Számítsuk ki karbonlábnyomunkat
A Piliscsaba-Garancstető Érdekvédelmi Egyesület felkereste a GreenDependent Intézetet (GDI), mert szerették volna felmérni az egyesület által képviselt lakóközösségben minél több háztartás éves karbonlábnyomát. Az elképzelésük találkozott a Daikin Hungary Kft. – amelynek anyagi támogatásával valósult meg a projekt – környezeti célkitűzéseivel. A projekt keretében 2020 tavaszán huszonegy család éves háztartási karbonlábnyomát számította ki a GDI.
Az adatok felvétele online felületen, önbevallásos alapon történt. A háztartások karbonlábnyomának összetevői hat fő kategóriába sorolhatók: háztartási energiafogyasztás, közlekedés, szabadidő és nyaralás, étkezés, termékek, közszolgáltatások. A felmérés azonban csak az első négyre fókuszált. Ezek szerint a számításba bekapcsolódó családok tagjainak átlagos karbonlábnyoma egy főre vetítve: 4,27 tonna szén-dioxid volt 2019-ben, melynek harmadát otthonuk energiafogyasztása tette ki. Az utazás, a nyaralás, az étkezés a családok lábnyomának egy-egy ötödéért felelős. A napi közlekedés kevesebb mint a lábnyom hatoda, a rendszeres utazás pedig ennek csupán a fele a vizsgált családoknál. A kiszámított 4,27 tonnás éves kibocsátás már így is közel van az egy főre számított átlagos karbonlábnyomhoz, ami hazánkban évente 5 tonna körüli, és biztosan meghaladná azt, ha a kimaradt két fontos összetevőt, a közszolgáltatásokat, illetve az élelmiszereken túli fogyasztási javakat is beszámítanák. A kutatásban részt vevő két legnagyobb egy főre vetített karbonlábnyommal rendelkező családnak 7,51 és 6,71, míg a két legkisebbnek 2,33 és 1,99 tonna szén-dioxid az éves lábnyoma. Ennek hátterében részben a magas egy főre vetített energiafogyasztás, részben pedig a sok utazás, az évi többszöri, munka miatti repülés, illetve szabadidős célú tengerentúli repülőút áll. Az átlagosnál jóval alacsonyabb karbonlábnyom oka pedig egyrészt az, hogy a családtagok helyben dolgoznak, tanulnak és inkább vonattal közlekednek, mint autóval, másrészt ritkán, és akkor is belföldön nyaralnak, továbbá a fenntartható forrásokat részesítik előnyben vásárláskor.
A kutatás arra is rávilágított, hogy a háztartások karbonlábnyomának összetétele változó, így a hatékony csökkentéshez egyedi megoldásokra van szükség. Általánosságban elmondható, hogy a családok karbonlábnyomának legnagyobb összetevője jellemzően otthonuk energiafogyasztása. A lakhely és a munkahely, illetve iskola közötti távolságnak igen nagy a jelentősége az átlagosnál alacsonyabb karbonlábnyom elérésében. Kiemelten fontos továbbá nyaralásnál az úti cél távolságának és az odajutás módjának megválasztása.
A projekt fő célja az volt, hogy a háztartások és a tágabb lakóközösség tagjai is megismerjék a mindennapi életmódjukkal járó karbonlábnyom méretét, ami támpontot adhat a klímaválság és egyéb környezeti problémák megoldása miatt szükséges csökkentéshez, hiszen a fenntartható szint évi 2–2,5 tonna szén-dioxid lenne fejenként.•