyen a szegedi székhelyű Dél-Alföld Fenntartható Környezetéért Alapítvány. Szegeden jelentős tudás és kompetencia halmozódott fel és található jelenleg is, amely nem csupán Magyarország, de a konzorcium számára is rendkívül fontos. Ahol ugyanis kipróbált, tapasztalt emberek dolgoznak, mint például Szegeden, ott lehet legjobban további fejlesztéseket végrehajtani” – jelentett ki Michael Azodanloo. A SEBE projekt képzési hálózatának kiépítéséért Gabriel Adamek a felelős. A szakember lapunknak elmondta: kompetencia tudásközpont-hálózatot állítanak fel a program során a részt vevő országokban, amelyek szolgáltató, tanácsadó funkciót töltenek majd be a biogázzal kapcsolatosan például a technológiafejlesztés, oktatás vagy logisztika témakörében. Hangsúlyozta: a konzorcium tagjai egymást segítik majd tapasztalataikkal. E területen ugyanis hiány van jó szakemberekből, mert nincs minden országban megfelelő képzés. Ezért is szeretnék fejleszteni az oktatást, hogy legyenek olyan szakemberek, akik meg tudnak tervezni és építeni egy biogázüzemet.

„Brüsszeli előírások szerint 2020-ra húsz százalékban megújuló energiát kell hasznosítaniuk az EU-tagállamoknak, amiből tíz százaléknak kell lennie a bioüzemanyagnak. Nálunk a biomassza elégetése nagy teret nyert, ami nem a legbölcsebb felhasználási módja a biomasszának. Nemcsak azért, mert ezt már az ősember is tudta, s azóta jócskán fejlődött a technológia, hanem azért is, mert ennek alacsony a hatásfoka. Ezeket a nagy biomassza-erőműveket fel kellene váltani a kisebb, decentralizált üzemekkel, amelyek például biogázt termelnek” – magyarázta Kovács Kornél, a Szegedi Tudományegyetem Biotechnológiai Tanszékének professzora, a Magyar Biogáz Egyesület elnöke. Azt is elmondta, hogy felmérik, hogyan állnak itthon a biogáz-technológia jogi és pénzügyi lehetőségei, s az ajánlásokat a tapasztalataikkal és tudásukkal együtt a projekt rendelkezésére bocsátják.

A Szeged határában hamarosan KEOP-támogatásból megépülő biogázüzem lesz a 15. magyarországi biogázüzem, amely egyben a projekt kísérleti akciója is, hiszen a SEBE készíti elő a kísérleti fermentor projektet, amely nem ipari alkalmazás lesz, hanem kutatási program. Ezt elősegíti a DEAK Kooperációs Kutatási Nonprofit Zrt. GOP-1.1.2-07/1-2008-0007 projektje is, amely a multidiszciplináris, piacorientált kutatás-fejlesztést támogatja. Kovács Kornél számítása szerint 700 biogázüzem épülhet Magyarországon az elkövetkező években. Összehasonlításképpen: Ausztriában mintegy 150, Németországban pedig több mint 6000 biogázerőmű működik.•