Az aromás (kőolajszármazékok) és az alifás szénhidrogének, illetve ezek halogénezett származékai komoly környezetvédelmi károkat okoznak hazánkban és a világ iparosodott országaiban. Ezeket a vegyületeket az elmúlt évtizedekben rendszeresen alkalmazták oldószerként és zsírtalanítóként az iparban, a mezőgazdaságban és a háztartásokban egyaránt. 2013-ban a Fermentia Kft. az ELTE Mikrobiológiai Tanszéke és a Dynea Hungary Kft. konzorciumot hozott létre, hogy az összegyűlt tapasztalataikat felhasználva olyan bioremediációban alkalmazható mikrobiológiai terméket, oltóanyagot dolgozzon ki, amely hatékonyan és korszerűen képes a talaj és a felszín alatti vizek szennyeződésének csökkentésére.

„Az ELTE Mikrobiológiai Tanszéke több évtizedes alapkutatás és fejlesztés eredményeként sikeresen izolált és dúsított több olyan mikrokonzorciumot, amely laboratóriumi körülmények között képes volt a rövid szénláncú klórozott szénhidrogének bontására, átalakítására” – fogalmazott a konzorcium szakmai munkáját koordináló dr. Márialigeti Károly. Az ELTE Mikrobiológiai Tanszékének vezetője szerint a fejlesztés innovatív elemét elsősorban az jelenti, hogy nem egy egységes „panaceát” kínálnak megoldásnak, hanem a beavatkozási helyszínnek megfelelő, speciálisan összeállított oltóanyagot. A folyamat konkrét lépéseiről elmondta, hogy elsőként a szennyezett terület megismerése és mintázása valósul meg, majd a lebontás laboratóriumi kisléptékű optimalizálása, ezután következik a léptéknövelés, végül pedig a helyszíni beavatkozásra és annak nyomon követésére kerül sor.

A projekt jelenleg az utolsó fázisban, a te­re­pi bioremediációs kísérleteknél tart, melynek során hosszabb ideje fennálló, klóro­zott szénhidro­génekkel erősen szennye­zett ipari terület bioremediációját végzik. „A bio­re­me­diá­ciós eljárásban dúsított, egyedi mikrobiológiai készítményt, úgynevezett oltókultúrát alkal­mazunk, amely anaerob mikrokozmosz deklorinációra képes törzsek keverékét tartal­mazza” – avatott be a részletekbe dr. Má­ria­­ligeti Károly. Kitért arra is, hogy a rö­vid szénláncú halogénezett szénhidrogének teljes lebontásához speciális deklorináló mikroba­közösség szükséges, azonban ezek sok esetben alulreprezentáltak, vagy egyszerűen hiányoznak a szennyezett területekről. Ezért is volt szükség egy teljesen egyedi oltókultúra kidolgozására, mely lehetővé teszi, hogy a rövid szénláncú halogénezett szénhidrogéneket teljesen eténig, mint ártalmatlan végtermékig bonthassák le.

A csapat az egyik beavatkozásra kiválasztott kútnál

A kutatás-fejlesztés másik innovatív része a mikrobaközösségek nagyléptékű fermentációja, amelyet a Fermentia Kft. valósított meg. A cég tizedik éve sikeresen állít elő aerob mikrobiológiai készítményeket, talajoltó készítményeket, illetve aerob biotechnológiai eljárások segítségével nagy értékű királis molekulákat, fehérjéket, DNS-t. A projektben a 100–500 milliliteres léptékről a 10 literes egységen át egészen a 100 literes fermentációs térfogatig történő léptéknövelés volt a feladatuk. „Munkánk során olyan speciális fermentort kellett terveznünk, amely a nagyfokú anaerobicitás biztosítása mellett a hosszú idejű fermentációt is lehetővé teszi” – jegyezte meg a konzorcium vezetője, dr. Erdélyi Balázs, a Fermentia Kft. ügyvezető igazgatója, hozzátéve: jelenleg két darab 100 literes anaerob fermentorban végzik a mezokozmoszok dúsítását és szaporítását, a tavasz folyamán pedig további három darab 100 literes fermentortest beüzemelését tervezik. Az ügyvezető igazgató rámutatott arra is, hogy konzorciumuk a projekt során egy kijuttatási és egy bioremediációs eljárást is kidolgozott az oltóanyag még hatékonyabb felhasználásához.

Oltóanyag előállítása klórozott, rövid szénláncú szénhidrogének kármentesítésére a Fermentia Kft.-nél

Az oltóanyaggal laboratóriumi körülmé­nyek között 10-14 nap alatt már komoly ered­ményeket tudnak felmutatni, azonban a természetben sok összetevő befolyásolja majd hatékonyságát. „Nemcsak a talajparaméterek, de még az aktuális időjárás is hatással lehet az oltóanyag működésére” – jegyezte meg dr. Márialigeti Károly, kiemelve: reményeik szerint azokon a szennyezett területeken, ahol évtizedek óta még a szivattyúzás sem segített a problémán, az oltóanyagnak köszönhetően optimális viszonyok között egy-két éven belül számottevő lesz a szennyezőanyag-koncentráció csökkenése.•